Egyenként harcolni a falvakban: tüzérségi háború Ukrajnában

Posted by

Thomas Gibbons-Neff, Natalia Yermak és Tyler Hicks
New York Times

Az ukrán hadsereg előrenyomulása északon szerény méretű volt, de mindkét fél stratégiáját jelképezi: tüzérségi manőverekkel területet nyernek.
RUSKA LOZOVA, Ukrajna – Az ukrán őrnagynak volt számos feladata, amikor a hadsereg zászlóaljának frontvonalán őrjáratozott. Az egyik szakaszparancsnoknak páncéltörő fegyverekre volt szüksége. Egy másik meg akarta mutatni az új lövészárokvonalat, amelyet az embereii ástak a közelmúltbeli ukrán előrenyomulást követően. De miközben álcázott páncélozott furgonjában Derhacsi városának közelében az állások között haladt, az óra ketyegett. Az őrnagy szerint egy orosz megfigyelő drón lebegett fölötte, figyelt, és koordinátákat küldött vissza az orosz tüzérségi egységeknek. Körülbelül húsz perccel később legalább három lövedék záporozott rá, ami az őrnagyot és csapatát arra kényszerítette, hogy elmeneküljenek.
“Egyre jobbak” – mondta az őrnagy, akit Kosztantínnak hívtak. “Ismerik az állásainkat, de látták, hogy jön a kocsi, és tüzelni kezdtek”.

Az orosz frontvonalak Harkivtól északra több mint egy hónapja álltak. Az elmúlt napokban azonban az ukrán erők előrenyomultak a városból kifelé, és összehangolt offenzívát indítottak észak és kelet felé, amely heves ágyúzással és tankokkal és más páncélozott járművekkel támogatott gyalogsági támadással kezdődött.

Bár az eredmények szerények voltak, de jól jellemzik mind az ukrán, mind az orosz stratégiát, mivel a háború már harmadik hónapja tart: lassú, lassan haladó, egyszerre egy-egy falura összpontosító, elsősorban drónokra és a tüzérségi tűzre támaszkodó harc. Ezek a fegyverek, amelyek képesek az ellenfél közvetlen látóterén kívülről lőni a lövedékeket, most a háború központi elemei a Kijev körüli orosz vereséget követően, ahol a csapatok és tankok hosszú oszlopai  csapdába csalható célpontok voltak. Eznélkül a taktika nélkül az ukrán és az orosz egységek nem tudnak előrenyomulni, és nem is tudnak igazán védekezni. Az oda-vissza manőverek Ukrajna keleti részén zajlanak – miközben az orosz erők előrenyomulnak a donbászi régióban, és az ukrán erők megpróbálják az orosz tüzérségi egységeket kiszorítani Harkiv lőtávolságából, amely az orosz határtól 25 mérföldre fekvő nagyváros.

“Ez egy pozícióS háború, ez tüzérségi háború” – mondta Kosztantín őrnagy, aki biztonsági okokból nem kívánta megadni a vezetéknevét. Ez a dinamika játszódott le napok óta Ruska Lozovában. A Harkivtól északra fekvő várost az ukrán hadsereg a múlt hónap végén felszabadítottnak nyilvánította, bár a menekülő ellenséges katonákat a beérkező tüzérségi lövedékek váltották fel, és a rémült lakosokat továbbra is evakuálják.

Az orosz drónok, nevezetesen a kis Orlan 10, amely olyan, mint egy fűnyíró, halálos, lappangó jelenlétet jelentenek.  A drónok azon képessége, hogy az orosz tüzérségi ütegek számára ukrán állásokat azonosítanak, azt jelentette, hogy Harkiv környékén minden egyes méternyi megszerzett területetet heves  bombázás követ.
“Egy Orlan függ az égen, látja az állásokat, aztán célba veszik azokat és tüzelnek” – mondta Kosztantín. Az ukránoknak saját drónjaik vannak – sokan közülük kis boltban kapható típus típusok -, amelyek hasonló eredmények elérésére képesek.

Az oroszok március közepén elfoglalták Ruska Lozovát, a háború előtt mintegy 6000 lakosú várost – mondták a lakosok és ukrán katonatisztek -, miután az előző hetekben visszaszorították őket Harkivból. Nem világos, hogy hány orosz katona állomásozott ott, bár a lakosok becslése szerint a városban lévő járművek számát tekintve valahol több százra tehető. Ruska Lozova egy kellemes, egyemeletes házakból álló külváros, amelyet a Lozovenka folyó kettészel. Lakói közül sokan lelkes vadászok a közeli erdőkben és nyílt mezőkön. A város stratégiai katonai jelentősége azonban a dombjaiban rejlik, amelyek közvetlen betekintést biztosítanak a több mérföldre lévő Harkivba.

