Repedések Közép-Európa konzervatív szövetségesei között

Posted by

A Democracy Digest elemzése
>Claudia Ciobanu, Inotai Edit, Tim Gosling és Edward Szekeres
Pozsony, Budapest, Prága, Varsó

>A megosztottság már megmutatkozott Budapest és Varsó kapcsolatában, amikor a lengyel kormány késznek mutatkozott engedni az EU jogállamisági követelményeinek, míg Orbán Viktor magyar kormányífő nem tette meg a választások utáni hagyományos első varsói látogatását, helyette a Vatikánt választotta. A lengyel kormányzó Jog és Igazságosság párt (PiS) a jelek szerint megegyezett kisebbik koalíciós partnerével, a keményvonalas Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter által vezetett Egységes Lengyelországgal a bírák fegyelmi kamarájának megszüntetéséről, amelyet Brüsszel megkövetel, mielőtt az EU felszabadítaná a Varsónak szánt 36 milliárd eurós gazdaságélénkítési alapot – jelentette szerdán a Gazeta Wyborcza. Ziobro eddig ellenzett minden kompromisszumot Brüsszellel, de a héten tárgyalt új forgatókönyv szerint pártja módosító indítványokat nyújtana be a kamara feloszlatásáról szóló elnöki törvénytervezethez, amelyet a PiS később elfogadna.

Ez valószínűleg azt jelenti, hogy ez annak a törvénynek egy gyengébb változata lesz, mint amit Andrzej Duda elnök  előterjesztett, de lehetővé tenné, hogy a Bizottság zöld utat adjon a sürgősen szükséges pénzeszközök felszabadításának. Az alku ellenére azonban a lengyel kormánykoalíció (amelyet a PiS és a Ziobro-féle Egységes Lengyelország alkot) továbbra is nagyon törékeny, olyannyira, hogy a héten ismét címlapokra kerültek az eredetileg 2023-ra tervezett parlamenti választások előhozásáról szóló tárgyalások.

A PiS vezetőjével, Jaroslaw Kaczynskivel és Mateusz Morawiecki miniszterelnökkel a héten tartott találkozót követően Donald Tusk, a legnagyobb ellenzéki erő, a Polgári Platform vezetője – aki remek politikai érzékéről ismert – azt mondta, hogy úgy tűnik, Kaczynski előrehozott választásokra készül, esetleg még a nyáron. A közvélemény-kutatások szerint a PiS még mindig vezet, de a különbség kicsi, és a kormánypárt támogatottsága a gyorsuló infláció és az energiaárak miatt gyorsan csökkenhet. Eközben a Recorded Future amerikai  elemző cég friss jelentése szerint Oroszország áll a Michal Dworczyk lengyel miniszter személyes e-mailjeinek tavalyi nagyszabású kiszivárogtatása mögött, nem pedig Fehéroroszország, ahogyan azt eredetileg gondolták.

A tavalyi év folyamán két Telegram-csatorna – egy lengyel és egy orosz nyelvű – rendszeresen közzétette Dworczyk személyes e-mailjeinek tartalmát, amelyet a miniszter szakmai kommunikációra használt, többek között Mateusz Morawiecki miniszterelnökkel. Dworczyk, akinek feladata a miniszterelnöki hivatal vezetése, de miniszteri ranggal rendelkezik, a legkülönfélébb témákról e-mailezett, többek között katonai vagy világjárványügyi kérdésekről. Kiberbiztonsági elemzések rámutattak, hogy az a tény, hogy Dworczyk személyes e-mailjeit használta nagyon megkönnyítette a hackerek számára a bejutást. A Recorded Future elemzése szerint Oroszország áll az UNC1151 nevű hackercsoport mögött, amely egy “feltételezett, államilag támogatott kémkedési szereplő”, és amely felelős Dworczyk e-mailjeinek feltöréséért is. Az elemzés szerint ez egy Ghost-rider elnevezésű nagyobb művelet, amely évek óta Lengyelországot és a balti országokat célozza, és úgy tűnik, hogy “hamis zászlós” műveletről van szó, amely Fehéroroszországot használja fedőszervként, hogy elrejtse az orosz részvételt.

