MZP falaz-e valakinek?

Posted by
 Zöldi László

>Tegnap reggel 7.15-kor Márki-Zay Péter figyelemre méltó mondattal vétette észre magát a fészbukos üzenőfalán. Az ellenzék volt miniszterelnök-jelöltje azt firtatta, vajon „Tégla-e, aki szóba áll egy fideszessel?” Arra utalt, hogy egy volt politikus (hajdani ombudsman), szintén a közösségi üzenőfalán Orbán téglájának nevezte.

Szerintem se volt szép tőle, a szóbeszéd azonban hónapok óta téma a világhálón, az ellenzéki véleménybuborékokban. Nem föltétlenül a durva, otromba börtönszlenget idéző téglás formájában, hanem úgy, hogy a konzervatív, katolikus, hétgyermekes politikus „az Orbán-rendszer Orbán nélkül”. Egyszer majd meg kéne írni az MZP-jelenséget, alighanem kapós könyv volna. Most mégis az a benyomásom, hogy a hódmezővásárhelyi polgármester okkal verte vissza az elmarasztalást. Azt fejtegette, hogy ha a választókörzet országgyűlési képviselője (Lázár János kormánypárti politikus) találkozóra hívja, akkor neki kutyakötelessége, hogy képviselje a vásárhelyiek érdekeit. Egyszerűbben szólva lobbizzon a városáért.

Ízléstelen persze, hogy a bejegyzést azzal zárja: legközelebb majd ő írja meg, hogy kik a miniszterelnök téglái az ellenzéki pártokban. Már azzal is beszállnék a kölcsönös sárdobálásba, ha értelmezném a furcsa és közéletünket jellemző vitát. Van viszont valami, ami érdekel ebben a purparléban: maga a tégla kifejezés. Eredetileg a latin tegula szóból származik, amely a tegere (befed, betakar) igéből való. A jelentése tetőcserép. Néhány évszázad múlva falazókővé változott, és malterrel (habarccsal, vakolattal) épült be a falakba. Majd rendészeti jelentést is kapott, és besúgó, spicli, tágabb értelemben ügynök lett belőle.

Csakhogy immár harmadik jelentése nem olyan régi keletű, hogy közmondássá váljon. Például Margalits Ede irodalomtörténész 1895-ös alapkönyve nem is utal rá. S ami meglepőbb, a másik alapműből, Bárdosi Vilmos 2015-ös mondásmagyarázó szótárából is kimaradt. Holott az utóbbiban már csak korjellemző jelentése miatt is benne kéne lennie. Új keletűségével magyarázható, hogy olvasható ugyan a rendszerváltás óta gyűjtött ütős mondatok között, szállóigének azonban egyiket se nevezném. De az aligha véletlen, hogy a bejegyzésem utáni összeállításban négy mondat is a börtönszlenget idézi.

Ez bizony 40 százalékos arány. Azt sejteti, hogy a hajdani falazókő leginkább átvitt értelemben, beépített téglaként számíthat kesernyés, szellemes, érvekkel is alátámasztott megfogalmazásokra.

 

Tíz mondat a tégláról

 

Decembertől 12 százalékkal drágul a tégla. Csődbe megy a rendőrség. (Szilvás István egri újságíró, Heves Megyei Hírlap, 2000. november 25.)

A téglának is füle van. (Mátyás Győző újságíró, 168 Óra, 2003. augusztus 28.)

Egykor együtt bontogattunk egy elénk húzott falat, most a leomlott fal tégláival dobáljuk egymást. (Nagy Bandó András humorista, Délmagyarország, 2004. október 2.)

Gyurcsány Ferenc téglát tett a gázpedálra, majd az „út vége” tábla előtt kiugrott a vezetőülésből. (Kiss Ádám újságíró, Hírszerző.hu, 2010. január 5.)

Fél téglákkal könnyebb dobálózni, mint építkezni. (Malonyai Péter újságíró, Nemzeti Sport, 2010. szeptember 9.)

Kiütöttük az első téglát a kommunizmus falából, és ezen a résen a huzat kivitte az egész rendszert. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Nemzet, 2011. január 22.)

Téglát és maltert hordunk, másra nem futja szakértelmünkből. (Gyurcsány Ferenc DK-politikus, volt miniszterelnök az országjárásról, Facebook.com, 2012. október 13.) 

A téglát Medgyessy bedobta a kirakatba. (Kéri László politológus, Klubrádió, 2016. december 29.)

A pufajkás hordott pufajkát, de a tégla nem hordott téglát. (Ungváry Krisztián történész, N1 TV, 2022. február 12.)

Tégla-e, aki szóba áll egy fideszessel? (Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester, volt ellenzéki miniszterelnök-jelölt, Facebook.com, 2022. május 13.)

Médianapló – 2022. május 14.