A Ruska Lozova resident next to a car hit during a firefight.
Luska Rozova lakója sérült kocsijával

Miután bevették Ruska Lozovát, az oroszok tüzérséget helyeztek el a magaslatra, és tüzelni kezdtek onnan Harkivra. A várostól északra és keletre az orosz katonák további tüzérségi állásokat állítottak fel a közeli falvakban, és onnan is bombáztak. Az ukrán hadsereg viszonozta a tüzet a városban és a város környékén lévő tüzérségi állásokból, amelyeket úgy állítottak fel, hogy az orosz tűzérség hatótávolságán kívül legyenek. Az eredmény olyan fegyverek párharca lett, mint a többszörös rakétakilövő rendszerek, amelyek közül néhánynak a hatótávolsága nagyjából 20 mérföld; a nagyjából 13 mérföldes hatótávolságú lövegek és a nehezebb aknavetők, amelyek körülbelül öt mérfölre képesek lőni.

“Mindkét fél tüzérséget használ, hogy megfossza a másik feletl a manőverezés lehetőségétől” – mondta Michael Kofman, a CNA, egy arlingtoni kutatóintézet Oroszország-tanulmányok igazgatója. “És ezt drónalapú hírszerzéssel párosítják.” Az ukránok számára Ruska Lozova visszafoglalása vált prioritássá, hogy enyhítsék a város északi részeire nehezedő nyomást és a tűzárségi csapást. Konsztantin egysége, a különleges erők zászlóalja, más erőkkel együtt részt vett a támadásban. Elmondása szerint a művelet első része a város körüli orosz tüzérség visszaszorítása és felszámolása volt, mielőtt előrenyomultak volna. Ruska Lozova lakosai elmondták, hogy az ukrán csapatok megérkezésekor, április végén a lövések könyörtelenek voltak. “Minden ház megrongálódott, minden ég. Mindent péppé zúztak” – mondta a 41 éves Natalja Csicsjota egy nappal azután, hogy Ruska Lozovát felszabadították. A megszállás alatt legalább két civilt megöltek ott. Az ukrán tüzérségi sortüzet harckocsik és páncélozott személyszállító járművek követték, mondta Konsztantin, azzal magyarázva, hogy a gépesített csapatok könnyebben tudtak mozogni, azután, hogy az orosz tüzérséget szinte teljesen elhallgattatták és kiszorították.

“Miután tüzérséggel megsemmisítettük a tüzelőpontjaikat, az előőrsünk bevonult” – mondta, hozzátéve, hogy nem sokkal később megérkezett az orosz légi csapás. A lakosok szerint az orosz bombák  nagy krátereket hagytak maguk után, különösen a város egyik temploma körül, de közel sem voltak olyan gyakoriak, mint a tüzérségi tűz. Hogy mi következett azután, hogy az ukrán tankok és gyalogság bevonult a városba, nem egészen világos. A lakosok szerint az első ukrán katonák április 26-a körül érkeztek meg az otthonaik elé. Ruska Lozovát 28-án felszabadítottnak nyilvánították . Az oroszok visszavonulása minden jel szerint viszonylag rendezett volt.

Kosztantín elmondta, hogy ez idő alatt a város körül “lövöldözés” zajlott az ukrán és az orosz csapatok között, ami a háború ezen szakaszában szokatlan volt, mivel eddig főleg tüzérségi, rakéta- és aknavetőtűz volt a jellemző. “Most lövészárkokat ásunk ott, egy másik faluból tüzérséggel lőnek ránk” – mondta Kosztantín. Az orosz tüzérség egy északabbra fekvő, Pitomnyik nevű faluba vonult vissza. A két települést összekötő főútvonalon lévő hidat használhatatlanná tették, ami valószínűleg késlelteti a további ukrán előrenyomulást. “És így, faluról falura, visszaszorítjuk őket Harkivból”.

Az őrnagy nem közölte a csatában elszenvedett ukrán veszteségek számát, és nem közölte a sebesült és elesett oroszok becsült számát sem. De bármilyen típusú támadó hadművelet, mint amilyen a város elfoglalása volt, szinte biztosan veszteségekkel jár mindkét oldalon.

Ruska Lozova egyelőre talán felszabadult az orosz erők alól, de a háború aligha tűnt el. Mint oly sok más város Ukrajnában, ez is a “szürke zónában” – az orosz és ukrán erők közötti területen – rekedt, és gyakori lövéseknek van kitéve. “Napok óta repülnek a drónok” – mondta Szergej, Ruska Lozova lakója, aki kedden Harkivba menekült. “Amint megjelennek a katonák, elkezdődik a lövöldözés”. Az elmúlt napokban a megmaradt lakosság nagy része Harkivba menekült; néhányukat az önkéntesekből álló humanitárius segélykonvojok veszik fel, akik saját gépkocsijaikkal, minibuszokkal és furgonokkal hajtanak be az elpusztított városba.

Címkép: Megszólaltak a szírénák, járókerettel menekült egy idős asszony