Orbán: Varsó helyett Vatikán

Orbán Viktor magyar miniszterelnök 12 éve tartó hatalma alatt először változtatott rutinján, és a választások utáni első hivatalos látogatása során nem Varsóba, hanem a Vatikánba utazott. A változtatás a magyar-lengyel kapcsolatok mélypontját jelzi, ami az ukrán-orosz háború és Orbán Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz való közelségének következménye. Egyes szakértők azon tűnődnek, vajon komoly-e Orbán és Varsó szakítása, és ha igen, az milyen hatással lesz az EU belső egységére, amelyet az elmúlt években a magyar és a lengyel konzervatív kormány összehangolt fellépése súlyosan aláásott.

Veronika Joswiak, a PISM lengyel külpolitikai intézet munkatársa a hvg.hu-nak adott interjúban elmondta, hogy Orbán népszerűsége a lengyel társadalomban radikálisan csökkent az ukrajnai orosz invázió óta. Joswiak hozzátette, hogy a két ország közötti történelmi barátságot most az a veszély fenyegette, hogy taktikai együttműködéssé silányul a Brüsszelből érkező jogállamisági kritikák és szankciók kivédésére. De még ez a közös fellépést is veszélybe került, figyelembe véve azokat a közelmúltban érkezett jeleket,  hogy Lengyelország kész a nagyon szükséges uniós gazdaságélénkítési pénzekért engedni a jogállami teljesítményével kapcsolatos uniós követelményeknek.

Egyes szakértők szerint a visegrádi négyek jövőbeni együttműködése is kérdéses lehet, annak ellenére, hogy Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia közismerten együttműködött azokon a területeken, ahol közösek voltak az érdekeik, míg a múltban a nézeteltéréseiket általában a szőnyeg alá söpörték.

Ez tulajdonképpen Orbán vatikáni látogatására is vonatkozhat. A Vatikánba való utazást valószínűleg a szükség szülte. A Vatikánnal és személyesen Ferenc pápával a kapcsolatok messze nem kiválóak, a magyarok pedig sokkal kevésbé vallásosak (és nem annyira katolikusok), mint a lengyelek.

Amikor Ferenc pápa tavaly szeptemberben Budapesten járt az 52. Eucharisztikus Konferencián – a világ katolikusainak egyhetes találkozóján -, a nemzetközi média azt találgatta, hogy vajon hajlandó lesz-e találkozni Orbán Viktor miniszterelnökkel, a migrációval kapcsolatos gyökeresen eltérő álláspontjuk miatt. A magyarországi kormánypárti média példátlan támadást indított Ferenc pápa ellen, vén hülyének, liberálisnak, sőt keresztényellenesnek bélyegezve őt. A pápa-szidás azonban teljesen eltűnt a kormánypárti médiumokból, amikor bejelentették, hogy Orbánt Ferenc pápa most csütörtökön zártkörű audiencián fogadja.

A miniszterelnök politikai tanácsadója, Orbán Balázs (aki nem rokona a miniszterelnöknek) egy Facebook-bejegyzésben hangsúlyozta, hogy a pápa és intézménye mindig is fontos volt Magyarország számára. “Ez a szoros kötelék számtalanszor kulcsfontosságú volt Európa megújulásában. Közös ügyeink ma is összekötnek bennünket” – fogalmazott, majd hozzátette, hogy az ukrajnai háborút illetően Ferenc pápa osztja a magyar kormány álláspontját: “A háborúnak véget kell vetni, és a békének vissza kell térnie”.

Orbán vatikáni látogatása azt sugallja, hogy talán megpróbálja áthidalni azt a hatalmas szakadékot, amelyet maga és a legtöbb európai vezető között őmaga teremtett. Ezt a lépést az motiválhatja, hogy Orbánnak nem mennek jól a dolgai, annak ellenére, hogy nemrég elsöprő győzelmet aratott a magyar választásokon. A visegrádi koalíció ugyanis szétesni látszik, a lengyel kormánypárt, a PiS és Jaroslaw Kaczynski egyre inkább kiábrándul Orbánból, míg Petr Fiala cseh miniszterelnök és Eduard Heger szlovák miniszterelnök sosem rajongott magyar kollégájáért.

