Márk-Zay és a teljesíthetetlen küldetés

Posted by

R.Farkas

Aprócska hírként merült fel az országos médiában, hogy a legutóbbi közös miniszterelnökjelölt beváltja korábbi ígéretét és pártot alapít. „Az ígéret szép szó, ha betartják úgy jó”, tartja a mondás és Márk –Zayról, alkalmasságáról, messianisztikus attitűdjéről…  sok mindent el lehet mondani, de hogy ne lenne köznapi értelemben korrekt ember, azt aligha. Megígérte, megcsinálja.A kérdés csak az, hogy minek?
Nagyon jó lett volna ez a jobbközép párt, ami elmondása alapján egészen a liberális spektrumig nyitott lenne, csak éppen nem most, hanem egy évvel ezelőtt. Egy évvel ezelőtt azonban ő még direkt nem akart pártot. A politikai érdekérvényesítés eszközének gondolt pártpolitikát elvből elvetette, lenézte, mert nem a pártban, mint eszközben, hanem a mozgalomban hitt. Most már hisz benne, csak éppen későn. Ugyanis egy veszteshez nem túl vonzó csatlakozni. És ő az. Hatalmas küzdelmébe kerül majd, hogy egyáltalán Hódmezővásárhelyen megtartsa a polgármesteri székét, bár erre azért van esélye, egész egyszerűen mert az neki való. Az idealista, a vásárhelyi piacon minden nénivel leállok beszélgetni hozzáállás, – mert ott az kell, meghallgatva problémáikat, megkérdezve, hogy mi újság az épp érettségiző unokájukkal, –  az országos média kezelésénél már nem működik, mint bebizonyosodott.

Márk – Zay szinte még be sem jelentette pártja alapítását, korábbi szövetségesei már szinte mind elhatárolódtak tőle, vagy kijelentették, hogy nem kívánnak csatlakozni hozzá. Sem egy Lukács Katalin, sem egy Gémesi György, sem senki nem akar egy olyan közegben egyáltalán nyílt, aktív és felvállalt ellenzékiséget demonstrálni, mint a jelenlegi. Ki csatlakozna vajon, amikor kijelenthetjük, hogy minden eddiginél nagyobb fokú, kvázi Fidesz tejhatalom van, amikor Márk –Zay a bukás szinonimája, amikor az emberek nagy többségének elege van összességében a politikából, és ellenzéki politizálásnak egyszerűen nincs realitása mindaddig, amíg az elkerülhetetlen gazdasági romlásból faadó elégedetlenség utat nem tőr magának a társadalomban.

Márk – Zay nem tanult semmit. Boldog idealista. Becsületes, be akarja tartani a szavát, egy olyan társadalmi közegben, ahol évtizedek óta az önzés legmagasabb fokára nevelik ennek az országnak az állampolgárait. Módszeresen kiölték belőlünk az empátiát, a kölcsönös segítségnyújtást, a szeretet cselekedeteit… Mindegy hány ukrán nőt és kislányt erőszakolnak meg, mindegy hány ezer civilt lőnek agyon nap, mint nap a határunktól nem messze az agresszor orosz katonák, mi magyar választópolgárok ülünk a fotelben és csak az érdekel, hogy olcsóbban kapjuk a gázt… Ez ma a magyar társadalom közállapota. És, ami a legborzasztóbb, hogy mindez keresztény alapon „megideológizálva” zajlik.

Kedves Péter, teljesen felesleges pártot alapítanod. Bukásra van ítélve, mint ahogy előtte a mozgalmad is arra volt. Ez nem a vásárhelyi piac. Itt taktika kell, manipuláció kell, alkuk kellenek és temérdek pénz. Aztán, ha egyszer majd ezek mennek, akkor lehet újra becsületre, szépre, jóra, értékekre nevelni ezt a népet.  

Majd egyszer…

Előtte még keresztül kell mennünk azonban a rekord infláció, a 2000 forintos sertéscomb, a 700 forintos kenyér és benzin, a 400 forintos euró és az elértéktelenedő bérek tisztítótüzén.

Akkor majd feltámad az igazságérzetünk, persze az is csak önzésből…

Rókaffy Farkas blog

Címkép: Pápai Gábor Egyedül cipeli