Csák János anno: az állam nem kényszerítheti a részvényeseket, hogy politikai célokat támogassanak

Posted by

Farkas Zoltán
>A rezsicsökkentés első, önkéntes áldozatáról írtam portrét a héten megjelenő HVG-ben: Csák Jánosról, aki oktatási és innovációs miniszter lesz. Egy feledésbe ment sztori, máig szóló tanulságokkal.

„A részvényesek felé elköteleztem magam, hogy mindent megteszek a Mol üzleti sikerére óriási hatással bíró szabályozási környezet tisztességes és az iparágban megszokott normákat követő kialakításáért. Erőfeszítéseim ellenére sem tudtam azonban elfogadtatni racionális gazdasági-üzleti érveinket. Szakmailag és emberileg is azt tartottam tisztességesnek, hogy lemondjak” – írta 2000. június 20-án néhány barátjának, üzleti partnerének és újságírónak Csák, ám ez a motívum az idő múlásával kikopott az életrajzából.
Pedig az 1962-es születésű topmenedzser akkor volt a pályája csúcsán. Szimultán irányított két feltörekvő ágazatot, a telefóniát és az energetikát: egyszerre volt a Matáv pénzügyi igazgatója, a Westel 900 Mobil Távközlési Rt. és a Mol Rt. elnöke.
A Matáv részvényeit 1997-ben Csák menedzselésével vezették be a New York-i tőzsdére, a Mol elnökeként pedig meghökkentően merész új stratégiával állt elő: a magyar cégnek kell vezetnie az olajipar regionális konszolidációját, meg kell szabadulni az állami beavatkozások miatt sebezhető gázüzletágtól, és amíg ez megtörténik, addig is érvényesíteni kell a belföldi árképzésben a beszerzési árakat.
Nyilvánosan érvelt amellett, hogy egy magántársaságot az állam az árszabályozással nem sodorhat veszteségbe, nem kényszerítheti a részvényeseket, hogy politikai célokat támogassanak.
Mindmáig példátlan eset.

Címkép: Csák János képe Farkas Zoltán