Ha Orbán utolsó regionális szövetségese, Janez Jansa szlovén miniszterelnök a hétvégén vereséget szenved, és a radikális jobboldal jelöltje, Marine Le Pen elveszíti a francia választásokat, Orbánnak és új kormányának nem marad más választása, mint új szövetségeket kötni az EU-ban. Ez befolyásolhatja Orbán kormányalakítási stratégiáját. A 24.hu kritikus hírportál azt írta, hogy Navracsics Tibor volt európai biztos visszatérhet a kormányba uniós miniszterként, akinek a feladata az uniós pénzek felügyelete és elosztása lesz, de valószínűleg a Brüsszellel való kapcsolatok javítása is feladata lesz. Navracsics 2013-2020 között, az uniós Juncker-kabinetben kulturális, oktatási és ifjúsági biztosként dolgozott, de Magyarországra visszatérve háttérbe szorult. Óvatos kritikát fogalmazott meg a kormánnyal szemben, és egy tavaly tavaszi interjúban azt mondta, nem biztos, hogy belépne a kormánypártba, ha már nem lenne tagja. Európa-párti politikusnak tartják, akit nem szennyezett be Orbán elmúlt négy évének Brüsszel-ellenes, oroszbarát kurzusa.

 

 

Katonai teherautók, amelyek holland Patriot légvédelmi rendszereket visznek Szlovákiába EPA-EFE/ROB ENGELAAR
Büntetőjogi vádakkal néz szembe a volt szlovák miniszterelnök

 

Robert Fico volt miniszterelnök, Szlovákia leghosszabb ideig hivatalban lévő miniszterelnöke, aki tíz évet töltött a forró székben, miközben három, a Smer-SD pártja által vezetett kormányt vezetett,  most súlyos büntetőjogi vádaknak néz elébe a szervezett bűnözésben való állítólagos részvétele miatt. Fico volt belügyminiszterét és jobbkezét, Robert Kalinákot ugyanezen rendőrségi akció során vették őrizetbe, amelyet a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) hajtott végre. Őrizetbe vették Marek Para neves ügyvédet is, aki arról ismert, hogy Marian Kocner elítélt maffiózót védte, akit azzal vádolnak, hogy 2018-ban ő irányította Jan Kuciak újságíró meggyilkolását – erről először a Dennik napilap számolt be.

Kalinákot és Ficót bűnszövetkezet létrehozásával vádolják. A volt miniszterelnököt azonban még nem vették őrizetbe, mert jelenlegi képviselői státusza védi őt. A rendőrségnek előbb a parlamenttől kell engedélyt kérnie ahhoz, hogy a főügyész hivatalos kérelme alapján őrizetbe vehesse – írja a Slovak Spectator. A nagyszabású rendőrségi akcióban, amely a Twilight (Alkonyat) elnevezéssel valószínűleg a Smer-SD párt pozsonyi Sumracna (Alkony) utcában található székházára utal, vádat emeltek Tibor Gaspar volt rendőrfőnök és a hírhedt oligarcha, Norbert Bodoer ellen is.

Bodor és Gaspar ellen államtitok megsértése miatt emeltek vádat- jelentette a SITA hírportál. Fico és Kalinak ugyanezzel a váddal néz szembe, amit a volt miniszterelnök “politikai bosszúként” utasított el. Eközben Eduard Heger hivatalban lévő miniszterelnök április 15-én a CNN hírcsatornán jelent meg, ahol kommentálta az Ukrajnának nemrég adományozott Sz-300-as föld-levegő rakétaelhárító rendszert, valamint más katonai és humanitárius segélyeket. A demokratikus országoknak maximális segítséget kell nyújtaniuk Ukrajnának – mondta Heger az interjúban, hangsúlyozva, hogy Ukrajnát több mint 50 napig tartó orosz invázió érte. Heger rámutatott, hogy Ukrajna Szlovákia szomszédjaként nagyon szoros kapcsolatokat ápol Szlovákiával, amelynek érdeke, hogy segítsen Ukrajnának “megnyerni a háborút” és kivonni az orosz csapatokat a területéről.

