A börönd: Putyin kompromittáló videója a magyar vezetőről

Posted by

Az Insider orosz nyelvű cikke öt évvel ezelőtt. Senki sem olvasta?

Anastasia Kirilenko
2017. február 2.

Vlagyimir Putyin ma hivatalos látogatást tesz Magyarországon, ahol találkozik Orbán Viktor miniszterelnökkel, a Kremlhez leghűségesebb európai vezetővel. A The Insider értesülései szerint a lojalitás egyik oka a  bűnöző Szemjon Mogiljevics által még az 1990-es évek közepén megszerzett, Orbánról készült kompromittáló videó lehet. És miközben az orosz-magyar barátság egyre erősebb, a közös szerződésekből származó pénz átláthatatlan offshore számlákra áramlik.

Amikor a Fidesz vezetőjét, Orbán Viktort 1998-ban először választották miniszterelnökké, elődeivel ellentétben kerülte a moszkvai látogatásokat, és gyakran bírálta Oroszországot, különösen Vlagyimir Putyin hatalomra kerülése után. 2007-ben például Orbán (akkor a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjeként) élesen bírálta a kormányt, amiért “vak” Oroszországnak az energiaipari óriáscégek révén Magyarország felett “növekvő befolyása” miatt, és azt javasolta, hogy Európára kellene összpontosítani. “Az a fiatal generáció, amelyik támogat minket, nem engedheti, hogy Magyarország a Gazprom legviccesebb laktanyájává váljon!” – jelentette ki Orbán, utalva a szovjet viccre, miszerint Magyarország a legvidámabb barakk a szocialista táborban. 2008-ban továbbra is bírálta a Kremlt, más európai kormányokat “Putyin bábjainak” nevezett, és nemzeti árulásnak nevezte, hogy az előző kormányfő támogatta a Déli Áramlatot.

Aztán 2009-ben hirtelen minden drámaian megváltozott. Novemberben Orbán váratlanul eljött az Egységes Oroszország szentpétervári kongresszusára, ahol találkozott Putyinnal. Teljesen felhagyott Putyin és Oroszország bírálatával, és amikor egy évvel később Magyarország miniszterelnöke lett, Putyin egyik legfontosabb európai  védelmezőjeként vált híressé. Mi történt Orbánnal ez idő alatt? Talán egy olyan esemény hatott rá, amelynek első pillantásra semmi köze Magyarországhoz: Szemjon Mogiljevics maffia főnök moszkvai letartóztatása.

Egy bőröndnyi pénz

A valóságban ez a történet sokkal korábban, az 1990-es évek közepén indult. Ez a történet Jurgen Roth német újságírónak köszönhetően vált híressé, akinek sikerült beszélnie Dietmar Clodo üzletemberrel (akinek a felfedezései végül Jurgen Roth nemrég megjelent könyvében, a “Piszkos demokrácia” címűben jelentek meg). Clodo német állampolgár, aki fiatalon a RAF (Vörös Hadsereg Frakció) tagja volt, amely Németország területén hajtott végre terrortámadásokat. Ő az alapítója a SAS biztonsági cégnek is, amely készpénzbehajtási és biztonsági szolgáltatásokat nyújt Németországban, Franciaországban és Oroszországban. Az 1990-es években Clodo Budapesten élt, és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara egyik szekciójának vezetője volt. Clodo 8,5 évet ült egy magyar börtönben bombagyártásért (ő maga azt állítja, hogy ártatlan), és 2005-ben szabadult. Büntetése hátralévő részét Németországban kellett volna letöltenie, ahová kiadták, de hazájában szabadlábra helyezték. Különböző hírszerző ügynökségekkel való kapcsolatokat is tulajdonítanak neki. Mogiljevicsnek pedig állítólag az unokaöccse, Szergej Mihajlov (Mikhaszja, Szolncevszkaja OPG) mutatta be, akivel viszont Afganisztánban találkozott.
Az alábbiakat lehet megtudni egy Dietmar Clodo által aláírt írásbeli tanúvallomásból (az úgynevezett eskü alatt tett nyilatkozatból) (elérhető a The Insider oldalán):

