Posted by
>Különleges helyen dolgozom. Sok helyen megfordultam már, legutóbb az MTA-ban voltam kutató,de ez a legjobb. Igaz, korán kelek, ma is hajnali négykor keltem, hogy elérjem az első buszt, de muszáj időben beérnem, mert ha kések, megáll az élet. Egész nap talpalok, targoncázok, lejelentek, kiadok, bevételezek, táblázatokat töltök ki, telefonokat intézek, etetek, itatok, sokszor vécézni sem tudok, de itt legalább sosem unatkozom. Mindig van valami. Amikor új áru érkezik, általában kedden jön “friss” cucc, akkor nagyon oda kell figyelnem. Egy raktáros élete már csak ilyen.
Precíz munkaerő vagyok, ezért előző nap mindig előkészülök a másnapra. Tudom mire lesz szükség, mit vételeznek majd ki, de gyakran fordulnak elő váratlan helyzetek amikor nagyon észnél kell lenni. Nem lehet csak úgy kapkodni. Gondosan ellenőrzöm, hogy ki kér, mit kér, mire kér, mikor jönnek érte, de egyre többször fordul elő, hogy foxpost küldeményként nekem kell célba juttatnom az árut. Ezt is megoldom. Mindenért én felelek.
Hatra értem be, de még ki sem nyitottam a raktárat, máris jött az első telefon: azonnal két politológust és egy véleményvezért kérnek egy reggeli tévéműsorba. Még szerencse, hogy tegnap visszahozták a Ceglédit,a Zárugot és a Hont Andrást, mert őket gyorsan ki tudtam adni. Mind a hárman örültek, mert nem szeretnek sokáig szótlanul a raktárban várakozni. Teszem hozzá, több polcom tele van politológussal, mindenhez értő szakértővel. Alighogy elvitték őket, máris jött a következő kérés, Korda Gyurit vinnék, persze, Klárikával együtt, de sajnos nem adhattam ki egyiket sem, mert covidosak. Ment az alkudozás persze, hogy nagyon kellenének, de nem vagyok hülye, betegen nem mehetnek sehova. Helyettük kiadtam Pumped Gabót, mert ő bárhol használható. Rendes gyerek. Nem örült a korai indulásnak, szeret aludni, mondtam neki, mehet pucéron is, csak ne nyavajogjon már annyit. Kérdezte, beszélhet-e ma is a megmentett, beteg galambjáról, persze, bármiről.
Délben a Rónai Egonért jöttek volna, de éppen Húzóst csinált, aztán 500-at, majd Csatt-ot, és Egyenes beszédet, de mondtam, holnap talán már vihetik. Nem tudtam mást tenni, helyette kiadtam a Kadarkait és a Dézsi L-t.
Délután írókat kértek, de nem akárkiket, Grecsót és Nyáryt, őket két naponta viszik ki valamilyen műsorba. Be kellett néznem a raktárba, hogy valóban bent vannak-e, mert nem voltam biztos benne, hogy kedden visszahozták-e őket. Szerencsém volt.
Már zártam volna, de akkor is befutott még egy hívás, színészre volt szükség, lehetőleg valamilyen sorozatból, értem én, kellenek celebek a műsorokba. Nem titok, körülbelül száz emberem van, őket viszik mindenhova. Nem nagy raktár a miénk, de egy ilyen méretű országban éppen elég. Most be kell fejeznem, mert megint kérnek valakit.