A Deutsche Welle kitüntetett két ukrán újságírót  mariupoli munkájukért

Posted by

DW
>Élete kockáztatásával tudósított Jevgenij Maloletka and Misztyiszlav Csernov az ukrán kikötőváros Mariupol orosz ostromáról. Az újságírók kapták a DW 2022-es Szólásszabadságért-díját. Képeik bejárták a világot.

   
Injured pregnant woman is carried by Ukrainian emergency employees and volunteers
Maloletka fotója a szülészeti kórház lebombázásáról

Amikor Oroszország februárban elismerte az úgynevezett donyecki és luhanszki népköztársaságok függetlenségét – mondta Maloletka a DW-nek -, az újságírók számára világossá vált, hogy a háború elkerülhetetlen – a kérdés csak az volt, hogy mikor kezdődik. “Tisztában voltunk azzal, hogy Mariupolon keresztül megpróbálnak majd folyosót létesíteni az elcsatolt Krím felé” – mondta Maloletka. Amikor február 24-én megkezdődött az invázió, az újságírók Mariupolban, az Azovi-tengeren fekvő kikötővárosban tartózkodtak. Mariupol volt az egyik első város Oroszország célkeresztjében. “Filmre vettük, ahogy rakéták csapódnak be lakóházakba” – mondta Maloletka. Kezdetben Mariupol keleti részét érintette a bombázás ettől eltekintve a város többi része viszonylag nyugodt volt – Maloletka szerint az újságírók többé-kevésbé normálisan dolgozhattak és szabadon mozoghattak ott.

A woman holds a child in an improvised bomb shelter in Mariupol
Csernov képe: Ideiglenes óvóhely Mariupolban

A következő napokban egyre több ukrán katona érkezett Mariupolba. “A teljes hadsereg bevonult a városba, mert kint a mezőkön már nem lehetett tartani az állásokat” – mondta Maloletka. A lövések egyre intenzívebbé váltak, többek között a város központjában is. Légicsapások is voltak, és orosz szabotázs- és felderítőcsoportok járták a várost. Nehezebbé vált a szabad mozgás. Egyre kevesebb embert és járművet lehetett látni az utcákon, és a telefonvonalak fokozatosan összeomlottak, míg március 10-re megszakadt a kapcsolat. “Az emberek pánikba estek és megkérdezték, hogy mi folyik itt” – mondta Maloletka. “Próbáltak bármilyen információt szerezni, és a humanitárius folyosókról érdeklődtek”.

Associated Press videographer Mstyslav Chernov reads news on his phone
Csernov még az orosz invázió kezdete előtt jelentette a térségből a híreket, amelyeket Maloletka fotókkal dokumentált.

Az újságírók temetkezési vállalkozókat kísértek, akik a kórházakból holttesteket gyűjtöttek össze. Mivel sok temető nem volt megközelíthető, a halottak egy részét a hátsó udvarokban temették el. Amikor az áldozatok száma egyre nőtt, tömegsírokat ástak. “Egy körülbelül 30 méter hosszú és 3 méter mély árkot ástak ki” – mondta Maloletka – “és a kórházakból származó holttesteket oda temették el”.  Csernov és Maloletka azt is végignézte, ahogy lányok és fiúk esnek áldozatul az orosz inváziónak. “Minden  gyermek, akit a kórházban lefényképeztünk, meghalt” – mondta Maloletka. “Tizenöt évesek, de 3 hónapos csecsemők is meghaltak a lövések következtében. Nagyon nehéz kiverni az ember fejéből a gyerekek halálát”.

A grenade fired from a Russian tank hits an apartment block in Mariupol
Lakóépületbe csapódik egy lövedék

Maloletka szerint fokozatosan Mariupol szinte teljes infrastruktúrája megsemmisült – a kórházaktól a tűzoltóságig, annak összes tűzoltóegységével együtt. “Elpusztították a tűzoltóságot, feltehetően azért, hogy a városban a tüzek oltása és az emberek kiemelése a romok alól lehetetlenné váljon” – mondta Maloletka – “és hogy félelmet keltsenek a lakosság körében”. Ezután az orosz csapatok bevonultak a városba. “Tankokkal nyomulnak előre, és mindent lerombolnak, amit látnak, mielőtt továbbhaladnának, egyik városrészből a másikba” – mondta Maloletka. “Ez egy középkori taktika: ha nem tudsz meghódítani és megtartani egy várost, rombold porig”.

