Orbán Viktor bankja

Posted by

A Financial Times cikke

Magyarország miniszterelnöke már régóta törekszik arra, hogy gazdasági befolyása felérjen  politikai hatalmával. Most terve három bank fúziójára  kezd életre kelni.
Hideg áprilisi szél fújt Budapest felett, amikor Magyarország illiberális vezetője színpadra lépett választási győzelmi beszédet mondani. A negyedik egymást követő választási győzelmét arató Orbán Viktor ujjongott, amikor a párt híveinek kis tömegéhez szólt a Bálna, a Duna-parti elegáns, hal alakú kongresszusi központ előtt. “Biztos, hogy jó formában vagyunk” – mondta nevetve és tapsolva. “Olyan nagyot nyertünk, hogy a Holdról is látszik”. A  miniszterelnök elitköréhez tartozó közelben álló bankárok egy csoportja hasonlóan megkönnyebbült.

Orbán Viktor, Európa leghosszabb ideje hivatalban lévő kormányfője évek óta támogatta az ország három legnagyobb bankjának egyetlen intézménybe történő összevonására irányuló törekvéseit, remélve, hogy ez politikai céljait éppúgy szolgálja, mint az ügyfeleket. Az ő győzelme azt jelentette, hogy a Magyar Bankholding projektje mindenképpen tovább fog haladni. Sőt, már folyamatban is volt. Még aznap este az egyesülés megtette első lépéseit. A választások éjszakáját választották annak a pillanatnak, amikor az első két tag, a Budapest Bank és az MKB Bank egyes rendszerei egyesülnek. A harmadik partner, a Takarékbank az előrejelzések szerint 2023-ban csatlakozik. Az egyesülés zökkenőmentesen zajlott, a rendszerek működtek. Orbán Viktor pedig legalább még négy évig biztos volt a hivatalában: talán elég idő, hogy az úgynevezett “szuperbank” beérjen. A Magyar Bankholding életre kelt, és arra hivatott, hogy Orbán politikai rendszerének szilárd pénzügyi gerincet adjon. Amikor Orbán 2010-ben átvette a hatalmat, pártja, a Fidesz azt mondta, hogy egy “Nemzeti Együttműködési Rendszer” (NER) keretében fog kormányozni, amelyben a társadalom minden tagja összefog a közös célokért. A gyakorlatban a NER fokozatosan állami intézmények és kiválasztott vállalkozások hálózatává vált, amelyeket jellemzően Orbán barátai és szövetségesei vezetnek, és amelyek jogvédő csoportok szerint egymást segítik, hogy támogassák a miniszterelnök illiberális rendszerét.

Az uniós vezetők azzal vádolták Orbánt, hogy a lojalitás ápolása és a rezsim megszilárdítása érdekében uniós támogatásokat és közbeszerzési szerződéseket juttat el ehhez a hálózathoz. Kormánya tagadja ezt, de most finanszírozási hiányokkal kell szembenéznie, mivel az EU a jogállamisággal és korrupcióval kapcsolatos aggályok miatt visszatartja a járvány utáni helyreállítási alapok 7,2 milliárd eurós összegét. Egy olyan nagy magánbank, mint a Magyar Bankholding, segíthetne a magyar gazdaság élénkítésében. A kormány szerint az egyesülés célja egy “stratégiailag fontos” bank létrehozása, amely segít biztonságosabbá és hatékonyabbá tenni a magyar bankszektort. De egy olyan bank, amely szorosan együttműködik a kormánnyal, és talán még utasításokat is kap tőle, a vezető bankárok szerint felgyorsítaná a NER-rendszert megtestesítő hibrid gazdaság fejlődését is. “A közvetlen nyereségen és a cégeik finanszírozásán kívül, amire [Orbán Viktor és a kormány] leginkább vágyik, az a befolyás” – mondja egy névtelenséget kérő banki vezető. “Nagy bankot akarnak, ami nagyszerű üzlet, de egyben hatalmi szempont is” – mondja egy másik pénzügyi szektorbeli vezető. “Segíthet finanszírozni a Nemzeti Együttműködési Rendszer kiépítését”. Orbán 2010 óta tartó három egymást követő hivatali ciklusában szinte verhetetlen politikai gépezetet hozott létre, ami biztosította a választási sikereket. Most azt folytathatja, amit a bankárok és mások szerint a kívánt öröksége: a gazdasági és ideológiai szupremácia biztosítását, bárki is legyen formálisan hatalmon. A Bankholding segíteni fogja Orbánnak egy ellenálló helyi gazdasági és társadalmi elit létrehozásában – mondják a gondolkodását ismerő emberek. Emellett segíthet teljesíteni nacionalista programját, amely a külföldi riválisok meggyengítésére vagy kiszorítására irányul, és még azt is lehetővé teszi számára, hogy a tengerentúlon illiberális szövetségeseket finanszírozzon.
