Mi is van abban a levélben?

Posted by

A családvédelem nem, az Elios és a közalapítványok ügye viszont előkerül az uniós jogállami mechanizmust elindító levélben

A 24.hu megszerezte a levelet, és ez alapján a családvédelmi törvény nem szerepel benne, de az Elios-ügy, a közalapítványok ügye és több másik konkrét eset igen. A levél részletesen vezeti le bizonyos, leginkább közbeszerzésekkel kapcsolatos ügyekből, hogy miért sértik ezek az uniós költségvetést és a jogállamiságot. Az Európai Bizottság levele szerint rendszerszintű szabályalanságokat találtak a kohéziós alapok pénzeinek elosztásában. Felhozzák a csalás elleni uniós hivatal, az OLAF vizsgálatát is 35 közvilágítási projekttel kapcsolatban, amelyeket Tiborcz István, a miniszterelnök vejének korábbi cége nyert meg, és amelyeknél a magyar állam végül inkább a költségvetésből finanszírozta a projekteket, hogy ne kelljen a támogatást visszafizetnie a bizottság felé. Igaz, sem Tiborcz, sem az Elios neve nincs leírva a levélben, csupán hivatkoznak az esetre, leírják, hogy mi történt és belinkelik az erről szóló OLAF-jelentést.. Szerepel a levélben egy másik, szintén a 24.hu-ban feltárt ügy is: Magyarországon, Lettországban és Szerbiában is kamuirodákkal szereztek pénzeket az Európai Uniótól, és a magyar hatóságok itt is visszavonták a projektek uniós támogatását, hogy ne veszítsék el az összeget.
Problémaként sorolja a levél az egyszereplős közbeszerzések arányát (Gulyás a Kormányinfón jelezte: a kormány vállalja, hogy ezt 15 százalék alá csökkenti), valamint a közbeszerzési keretszerződésekkel kapcsolatos rendszer hibáit is. Az is benne van, hogy Magyarországon egy szűk kör vitte el az uniós pénzek ötödét 2010 óta.  A levél szerint az összeférhetetlenség felkutatásával kapcsolatban is komoly problémák vannak hazánkban.
Szintén külön fejezetet kaptak a közalapítványok: az alapítványok vezetői és tulajdonosi struktúráját tartják összeegyeztethetetlennek az uniós támogatásokkal.
A levél ezután jogi érveléssel támasztja alá, hogy ezek az ügyek miért sértik meg a jogállami elveket, majd leírja, hogy miért nem lehet ezeket az ügyeket más eljárással kezelni, például azért, mert Magyarország nem tagja az Európai Ügyészségnek. Arról, hogy ez hogyan oldhatná meg Magyarország problémáit, Ujhelyi István szocialista EP-képviselő írt korábban.

Azt is problémaként hozzák fel, hogy a magyar kormánynak nincs átfogó antikorrupciós terve, nincs életben lévő antikorrupciós keretrendszer sem. Ezek után a levél több tucat kérdést intéz a magyar kormányhoz, az adott ügyek részleteire kérdeznek rá, alapvető és átfogó adatokat kérnek a közbeszerzési és ellenőrzési rendszerekről. A levél alapján a magyar kormánynak két hónapja van válaszolni ezekre a kérdésekre, és lehetősége van rá, hogy változtatásokat javasoljon és fogadjon el a felhozott ügyekben.A mechanizmus működéséről itt írtunk részletesebben, és tegnap írtuk meg azt, hogy hivatalosan is elindították.

A 24.hu írása
Címkép: Tiborcz, a 24.hu képe