Orbán és VDL tárgyalásai nem hoztak áttörést 

Posted by

Jorge Liboreiro
euronews

>Az Ursula von der Leyen és Orbán Viktor közötti tárgyalások viszont “némi előrelépést” hoztak magyar tisztviselők szerint.  Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Orbán Viktor magyar miniszterelnök személyes találkozója nem hozott olyan áttörést, amelyre nagy szükség lett volna ahhoz, hogy az orosz olajimport uniós szintű betiltásáról szóló javaslat átmenjen a célvonalon. A fő vitapont továbbra is a Bizottság által előirányzott ambiciózus ütemterv: az orosz nyersolaj behozatalának hat hónapon belüli, illetve az összes finomított olajterméknek az év végéig történő fokozatos megszüntetése.

A tárgyalások múlt szerdán kezdődtek, és már a hetedik napon tartanak. Magyarország számára, amely fizikailag kapcsolódik az orosz üzemeltetésű Druzsba (Barátság) kőolajvezetékhez, a más szolgáltatóra való átállás ilyen rövid időn belül gazdasági pusztítást okozna. “Nem engedhetjük meg, hogy a magyar emberek fizessék meg ennek a háborúnak az árát” – mondta Szijjártó Péter magyar külügyminiszter a helyi médiának a két vezető budapesti találkozója után.

“Magyarország energiaellátása jelenleg szilárd [talajon] áll. A mostani szankciócsomag életbe lépése azonban tönkretenné Magyarország energiabiztonságát: a magyar gazdaság működéséhez szükséges nyersolajat lehetetlen lenne beszerezni” – mondta. Szijjártó szerint a megbeszéléseken “némi előrelépés” történt, és ezek az ország sajátos körülményeinek és gazdasági aggodalmainak magyarázatát szolgálták. “A ma esti megbeszélés Orbán Viktor miniszterelnökkel hasznos volt a szankciókkal és az energiabiztonsággal kapcsolatos kérdések tisztázásához” – tweetelte von der Leyen hétfő este.

“Előrelépés történt, de további munkára van szükség. A regionális szereplőkkel közösen összehívok egy ülést, hogy megerősítsük a regionális együttműködést az olajinfrastruktúra területén.” A videokonferenciát eredetileg kedd reggelre tervezték, amelyen von der Leyen elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök – akinek országa jelenleg az EU Tanácsának soros elnökségét tölti be – is részt vesz.

A Bizottság szóvivője kedd délután közölte, hogy a hívást elhalasztották, és arra akkor kerül sor, ha “technikai” szinten előrelépés történt, és a megbeszélések most az olajszállítási infrastruktúrára, az olajfinomítói infrastruktúrára és az energiarendszer átalakítására összpontosítanak, nem pedig a differenciált menetrendekre – magyarázta a tisztviselő.  A múlt heti jelentések szerint Magyarország 2024 decemberéig befejezheti a kivezetést, de Orbán Viktor azt mondta, hogy országának, amely tengerparttal nem rendelkezik, és ezért nem tud tengeri olajat importálni, négy-öt évre van szüksége az energiarendszer átalakításához. A miniszterelnök ezután von der Leyen javaslatát egy gazdasági “atombombához” hasonlította.

Magyarország a Bizottság javaslatát a leghangosabban bíráló ország, de nem ez az egyetlen szkeptikus tagállam: Szlovákia, a Cseh Köztársaság és Bulgária is hasonló engedményeket követel a nemzeti érdekek figyelembevétele és a gazdasági zavarok elkerülése érdekében. Szlovákia, amelynek közös kapcsolata van a Druzsba kőolajvezetékkel, hároméves mentességet kér, hogy korszerűsíthesse egyetlen finomítója, a Slovnaft technológiáját, amely jelenleg kizárólag nehéz orosz kőolajjal dolgozik – mondta az Euronewsnak egy szlovák szóvivő.  A kormány becslése szerint a rendszer könnyebb nyersolajra való átállítása négy-hat évet és 250 millió eurós beruházást igényel. A Cseh Köztársaság a maga részéről tárgyalásokat folytat a 2024 júniusáig tartó hosszabbításról, amelytől azt várja, hogy csatlakozhasson a Transalpine vezetékhez.  Az uniós szankciókhoz mind a 27 tagállam egyhangú jóváhagyása szükséges. Ez azt jelenti, hogy a négyek csoportja addig halogathatja a közös döntést, ameddig szükségesnek ítéli a kivonásuk biztosításához.

“Úgy gondolom, hogy egy héten belül megállapodásra juthatunk, keményen dolgozunk rajta. Valószínűleg napok kérdése” – mondta kedden Clement Beaune francia Európa-ügyi miniszter. “Gyorsan kell lépnünk, és ezt magabiztosan mondom: lesz egy hatodik európai szankciócsomag, ezek nagyon erősek lesznek, és fokozatosan kiszállunk az orosz olajból.” Az orosz olajra vonatkozó javasolt uniós szintű tilalmat tartják a legradikálisabb és legkövetkezetesebb lépésnek, amelyet a blokk az ukrajnai háborúra adott válaszként tett. Az invázió február 24-i kezdete óta a 27 tagállam mintegy 24 milliárd eurót költött orosz olajra a Centre for Research on Energy and Clean Air (CREA) független kutatószervezet által létrehozott nyomon követési eszköz szerint.