Marine Le Pen francia szélsőjobboldali pártja hitelt kapott a Bankholdinggá egyesült egyik banktól. Matolcsy György jegybankelnöknek a befektetőkkel és fiával, Ádámmal való kapcsolatai révén lehetséges összeférhetetlensége van a Magyar Bankholdinggal kapcsolatban © Akos Stiller/Bloomberg Akos A Bankholding nem válaszolt többszöri megkeresésre, de a magyar kormány elutasította, hogy a szuperbank Orbán Viktor programját szolgálná. A Bankholding mindössze 30,35 százalékos állami tulajdonrésze azt jelenti, hogy “nincs és nem is lehet politikai befolyás a napi működésben” – mondta. “Ugyanazok a meglehetősen szigorú jogi keretek és működési előírások vonatkoznak rá, mint bármelyik hazai bankra”. Ebben rejlik a kockázat. A magyar pénzügyi szakemberekkel készített több tucatnyi FT-interjú szerint a bank egyik legfőbb sebezhető pontja, hogy a bank könyvei már tele vannak az Orbán-rezsimhez kötődő embereknek nyújtott hitelekkel. Ha Orbán megbukik, sok ilyen cég elveszítheti zsíros állami szerződését, és nem fizetheti ki a hiteleit, ami viszont a bankot sújtja.
Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy egy magyar szuperbank rossz ötlet. A helyzetet közelről ismerő, a téma érzékenysége miatt többnyire névtelenséget kérő személyek szerint egy szélesebb körű hitelezésre képes pénzintézet jótékony hatással lehet az ország gazdaságára – de csak akkor, ha mentesül a politikai befolyástól, és ha hagyják, hogy kinője az Orbán-rendszerrel szembeni túlzott kitettségét. Ez jelenleg valószínűtlennek tűnik. Az állam mellett a bank többi tulajdonosa Orbán legközelebbi szövetségese és gyermekkori barátja, Mészáros Lőrinc, mintegy 40 százalékkal; valamint egy befektetői csoport, amely kapcsolatban áll a jegybankelnök fiával, Matolcsy Györggyel, Orbán másik közeli szövetségesével. Ahogy egy személy fogalmazott, amíg ez nem változik, addig a Magyar Bankholding – amelynek tagjainak együttes mérlege 2020-ban az ország GDP-jének mintegy hatodát teszi ki – “a magyar gazdaság legnagyobb kockázata lesz”. A szuperbank építése Orbán régóta meg van győződve arról, hogy a gazdasági befolyásnak kell alátámasztania a politikai hatalmat ahhoz, hogy rendszere tartós legyen, és ezt a leckét megtanulta, amikor első miniszterelnöki ciklusa 2002-ben vereséggel végződött, annak ellenére, hogy szilárd gazdasági irányítással rendelkezett. Amikor 2010-ben visszatért a hatalomba, rögtön a kaputól kezdve a gazdaság irányítását tűzte ki célul. A bankrendszer akkoriban vitathatatlanul reformra szorult. A hazai OTP Bank 20 százalék feletti részesedéssel uralta a széttagolt piacot. Több külföldi bank leányvállalatai egyenként 10 százalék körüli részesedéssel rendelkeztek, a mikrohitelezők elszórtan. A legtöbbjük nem termelt jelentős nyereséget, de az anyavállalatok mégis megtartották őket nemzetközi hálózataikban. “Senki sem lépett ki a sokkok és a lassú fejlődés ellenére” – mondta egy, a magyar piacon évtizedes tapasztalattal rendelkező bankár. “Egészen addig, amíg nem jött Orbán Viktor”. 2010-es kiáltványában Orbán bűnbakot csinált a bankokból, és ígéretet tett arra, hogy visszavág a többnyire külföldi tulajdonú hitelezőknek, amelyek szerinte túl sokat számláznak a magyaroknak. “Ez egy olyan rendszer, amely arra épült, hogy leigázzon, miközben úgy tesz, mintha versenyezne” – írta. “Az államnak fel kell lépnie az ilyen helyzetek ellen. Ahol lehet, fel kell bontani a kartellszerű működést, akár új versenytársak belépésének segítésével”. Orbán Viktor a tátongó költségvetési lyukat a nagy, többnyire külföldi tulajdonú vállalatokra, köztük a bankokra kivetett extra adókkal korrigálta. A fizetésképtelenséget elhárítva hozzálátott az egész ágazat átalakításához. Megszigorította a devizahitelezést, további adókat vezetett be a tranzakciókra – és ami a legfontosabb, a tulajdonjogot megbízható hazai kezekbe vitte.