“A kilencvenes években Budapesten éltem, ahol tanácsadó voltam és a SAS magánbiztonsági cég tulajdonosa. Budapesten találkoztam az ismert üzletemberrel, Szemjon Mogiljevicsszel. Bizalmi kapcsolat alakult ki közöttünk, részben azért, mert mindketten zsidók voltunk. E szoros bizalmi kapcsolat miatt a kilencvenes évek közepén, azaz 1993 és 1996 között arra utasított, hogy adjak pénzt különböző embereknek. Az egyikük egy Pintér Sándor nevű férfi volt <Magyarország volt belügyminisztere – Az Insider”>. Akkoriban csak annyit tudtam róla, hogy valami nagyágyú volt a rendőrségen, és persze, hogy Mogiljevics úrnak dolgozott. Hivatalosan csak később ismerkedtem meg vele, amikor elhagyta a rendőrséget. Ez 1996/97-ben történt. Szemjon Mogiljevics megkért, hogy adjak neki pénzt, amit meg is tettem. Az, hogy ezek befolyásos emberek voltak, világos volt számomra. Számomra Pintér Sándor akkor csak egy volt a sok korrupt személy közül, akiknek borítékokat adtam át Mogilevics nevében. Őt és másokat is vendégül láttam a Meggy Uca 19. szám alatti házamban, Budapest III. kerületében. Borítékban vitték el a pénzt. Fejenként 10 000 német márka volt. Ez 1996-ig tartott, majd később ezek a tranzakciók valaki máson keresztül zajlottak. Egyszer, 1994 tavaszán, nem sokkal a parlamenti választások előtt, Mogiljevics tolmácsa hozott nekem egy bőröndöt, amelyben körülbelül egymillió márka volt.
7-10_Orban-Viktor2
Egy fiatalembernek szánták. De ez a fiatalember nem akart bejönni a házamba. Azt mondtam neki: “Nézd. Van egy bőröndöm tele azzal a rohadt pénzzel. És nem megyek ki az utcára azzal a bőrönddel. Ha tehát visszautasítod, átadom Mogilevics úrnak, és hagyom, hogy vigye magával a bőröndöt a milliókkal. Nem érdekel.” Így hát odajött hozzám egy másik idős úrral együtt, és elvitte a bőröndöt a pénzzel. Hogy ki volt az, akkoriban nem érdekelt. Csak a parlamenti választások után jöttem rá, hogy ez a fiatalember a fideszes Orbán Viktor. Mogilevics ezt “a választási kampányhoz való kulcsfontosságú hozzájárulásnak” nevezte. Mások is rendszeresen felvették a számlát: Tonhauser László, a budapesti rendőrség szervezett bűnözés elleni osztályának akkori vezetője, Sándor István, a rendőrség korábbi vezető nyomozója, Juszt László, aki a médiában befolyásos ember. Elsősorban azért kellett átadnom a pénzt, mert semmi közöm nem volt az oroszokhoz, és a független Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nemzetközi szekciójának elnökeként elég komolyan vettek. Hamis tanúzás terhe mellett kijelentem, hogy az igazat mondtam.  Regensburg 06/15/2016″

Dietmar Clodo az ORF osztrák televíziós csatornának is nyilatkozott, ahol elmondta, hogy a 90-es években Pintér Sándor havi 10 ezer német márkát fogadott el Mogiljevicstől, hogy “a magyar rendőrség szemet hunyjon az Ukrajnával és Oroszországgal folytatott machinációi felett”, miközben a bűnügyi főnök főhadiszállása Budapesten volt. Magyar Bálint magyar politikus, volt oktatási miniszter, a posztkommunista Magyarország korrupciós rendszereit leleplező, nagy visszhangot kiváltó könyv szerzője a The Insidernek elmondta, hogy Pintér és Dietmar Clodo kapcsolata már korábban is ismert volt: “Már az 1990-es években sejtettük ezeket a kapcsolatokat. A szabad demokraták 1998-ban még sajtótájékoztatót is tartottak Pintér Sándor és Dietmar Clodo korrupciós kapcsolatáról.

