Egymásnak ütköztek a különutakon az alkotmánybírák

Posted by

Dr. Sándor Zsuzsa

>Tőlem szokatlan módon Deutsch Tamást, a Fidesz európai parlamenti képviselőjét idézem, aki úgy fogalmazott egy élő televíziós műsorban: ő élt 1990 előtt, diktatúrában, biztos volt abban, ha Magyarországon szabadság és demokrácia lesz, akkor megszűnik az, hogy a jog a politika szolgálóleánya. És ami tőlem még szokatlanabb, egyet is értek vele. Legalábbis annyiban, hogyha Magyarországon valóban demokrácia lesz, akkor a jog megszűnik szolgálólánnyá lenni.

Mindez arról a két döntésről jutott eszembe, amelyekkel az Alkotmánybíróság (AB) kimondta: nem lehet népszavazást tartani a Fudan egyetem és az álláskeresési járadék ügyében. Rögtön hozzá kell tennem azonban, hogy bár az AB összességében szolgálóleánnyá tette a jogot, meglepő számban voltak azok az alkotmánybírák, akik nem vállalták ezt a szerepet.

Az AB döntéseit nem lesz egyszerű elmagyarázni, már csak azért sem, mert a többségi döntések meghozatalához a törvények olyan „sajátos” értelmezése kellett, amire csak olyan jogászok képesek, akik – félretéve mind a logikát, mind a szabályokat – a gombhoz igazítják a kabátot. Vagyis a kívánt és elvárt eredményhez szabják a jogértelmezést. Az AB azonban nem csak a Fudan Egyetem ügyében állította le a népszavazást. Megsemmisítette a Kúria döntését a másik kérdést érintően is, ami így szólt: „egyetért-e ön azzal, hogy az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 270 nap legyen?”

De – írják – a kérdés ennek ellenére „jelentős kapcsolatban áll a költségvetési törvénnyel”. Vagyis – és ezt most én teszem hozzá – akkor is érinti a költségvetést (amellyel kapcsolatban tilos népszavazást tartani), ha azt összegszerűen nem érinti. Néhai irodalomtanárom az ilyen költői magyarázatokat „művészi salto mortale-nak” hívta…

A teljes cikket lásd ITT

vagyis itt: https://24.hu/belfold/2022/05/25/alkotmanybirosag-nepszavazas-fudan-egyetem-allaskeresesi-jaradek-kulonvelemeny/

JogÁsz blog

Címkép: Tanár-tüntetés