Orbán Viktor legközelebbi szövetségese és gyerekkori barátja, Mészáros Lőrinc a Magyar Bankholding mintegy 40 százalékát birtokolja © Balogh László/AP “Azt a célt tűztük ki, hogy egy új gazdasági rendszert hozzunk létre: ez jelentős ambíció” – mondta Orbán Viktor 2012 nyarán egy üzleti fórumon, jelezve, hogy elszakad a szociális piacgazdaság nyugati modelljétől. “Az új modell része, hogy a bankrendszer 50 százaléka magyar kézben legyen”. A miniszterelnök nem vesztegette az időt. Néhány hónappal később, még 2012-ben az állam nagy részesedést vásárolt a Takarékbankban, a takarékszövetkezeti hálózatban a német DZ Banktól. 2013-ban növelte részesedését, így többségi részvényessé vált. 2014-ben az állam megvásárolta az MKB-t a német BayernLB-től. A következő évben a General Electric eladta a Budapest Bankot az államnak. 2016-ban a kormány reprivatizálta az MKB-t, és 12 hónapon belül Orbán Viktor egyik legközelebbi barátja lecsapott a bank nagy részére. Mészáros, az egykori csőszerelő, aki ugyanabban a faluban nőtt fel, mint a miniszterelnök, az ország egyik leggazdagabb emberévé emelkedett, mivel cégei rengeteg állami közbeszerzési szerződést nyertek. Egyszer joviálisan “Istennek, a jó szerencsének és Orbán Viktornak” tulajdonította meteorikus felemelkedését. Mészáros, aki nem válaszolt a cikk kommentálására vonatkozó megkeresésre, nemcsak az MKB-ban, hanem a Takarékbankban is nagy részesedést szerzett 2019-ben. A szuperbank elemei hűséges kezekbe kerültek, sok szempontból tökéletes csatornája a NER-nek. “A NER-nek több oka is volt arra, hogy átrendezze a bankszektor tulajdonosi szerkezetét” – mondta Martin József, a Transparency International magyarországi igazgatója. “Meg akartak szabadulni a külföldi tőkétől, és a részesedéseket kormánypárti üzleti köröknek, végső soron Mészárosnak akarták átadni.” A színpadra kerültek a dolgok, és 2020 decemberében a Magyar Bankholding holdingként megkezdte működését a tervezett fúzió előtt.