 

Dietmar_Clodo_birosag_elott-magyar-tudat

Dietmar Clodo

Maguk a magyar politikusok és rendfenntartó erők tagadják, hogy bármilyen ismeretségük lenne Dietmar Clodóval. Pintér Sándor például még 1999-ben a magyar sajtónak azt mondta, hogy üzleti tárgyalásokon volt, ahol Dietmar Clodo felesége volt a titkárnő, de ez véletlen volt. Hallott a férfiról, de személyesen nem ismerte. Kovács Zoltán magyar kormányszóvivő szintén nem volt hajlandó kommentálni a The Insidernek ezeket a korrupt kapcsolatokat. Clodo vádjait könnyű figyelmen kívül hagyni, mert ő egy olyan ember, akinek finoman szólva sem kifogástalan a hírneve. Más kérdés, ha a vádak dokumentáltak. És Mogilevich pontosan az a fajta ember, akinek ezt a megerősítést meg kell adni. A valódi ok, amiért a borítékokat Clodo otthonában kellett átadni a magyar politikusoknak, és nem az utcán, nem az volt, hogy féltette a pénz biztonságát. A pénz átadásának folyamatát Clodo otthonában egy rejtett kamera “biztosításként” lefilmezte, és a felvételeket átadták Mogilevichnek.

Ugyanennek a rejtett kamerának a fotója 1999-ben jelent meg a magyar sajtóban.Mogilevich üzlet

Szemjon Mogiljevics 1990-ben költözött Budapestre, és a 2000-es évek elejéig ott élt (300 méterre az orosz nagykövetségtől). A privatizáció időszakában különböző machinációk révén egy magyarországi fegyvergyár felett szerzett ellenőrzést. Az FBI szerint fő tevékenysége a szolncevói OCG számára történő pénzmosás volt.

Mogilevich ma az FBI tíz legkeresettebb bűnözője között van. Az FBI, az olasz rendőrség és a svájci hírszerzés az 1990-es évek óta keresi őt, 2003-ban pedig felkerült az Interpol körözési listájára. Ezután Budapestről egy Moszkva melletti dácsába kellett költöznie, és soha nem hagyta el Oroszországot. A Mogiljevicsről szóló beszélgetést az SBU őrnagya, Melnicsenko 2000-ben készült híres felvételeken rögzítette: Leonyid Derkach szerint Mogiljevics valójában Magyarországon élt, de “abban a pillanatban Gennagyij Zjuganov szomszédja lett a Moszkva melletti dácsáján”. Leonyid Kucsma meglepetésére válaszolva Derkach kifejtette: “Nos, Putyinnal Leningrád óta jó kapcsolatokat ápol”. Kucsma megjegyezte: “Nem akarok bajba kerülni”. Mogilevics aktáját azonban az SBU 2005-ben rejtélyes módon megsemmisítette.

Mogilevicsnek eleinte nem volt gondja a moszkvai üzletekkel. Az FBI 1998-as feljegyzései szerint a Kreml közvetlen közelében lévő Balchug Kempinski Hotel tulajdonosa volt. A Baltschug szálloda jelenleg offshore cégek tulajdonában van, és a Forbes szerint egy szlovák cég szeretné megvásárolni.

A Svájci Elemző és Megelőző Szolgálat (DAP, ma a svájci Közös Kémelhárítási Szolgálat része) a maga részéről azzal gyanúsította Mogilevicset, hogy összejátszott az orosz titkosszolgálatokkal. A hírszerző ügynökség 2007. júniusi jelentése a következőket írja.

“Régóta gyanítható, hogy az OCG számos képviselőjét állami szervek, köztük az FSZB fedezték. Ez vonatkozik például Szemjon Mogiljevicsre, az orosz szervezett bűnözés egyik legbefolyásosabb alakjára, akit az FBI 2003 óta keres csalás és pénzmosás miatt, és akit Oroszországban senki sem riasztott. Állítólag még az orosz-ukrán gáztárgyalásokon is személyesen jelen volt. Eddig az OCG egyik oroszországi vezetőjét sem sikerült bíróság elé állítani, ami aligha magyarázható a nyomozások sikertelenségével. Éppen ellenkezőleg, a bűnszervezetek vezetőinek magas szintű védelméről van szó”.

