Kampányolhat-e az újságíró?

Posted by
Zöldi László
>Élénk visszhangot váltott ki Bencsik Gábor publicista kijelentése, miszerint „A magyar közszolgálati televízió politikai elfogultsága tarthatatlan.” (Facebook.com, 2022. április 12.) Azóta se szeri, se száma az értelmezéseknek, az érintett azonban tegnapig nem indokolta a megjegyzését. Szűkebb pátriájában a testvéreivel együtt átvett egy kitüntetést, amelyet Nagyatád önkormányzata néhai szobrászművész apjuknak szánt, majd a Telex.hu-nak adott egy interjút.

Arra is válaszolt, amelyet sok értelmező pedzegetett: „Becs’szóra senkivel sem konzultáltam.” Aztán megerősítette, hogy „Ekkora győzelem után eljött a gesztusok ideje.” De leginkább az gondolkoztatott el, hogy miért csak a választási győzelem után állította pellengérre a köztévét. Kritikai megjegyzésével a kampányban nem akarta csökkenteni a Fidesz esélyeit. Utalt arra is, hogy a másik oldalon lévő újságíróknál hasonló visszafogottságot érzékelt. Ezt magam is tapasztaltam. Néhány ellenzéki véleményformáló szintén visszafogottságra kérte az ellenzéki publicistákat.

Vajon a nyilvánosság képviselői milyen szerepet játszhatnak egy választási kampányban? Az a benyomásom, hogy szakmánk két szekértáborából a kormánypárti újságírók szívesebben töltik be az aktivista szerepkört. Ebből azonban korántsem következik, hogy az ellenzéki pártok holdudvarában lévő szerkesztőségek munkatársai elhanyagolták volna az öncenzúrát. Stumpf András a Válaszonline.hu-n áttekintette, vajon igazuk van-e az ellenzéki politikusoknak, akik a választási vereség okát az úgynevezett független sajtó aknamunkájában vélték fölfedezni.

A kormánypárti újságírásból kiszakadt, konzervatív értékrendű sajtómunkás szerint a kampányolás nem feladata az újságírónak, akinek inkább tájékoztatnia kéne a médiafogyasztókat, hogy minél több és hitelesebb információ alapján szavazhassanak a választás napján. Azt már én fűzöm hozzá, hogy a kormánypárti oldalon 100 ezer (Orbán Viktor szíves közlése), az ellenzéki oldalon pedig mintegy 30 ezer aktivista készítette elő a terepet a kampányolásra, köztük frontszolgálatra jelentkezett újságírók is. Stumpf kolléga ebben a helyzetben lelte meg a kormány és az ellenzék tevékenységét is fürkésző sajtó kínálkozó lehetőségét.

Idézem: „Kétmillió ember kevés a választási győzelemhez, potenciális olvasónak viszont nem kevés. A sajtó helyzete tehát rózsásabbnak látszik a politikánál.”

 

Tíz mondat a kampányolásról

Két olyan miniszterelnököt láttam, aki elfelejtett kampányolni: Horn Gyula 1998-ban és Orbán Viktor 2002-ben. (Kupa Mihály volt pénzügyminiszter, ATV, 2012. március 15.)

A politikai pártok választások nélkül is tudnak kampányolni. (Atkári János volt budapesti főpolgármester-helyettes, Figyelő, 2014. október 6.)

A magyar sajtó jelentős része nem tudósít, hanem kampányol. (D. Bányász Gergő újságíró, Magyar Hang, 2018. augusztus 31.)

A Jobbik és a DK összehangoltan kampányol. (Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester, ATV, 2021. szeptember 6.)

A kampányolás nem lehet feladatunk, az információadás és az események értelmezése viszont kötelességünk. (Stumpf András újságíró, Facebook.com, 2021. szeptember 26.)

Azt kérte a kapitány, hogy ne kampányoljak. Így fogok tenni. (Gyurcsány Ferenc DK-politikus Márki-Zay Péterről, Facebook.com, 2021. december 11.)

Eddig sem Gyurcsány kampányolt Márki-Zaynak, hanem éppen fordítva. (Deák Dániel politológus, Facebook.com, 2021. december 11.)

Márki-Zay egyedül kampányol, az ellenzék sehol. (Kardos András filozófus, Facebook.com, 2021. december 29.)

Csoda, hogy ebben a borzasztó rendszerben egyáltalán kampányolni tudunk. (Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt, ATV, 2022. február 8.)

Ha kampányolnék, felszántanám az országot. (Gyurcsány Ferenc DK-politikus, volt miniszterelnök, hvg.hu, 2022. március 29.)

Médianapló – 2022. április 27.

Címkép: Kaján Tibor rajza. Diurnus (Bodor Pál)  a véleményét írja