 

Jens Stoltenberg NATO főtitkár, Jana Cernochova cseh és Lloyd J. Austin III amerikai védelmi miniszter. Photo: EPA-EFE/STEPHANIE LECOCQ

Az ukrán háború hatása a cseh energia szektorra 

A megemelkedett energiaárak továbbra is komoly kihívások elé állítják Csehországot. A Prazskaplynarenska a legutóbbi cég, amely megérezte a feszültséget. A városi tulajdonú gáz- és áramszolgáltató 2 milliárd koronát (82 millió eurót) kért Prágától a pénzforgalmi problémáinak rendezésére A gáz árának 2021 második félévében bekövetkezett hatalmas emelkedése több beszállítót is összeomlásra kényszerített. Az ukrajnai háború csak tovább növelte az árakat, miközben a közműszolgáltatók a tartalékok növelése érdekében is nagyobb mennyiségek vásárlására kötelezettek. Prága hangsúlyozta, hogy a Prazskaplynarenskát nem fenyegeti a csőd veszélye.

A háború a cseh oligarchákat is kellemetlenül érinti, akik a Moszkva és az EU közötti szankcióháború közepette keresik a módját, hogy megvédjék vagyonukat. A barátok persze jól jönnek. A Petr Kellner által – Csehország leggazdagabb embere 2021-ben bekövetkezett korai haláláig  – felépített PPF csoport a hírek szerint “eladta” a geopolitikai válság előtt akár egymilliárd euróra becsült orosz ingatlanvagyont Alekszandr Nezis orosz milliárdosnak, aki Kellner hosszú távú partnere volt. A spekulációk szerint az üzlet visszavásárlási opciót is tartalmaz. A PPF állítólag már egy ideje próbálja eladni fő oroszországi eszközét, a Home Credit fogyasztói hitelszolgáltatót.

Oroszország továbbra is homályos fenyegetéseket intéz az Ukrajnának segélyt küldő európai államok ellen. Prága több mint 45 millió euró értékű fegyverszállítmánya, köztük harckocsikkal, azonban arra utal, hogy a csehek nem fognak német vagy magyar mintájú kézrátétellel válaszolni Moszkva kardcsörtetésére

Ezért a Kreml úgy döntött, hogy új fenyegetéssel próbálkozik: a nemzetközi joggal. Moszkva diplomáciai jegyzéket küldött Prágának és más uniós fővárosoknak, amelyben hivatalosan figyelmeztetett, hogy a “konfliktus szítása” az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokkal “beláthatatlan következményekkel” járhat, és hogy a szovjet eredetű fegyverek küldése mostantól engedély nélkül nem megengedett. Jan Lipavszkij külügyminiszter “képtelenségnek” nevezte az állítást.

A cseh-orosz kapcsolatok már az orosz invázió előtt is a mélyhűtőben voltak a vrbeticei leleplezéseknek köszönhetően, de most már a kukában landoltak. A cseh média a héten részleteket közölt arról a helyzetről amelybe  az elmúlt hetekben Prága Moszkvában tartózkodó diplomatái  kerültek. A hírszerző szolgálatokkal jó kapcsolatokat ápoló Respekt hetilap szerint Tomas Hart moszkvai cseh nagykövethelyettest az orosz biztonsági szolgálatokkal való együttműködésre kérték fel, mielőtt április 13-án kiutasították volna. Egyik kollégája azt állította, hogy egy ismeretlen férfi hasonló követeléssel kereste meg, amelyet kiutasítással való fenyegetés kísért. Az ismeretlen hírvivő állítólag a diplomata családja ellen is alig burkolt fenyegetéseket intézett.