A három hitelező, akik egyesítették erőiket, nagyon eltérő profilúak voltak. Az MKB a vállalati hitelek és a privát banki szolgáltatások terén volt erős. A Budapest Bank modern univerzális bank volt, lakossági, vállalati és befektetési szolgáltatásokkal. A Takarékbank eközben egy modern magból és a kommunista időkből megmaradt vidéki takarékszövetkezetekből álló összeolvadás volt. Az ügyfelek jellemzően szerény megtakarításokat helyeztek el, és havonta egyszer vettek fel készpénzt, a hitelek gyakran borítékon alapuló számításokon alapultak, és csekkfüzetekben rögzítették őket. A Bankholding szerint később, valószínűleg jövőre integrálják. A birodalom finanszírozása Az egyesülés még nem fejeződött be, de a Bankholding könyvei máris tele vannak a NER-hálózatban lévő Orbán-szövetségeseknek, barátoknak és családtagoknak nyújtott hitelekkel – mondják a Bankholding működését közvetlenül ismerő források. Bár a NER kitettségének pontos mértéke nem ismert, néhány projekt nyilvános. Tavaly augusztusban az Opus Energy, Mészáros holdingjának, az Opus Globalnak a leányvállalata, a tőzsdei bejegyzések szerint az MKB Bank és a Takarékbank – mindkettő a Bankholding tagja – mintegy 130 millió euró értékű hiteléből vásárolta meg a kelet-magyarországi Titász villamosenergia-kiskereskedelmi hálózatot. Egy másik példa szerint a BDPST, az Orbán veje, Tiborcz István által irányított ingatlanfejlesztő cég tavaly júliusban két, összesen mintegy 100 millió euró értékű Takarékbank-hitelt kapott a Budapest szívében épülő Hotel Dorothea luxusszálloda fejlesztésére – derül ki a földhivatali dokumentumokból. A Bankholding könyvei tele vannak Orbán szövetségeseinek nyújtott kölcsönökkel, köztük a veje ingatlancégének nyújtott kölcsönökkel a budapesti Hotel Dorothea fejlesztésére © Lissoni Casal Ribeiro Tiborcz másik leányvállalata, a BDPST pedig tavaly szeptemberben mintegy 14 millió eurót kapott a Budapest Banktól, hogy megvásárolja a puccos belvárosi Iberostar Grand szállodát, a jegybankkal szemben, a földhivatali nyilvántartás szerint. Csak ez a három hitel közel negyedmilliárd euróval – a halmozott mérleg több mint 1 százalékával – bővítette a Magyar Bankholding NER-rel szembeni kitettségét. A műveleteket közvetlenül ismerő források szerint számos más nagy NER-projekt is kapott hitelt ezektől a bankoktól. A Magyar Nemzeti Bank, az ország központi bankja, amely egyben piacfelügyelőként is működik, szóvivője szerint a Bankholding nem jelent “lényeges további sebezhetőséget vagy prudenciális kockázatot”, amely túlmutat bármely pénzügyi intézmény kockázati profilján. “Véleményünk szerint az egyesülés és a teljes integráció nagyban hozzájárulhat a [három bank] kockázatkezelési keretrendszerének megerősítéséhez”. A Bankholding politikai befolyása határokon is átível. Márciusban, az egyesülés közeledtével kiderült, hogy az MKB Bank több mint 10 millió eurót adott kölcsön Marine Le Pen francia nacionalista elnökjelöltnek, az általa Párizsban benyújtott beadványok szerint. Orbán Viktor támogatta a politikáját, és az elmúlt években gyakran találkozott vele, sőt, videoüzenetben is megjelent a gyűlésein. Amikor Le Pen nem tudott finanszírozást szerezni, mert a francia bankok régóta tartózkodtak attól, hogy szélsőjobboldali pártjával kapcsolatba lépjenek, a magyar bank a segítségére sietett. Ez egyfajta hűségpróba volt a Bankholding számára. Két, a helyzetet ismerő személy szerint Orbán Viktor közvetlen utasítására volt szükség ahhoz, hogy a hitelt Le Pennek nyújtsák, amit a bank vezetősége, sőt még Mészáros is vonakodott megtenni egy ilyen érzékeny politikai időszakban. Végül Orbán akarata érvényesült, és a Bankholding egyik hitelügyintézőjét Párizsba küldték, hogy aláírja a papírokat Le Pennel – mondták ezek a források. A bank átment a teszten. Le Pen nem válaszolt többszöri megkeresésre sem. Orbán Viktor nyomást gyakorolt az MKB Bankra, hogy 10 millió eurót adjon kölcsön Marine Le Pen francia nacionalista elnökjelöltnek, amikor az nem tudott hitelt felvenni Franciaországban © Wojtek Radwanski/AFP/Getty Images Arra a kérdésre, hogy megvizsgálja-e a Le Pen-finanszírozási ügyletet, az NBH azt mondta a Financial Timesnak, hogy az ilyen ellenőrzés nem tartozik a hatáskörébe. “Az uniós jog szerint a piaci szabályozók nem követhetik nyomon és nem engedélyezhetik az egyes ügyfelek számára nyújtott hiteleket . Az [NBH] nem tud ilyen ügyletről, és nem vizsgálja azt” – mondta a jegybank szóvivője, hozzátéve, hogy egy politikai párt megfelelő ügyfél, ha megfelelő biztosítékokat és garanciákat nyújt be. Vannak azonban arra utaló jelek, hogy a jegybanknak összeférhetetlensége lehet, amikor a szuperbankról van szó. Két cég, a Blue Robin Investments és a Magyar Takarék Holding jelenleg a Bankholding mintegy 23 százalékát ellenőrzi a cégdokumentumok szerint. Mindkettő olyan befektetési alapok tulajdonában van, amelyeket Száraz István, Matolcsy Ádám, a jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak az üzleti partnere és közeli barátja kezel.
