Felix Kersten, embermentő

Posted by

 François Kersaudy: Himmler masszőre

Bodó Viktória Booklány

E sorok írója a legkevésbé sem híve a „közkedvelt náci témák mindenkinek” jellegű könyvek olvasgatásának. Egyfelől rémesen kontraproduktív, másfelől még mindig holokausztnemzetként azonosítani a zsidóságot annyira méltatlan és egydimenziós butaság, ami semmi másra nem való, mint hogy alaposan kihasználható legyen mindkét oldalon. Az pedig még soha nem szült jót, ha valamiről csak végletekben lehet gondolkodni. Ehhez képest ez az a könyv, amit sokkal több embernek kellene olvasni, mint ahányan megnézték a témában született leghíresebb filmet.

Ott van mindjárt a szerző. François Kersaudy egészen másképpen gondolkodik, mint a legtöbben. Végtelenül kíváncsi, nagy tudású és még nagyobb teherbírású, többszörösen díjazott történész, különféle díjakkal kitüntetett ember, aki nem éri be kevesebbel, mint ami felkavarja az állóvizet. Saját embermentő hőst fedezett fel ismét magának és az utókornak: Felix Kerstent, aki több embert mentett meg a kivégzéstől és haláltáboroktól, mint talán bárki más. Azonban őt sem akarja dicsfényben feltüntetni, ahogyan nem démonizálja a náci vezető személyiségeket sem. Hiszen hősöket az utókor avat, addig csak emberek próbálnak boldogulni a világban, ha szerencsénk van, megfelelő morál és tartás birtokában. A gonoszság persze mindig az, ami, ha néha más a is megvilágítás: a történelmet a győztesek írják. Hogy ezek a győztesek miért nem írnak sokkal többet Kerstenről? Rejtély.

Holott tettei és befolyása  korántsem  volt elhanyagolható. Már 1947-ben világosan megállapítást nyert, hogy legkevesebb 100.000, különféle nemzetiségű zsidó embert mentett meg a haláltól, többeket a kivégzőosztagtól, ebből is 60.000 főt a saját élete kockáztatásával. Hogy hogyan volt erre képes? Masszázzsal.

A második világháború hat éve alatt nagyjából kétszáz alkalommal töltött egy-egy órát Himmler társaságában, kezelve az egészségügyi nyavalyáit: fizetség gyanánt emberek életét kérte és kapta. Hogy miért nem róla készült kasszasiker film? Mert az egész ember egy rejtély. Képzeljünk egy észt és orosz illetőségű német embert, aki finn állampolgár lett, Hollandiában élt majd a svéd állampolgárságot választotta magának. Tevékenységéről írt könyvet, szám szerint négyet, de négy különböző nyelven. Tudása és az arany keze miatt uralkodói házakhoz volt bejáratos, így jutott el Himmler köreihez is. A masszázzsal gyógyítást (többek között) egy tibeti szerzetestől tanulta. Tevékenysége érdekes módon annyira nem volt titkos, hogy a háború vége felé már több nyelvű diplomáciai levelezésekben szerepel, és egyértelmű, hogy a tevékenységéről még Roosevelt és Churchill is tudott… Legtöbbször csak azok nem tudták, hogy kinek köszönhetik az életüket, akiket megmentett. Furcsamód tevékenysége mégsem ellentmondásos. Minden tanúvallomás, minden levél, minden belső náci feljegyzés egybevág és megerősíti ennek a furcsa, nagydarab figurának a tevékenységét. A Himmlerrel való szorosnak mondható kapcsolata, a folyamatos találkozások számára semmilyen haszonnal nem jártak, sőt: még a magánvagyononából is áldozott az embermentő tevékenységére.
Valóban szoros ez a kapcsolat, hiszen kétszáz óra nem kevés. Volt idő a regényben is felvázolt beszélgetésekre, sőt ideológiai vitákra is a Harmadik Birodalom egyik vezetőjével, aki maga is félt Hitlertől, és különböző, csöppet sem elegáns egészségügyi bajai voltak – ezek miatt szorult a masszázsterapeuta tudására.
Kezd rejtői kalandregénnyé változni mindez? Pedig még a töredékét sem írtam le annak, ami ebben a történetben rejlik. A szerző szédületes tempót diktál, és közben újabb és újabb adatokkal halmoz el. Kerstent végül kitüntette a holland uralkodó, de odáig nagyon kalandos út vezetett: az ember csak kapkodja a fejét olvasás közben. Az biztos, hogy ez a regényes dokumentumkötet egészen új árnyalatokat ad hozzá a korszak történelméhez.
Egyetlen hibája azonban a kötetnek az a megmagyarázhatatlan kiadói döntés, ami megváltoztatta az eredeti címet Kersten listájáról Himmler masszőrére. Holott a maga a szerző is Oskar Schindlerrel veti össze Felix Kersten figuráját, a Schindler listája című filmet pedig mindenki ismeri.

François Kersaudy

François Kersaudy: Himmler masszőre
Fordította: Ádám Péter
Corvina Kiadó, Budapest, 2021
384 oldal, teljes bolti ár 4990 Ft,
kedvezményes ár a kiadónál 3990 Ft,
e-könyv változat 3499 Ft
ISBN 978 963 136 7812 (papír)
ISBN 978 963 136 7935 (e-könyv)

* * * * * *
A könyv kiadói fülszövege

Mindenki ismeri Oscar Schindler nevét, aki a második világháború alatt csaknem ezer zsidót mentett ki a náci gyilkosok karmai közül.
Pedig az a hőstett, amit Himmler masszőre, Felix Kersten vitt véghez, az Oscar Schindlerénél is jelentősebb. Ahogyan a Zsidó Világkongresszus 1947-es memorandumában megállapította, Németországban nem kevesebb, mint százezer zsidó életét mentette meg.
Himmler 1939 márciusa és 1945 áprilisa között több mint kétszázszor vette igénybe Felix Kersten szolgálatait. A találkozásokról készült feljegyzések, valamint a terapeuta emlékiratai szoros összhangban vannak a nácik titkos megbeszélésein készült jegyzőkönyvekkel. Számos eredeti dokumentum is bizonyítja, milyen erőfeszítéseket tett Kersten az áldozatok megmentéséért. A háború utolsó két évében a brit, amerikai, holland és svéd diplomáciai levelezésből is világosan kiderül, hogy Franklin Roosevelttől Winston Churchillen át úgyszólván mindenki tudott Felix Kersten embermentő tevékenységéről. Az utókor mégsem ismeri. Ez a hihetetlenül izgalmas könyv minden bizonnyal változtatni fog ezen.