Amikor március 9-én bomba robbant egy kórházban, ahol a szülészeti klinika is működik, az újságírók a helyszín közelében voltak. “Repülőgépzajt hallottunk, amelyet gyorsan több robbanás követett” – mondta Maloletka. “Nagyon erős robbanás volt, amely betörte a szomszédos házak ablakait. Láttuk, hogy ott minden összetört. Az emberek sokkos állapotban rohantak ki a pincéből. Láttuk, ahogy terhes nőket cipeltek lefelé a földszintre. Elképesztő látvány volt”. Maloletka nem hiszi, hogy az épületben katonai állások vagy katonai felszerelések voltak, ahogy azt Oroszország állítja. A kórháznak csak egy része szolgált katonai klinikaként.

An ambulance passes the covered bodies of people killed by shelling
Holtestek a kórháznál, Maloletka képe

Az újságírók azért mentek be a súlyosan megrongálódott kórházba, hogy a szülészeti klinikán lévő nőkkel beszélgessenek, amikor hirtelen orosz tankok közeledtek – mondta Maloletka. “Majdnem egy teljes napig bujkáltunk a kórházban. Fehér köpenyt viseltünk, orvosoknak adtuk ki magunkat, és filmeztük az orosz tankokat, amint a városban közlekedtek” – mondta. Március 12-én reggel az ukrán különleges erőknek sikerült biztonságos helyre vinniük az újságírókat. “A járművünk eltűnt, és csak korlátozottan tudtunk szabadon mozogni Mariupolban” – mondta Maloletka. “Később a rendőrök segítettek nekünk abban, hogy műholdon keresztül hozzáférjünk az internethez, ami lehetővé tette számunkra az adatátvitelt”. Végül azt tanácsolták nekik, hogy mentsék magukat. “Azt mondták nekünk, hogy ha az oroszok elfognak minket, arra kényszerítenek, hogy azt mondjuk a kamerába, amit akarnak” – mondta Maloletka – többek között azt is, hogy a jelentéseink hazugságok voltak. “Nem akartam saját bőrömön tapasztalni, hogyan bánnak az orosz titkosszolgálatok az őrizetbe vett emberekkel”.

 

Vishegirskaya and people outside hospital that was damaged by shelling in Mariupol
Mariana Visegirszkaja végül egy másik kórházban szült. Csernov képe

Március 15-én Maloletka és Csernov elhagyta az ostromlott várost. “Nagyon lassan hajtottunk” – mondta Maloletka. “A Mariupol és Orikhiv közötti úton, közvetlenül Zaporizzsja előtt falvanként legalább egy ellenőrzőpont volt. Összesen mintegy 15 vagy 16 orosz ellenőrzőponton haladtunk át. Attól tartottunk, hogy elkobozzák a telefonjainkat, de ez nem történt meg. Éjszaka végre átléptük az orosz és ukrán csapatok közötti határt”.

Evgeniy Maloletka with his cameras
Jevgenij Maloletka

Az ukrán főügyészség szerint április végéig a sajtó 18 képviselőjét ölték meg, nyolcat elraboltak, három újságírót eltűntnek nyilvánítottak, 13 másik pedig megsérült. Ezek között vannak ukránok, de az Egyesült Királyságból, a Cseh Köztársaságból, az Egyesült Államokból, Dániából, az Egyesült Arab Emírségekből, Oroszországból, Írországból, Svájcból, Franciaországból és Litvániából is 19 sajtómunkás. A DW szólásszabadság-díjjal 2015 óta olyan személyt vagy kezdeményezést díjaznak, aki vagy amely fontos szerepet játszott az emberi jogok vagy a szólásszabadság előmozdításában a médiában.

Címkép: Maloletka és egy mentős segítettek ennek a sérült nőnek, ezen a képen, amelyet Chernov készített