Az NBH szóvivője közleményében azt írta, hogy “a Magyar Nemzeti Bank határozottan tagadja, hogy a jegybank elnöke vagy családtagja bármilyen tulajdonosi kapcsolatban állna a Magyar Bankholdinggal. Minden ezzel ellentétes információ szándékos hamis híresztelés, amely alkalmas az olvasók félrevezetésére”.

A bank NER-hálózatnak való kitettsége a választások előtt az egész bankszektort feszült helyzetben tartotta. A Magyar Bankholding jogi realitás volt, ha még nem is teljesen beolvadt vállalat, és együttes piaci részesedése és 21,4 milliárd eurós mérlege, amely könnyen a második legnagyobb az országban, túl nagy ahhoz, hogy csődbe menjen. Ha az ellenzék győzött volna, megfoszthatták volna Orbán szövetségeseit jövedelmező kormányzati szerződéseiktől, így azok képtelenek lettek volna visszafizetni a hiteleket. De most, hogy Orbán biztonságban visszakerült a hivatalába, az összeolvadás gőzerővel folytatódik. “A Bankholding-folyamat mostanra egyértelműen visszafordíthatatlan, és a lebonyolítás módja, a vagyonok államon keresztül történő átirányítása teljesen egyedülálló a nyugati világban” – mondja Martin, a Transparency International munkatársa. “Ez az Orbanomics és a rendszer eredeti tőkésítésének instrumentális része.” Orbán Viktor áprilisi választási győzelme feloldotta a pénzügyi szektorban azokat a félelmeket, hogy egy vereség esetén a Magyar Bankholding ügyfelei nem fizetik ki a hiteleket © Akos Stiller/Bloomberg A bankszektorban senki sem volt hajlandó a Bankholdinggal kapcsolatos nézeteit jegyzőkönyvben megosztani, mert féltek attól, hogy feldühítik a miniszterelnököt, de sokan azt mondják, hogy négyszemközt szoronganak a projekt rendszerszintű kockázatai miatt. A NER-hitelek várhatóan folytatódni fognak, ami csapdába ejti a vállalkozást egy olyan szakaszban, ahol a hitelfelvevők és a tulajdonosok egyformán lekötelezettjei Orbánnak – mondta egy másik vezető bankár, hozzátéve: “A világ változik, és ezek a vállalatok megbukhatnak”. Mások nyugodtabbak, és azt mondják, hogy komolyabb problémák nélkül folytathatja a NER finanszírozását. “Ha elég időt kapnak, négy-öt évet, akkor összerakhatják és elkezdhetnek pénzt keresni, kormányzati szívességekkel vagy anélkül” – mondta egy forrás. Egyesek azonban úgy érzik, hogy elszalasztott lehetőség, amit ez a szuperbank tehetett volna Magyarországért. A Bankholding projekt “sok logikus elemet tartalmaz” – mondja egy másik, régóta banki területen dolgozó vezető. “A takarékszövetkezetek integrálása bölcs dolog [és] a lakossági, vállalati és kisvállalati portfóliók összevonása okos dolog. De ezzel aligha tudnak foglalkozni, mivel a birodalom finanszírozásával vannak elfoglalva”.

DeppL Translate
Címkép: A Financial Times címképe