Mogilevicset még e jelentés megírása után, 2008-ban is letartóztatták Moszkvában, de nem az FBI kérésére, hanem az Arbat Prestige-ügyben, adócsalás gyanújával. Mogilevich másfél évet töltött előzetes letartóztatásban, majd 2009 júliusában szabadlábra helyezték, és az ellene indított eljárást “bizonyítékok hiányában” hamarosan megszüntették. Dietmar Klodo szerint Mogilevicsnek a szabaduláshoz meg kellett válnia bizonyos vagyontárgyaktól, és a Kremlnek is szívességet tett azzal, hogy mocskos dolgokat szolgáltatott Orbán Viktorról.

87. Россия. Москва. 7 сентября. Бизнесмен Сергей Шнайдер (Семен Могилевич) (справа на первом плане), обвиняемый в пособничестве руководителю "Арбат Престижа" Владимиру Некрасову в уклонении от уплаты налогов, в Тушинском суде. Фото ИТАР-ТАСС/ Алексей Филиппов
Szemjon Mogiljevics”Sajnálatos módon Orbán mostanra bábuvá vált, aki Putyin parancsait követi” – mondta Clodo a The Insidernek. Az üzletember meg van győződve arról, hogy Mogilevics átadhatta a kompromittáló felvételeket Nyikolaj Patrusevnek a szabadságáért cserébe. Mindenesetre Orbánt váratlanul meghívták Moszkvába, közvetlenül Mogiljevics letartóztatása után, és ekkor Orbán éles fordulatot tett álláspontjában.
Hogyan restaurálták Szolncevszkijék a magyar felkelés leverésének emlékművét

Orbán és Putyin barátságának egyik bizonyítéka az volt, hogy Budapesten helyreállították a szovjet katonák emlékműveit, nemcsak azokét, akik felszabadították az országot a náci megszállók alól, hanem azokét is, “akik az 1956-os magyar felkelés leverése során haltak meg”. Magyarországon a szovjetbarát rendszer alatt az 1956-os eseményeket “felkelésnek”, a kommunista rendszer bukása után pedig “1956-os forradalomnak” nevezték. Ahhoz, hogy megértsük, mennyire jelentős ez az esemény a magyarok számára, elég, ha megemlítjük, hogy az ország alkotmánya kimondja: “Mai szabadságunk az 1956-os forradalomból nőtt ki.”

Az Insider nem talált az “orosz béke” támogatóit Budapesten. A szovjet tankok által a tömegtüntetések brutális leverése után több százezer menekült menekült Európába és az Egyesült Államokba, menekülttáborokban élve, szinte minden családot érintett a tragédia. 1989 után néhány menekült és leszármazottaik visszatértek Magyarországra. A budapesti “felkelést” nem bánták meg, még ha sikertelen is volt. A magyarok szívesen beszélnek a Kádár János alatti “gulyásszocializmusról”: úgy tartják, hogy az 1956-os véres események után a diktatúra felpuhult, és a kommunisták alatt is megmaradtak Magyarországon a piacgazdaság maradványai. Egyes magyar történészek – például Andreas Oplátka – 1956 óta rögzítik a kapitalizmus felé fordulást Magyarországon, és azt állítják, hogy “a forradalom után a szocializmus csak a látszat kedvéért maradt meg”.

-wCyBrhUSAFMJxd4ym7Hkg (1)

Magyarország 1956-ban

Nemcsak az a fontos, hogy egy szovjet emlékművet restauráltak, hanem az is, hogy pontosan ki tette ezt. És ez volt a “jó hírű” üzletember, Andrej Skoch, akinek a neve, akárcsak Mogilevicsé, a Szolncevszkij Szervezett Bűnözés Csoporthoz kapcsolódik. 2012-ben Skoch az orosz külügyminisztériummal és a védelmi minisztériummal közösen Budapesten helyreállította az “1956-os magyar felkelés leverésében elesett szovjet katonák emlékműveit”. 2015-ben Skocz elérte, hogy a DGSI (a francia belbiztonsági főigazgatóság) titkosszolgálati aktáiból tisztázatlan körülmények között töröljék a róla szóló, a szervezett bűnözéssel kapcsolatos releváns információkat, de ez végül kiderült, és a hivatalban hivatalos vizsgálat folyik.

Skoch 2012-es, mára már törölt LiveJournal bejegyzése a budapesti magasztos küldetésére utal: “Mindkét esetben nemcsak a temető, hanem az orosz állam hírnevének helyreállítása is cél. Az emlékműkomplexum újjászületése a történelmi események értékelésének nehéz kérdéseiben a teljes kölcsönös megértés szimbóluma lesz, és a magyar hatóságok nyitottsága minden bizonnyal javítani fogja a kapcsolatokat állami szinten.” A teljes megértés azonban mindeddig elakadt. Amikor Putyin 2015-ben virágot helyezett el a “magyar felkelés” leverése során elesettek emlékművénél, botrányt kavart Magyarországon. A magyar sajtó az ország alkotmányának megsértésével vádolta a Fidesz-kormányt, amely engedélyezte az emlékmű helyreállítását.

Közös vállalkozás

Nem zárható ki, hogy a Kreml nem használta ki Mogiljevics Orbánra vonatkozó szennyesét, vagy egyáltalán nem is tudott róla, és Orbán moszkvai látogatása egyszerűen csak időben egybeesett ezzel. A Kremlnek azonban nemcsak botja, hanem répája is van. Oroszország aktívan fejleszti a Magyarországgal való együttműködést, amelynek haszonélvezői nem csak a magyar és az orosz adófizetők. Orbán Viktor miniszterelnöksége alatt már többször találkozott Vlagyimir Putyinnal. Orbán szerint “az Oroszországgal való kapcsolatokat nem lehet elvekre építeni, csak a profit a fontos”; “a Krím bonyolult kérdés”; az EU-nak “közös térre van szüksége Lisszabontól Vlagyivosztokig”. Orbán a Politico című lapnak adott interjúban tett ilyen kijelentéseket Putyin 2015-ös magyarországi látogatása után. Orbán Viktor szerint fel kellene oldani az Oroszország elleni uniós szankciókat, bár Magyarország egyelőre nem vétózza meg azok meghosszabbítását. Putyin mostani budapesti látogatásakor is az oroszellenes szankciók feloldásának szükségességéről kellene tárgyalnia – mondta Szijjártó Péter magyar külügyminiszter. De lesz egy másik fontos téma is: a paksi atomerőmű 10 milliárd eurós bővítési projektje. És a projektet maga Oroszország finanszírozza: hivatalosan ezek a pénzeszközök kölcsönnek minősülnek. Az atomerőmű sikerének biztosítása érdekében Magyarország 2015-ben még a napelemekre vonatkozó különadót is bevezette.

Magyar Bálint meg van győződve arról, hogy mindkét vezetőnek érdeke fűződik az üzlethez. Amikor a magyar kormány szorgalmazta a paksi bővítést, a Roszatomot választották ki az erőmű megépítésére, még pályázat nélkül is, és az ügylet dokumentumait 30 évig titkosították – mutat rá Magyar Bálint. Amikor az Európai Bizottság vizsgálatot indított az ügylet átláthatatlansága miatt, a magyar kormány azt állította, hogy az a vizsgálat “politikai indíttatású”. A vizsgálat végül nem vezetett eredményre. Magyar emlékeztet arra, hogy az EU-ban nincsenek nemzetek feletti szervek a korrupció kivizsgálására. Létezik az Európai Unió korrupcióellenes hivatala, az OLAF, de ez csak a nemzeti ügynökségeket segíti a korrupció elleni küzdelemben. Ez azt jelenti, hogy végső soron maguk a magyarhivatalos szervek felelősek az Európai Bizottság vizsgálataiért. Ugyanazok, akiket korrupcióval gyanúsítanak.

Nemcsak az atomalku, hanem a Magyarországgal kötött egyéb energiaszerződések is panaszt okoznak. Csak 2012-ben például mintegy 50 milliárd forint (161 millió euró) érkezett a svájci MET Holding AG gázkereskedő cég számláira, amelynek valódi tulajdonosait csak találgatni lehet.

Megjegyzés: A fordítás magán viseli a gyors munka hibáit. Ezért elnézést kérünk.