Az állatok a Bibliában

Posted by

Kereszty Zoltán – Medve Zoltán: A bibliai állatok kézikönyve

A Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat és a Corvinus Kiadó jóvoltából a könyv idén látott napvilágot. Kereszty Zoltán biológus Medve Zoltán kollégájával a Szentírásban szereplő állatokról ad részletes, több szempontra kiterjedő ismertetést. A könyv hasznos segítséget nyújt ahhoz, hogy a természet szépségét és értékét mélyebben megragadjuk.

A Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat idén ünnepli fennállásának 30. évfordulóját. Bár a Társulat a szentírástudomány művelésének támogatását is fontosnak tartja, mégis fő feladatának a bibliaapostolságot, vagyis a Szentírás széles körökben történő megismertetését tekinti. A Társulat kiadványainak jelentős része is ezt a célt szolgálja. Mindenekelőtt a magyar és a lovári nyelvű szentíráskiadások érdemelnek említést. A szent szövegek közzététele mellett persze olyan kiadványok is napvilágot látnak, amelyek a Bibliában rejlő nagy gazdagságot tudatosítják. A Szentírás ugyan elsősorban a benne levő hit- és erkölcsbeli tanítás miatt fontos számunkra, ám irodalmi és műveltségi szempontból is felbecsülhetetlen értékű. Nemcsak a megírási idő hitbeli meggyőződése tárul fel általa, hanem az a sajátos nyelvi és kulturális közeg is, amely a könyvek hátterében áll. A Biblia lehetővé teszi, hogy az ókori Izrael és az azt körülvevő világ mindennapi életkörülményeibe, társadalmi szokásaiba és kommunikációs formáiba betekintést nyerjünk. A Szentírás által azt is megismerhetjük, hogyan viszonyult a korabeli ember a természethez, és hogyan értékelte azt a környezetet, amely körülvette.

Az ember életteréhez a növények és az állatok is hozzátartoznak, s magától értetődő, hogy a Szentírásban gyakran esik szó róluk. Kereszty Zoltán biológus (a Vácrátóti Botanikuskert korábbi vezetője) már évtizedekkel ezelőtt vállalkozott arra, hogy a Bibliában szereplő növényeket részletesen bemutassa. A Nézzétek a mező liliomait… Bibliai növények a hit és a tudomány fényében címet viselő könyv 1998-ban jelent meg. Ennek a műnek mintegy a folytatása az a könyv, amely a Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat és a Corvinus Kiadó jóvoltából ebben a polgári évben látott napvilágot, s amelyben Kereszty Zoltán Medve Zoltán kollégájával a Szentírásban szereplő állatokról ad egy igen részletes, több szempontra kiterjedő ismertetést. A könyv előszavában a szerzők kiemelik: bár a bibliai állatnevek vizsgálata nagyon érdekes és izgalmas tevékenység, nem mindig vezet biztos eredményre. A héber állatnevek ugyanis gyakran családnévként vagy nemzetségnévként használatosak. Ezért nem minden esetben lehetséges a pontos azonosítás.

A könyv két részből áll: az elsőben a Biblia állatait és faji azonosításukat ismertetik a szerzők, a másodikban a Szentírásban szereplő állatnevek és a velük szorosan összefüggő fogalmak szöveghelyeit sorolják fel úgy, hogy a héber és a görög megnevezéseken kívül a latin, az angol és a német megfelelőket is figyelembe veszik. Ezek a lexikonszerű felsorolások elsősorban szakemberek számára hasznosak. Ám a könyv írói sok olyan témát érintenek, amelyek szélesebb olvasókört is érdekelhetnek: az állatok jelentősége a teremtéstörténetekben és a vízözönről szóló elbeszélésben; a tiszta és a tisztátalan állatok megkülönböztetése; az ószövetségi áldozatok típusai; állatkertek az ókorban.

Külön hangsúlyt kap az a tény, hogy az ember, éppen a Teremtő Isten szándéka alapján, felelősséggel tartozik környezetéért, s így az állatokért. A Ter 1,28-ban Isten azt a parancsot adja az emberpárnak, hogy „uralkodjanak” minden állat felett. Ám az itt szereplő héber ige (ráháb) nem zsarnoki, elnyomást eredményező uralmat jelent, hanem gondoskodást. Az ember feladata az, hogy folytonosan gondoskodjék a földi élővilág egyensúlyának és harmóniájának megőrzéséről. Ebben nagy szerepet kap az állatvédelem, amelynek fontosságát több előírás is egyértelmű teszi: tilos bekötni a nyomtató ökör száját; szombaton az állatot is megilleti a pihenés; fészkén ülő vagy fiókáit őrző madarat nem szabad bántani; a táplálkozás vagy az áldozatbemutatás céljából történő levágásnál törekedni kell arra, hogy az állat minél kevesebbet szenvedjen.

A könyvben rendszeresen szó esik arról is, hogy az állatok gyakran szerepelnek hasonlatokban, példabeszédekben és szimbolikus ábrázolásokban. Már a könyv elején található ajánlásban Tarjányi Béla professzor (a Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat elnöke) felhívja a figyelmet arra, hogy a bibliai könyvek szerzői az állatokra való hivatkozással elsősorban olyan természetfeletti és lelki valóságot szándékoznak megvilágítani, amelyeket elvont fogalmakkal nehéz lenne érthetővé tenni. Amikor a kígyó a Sátán, a bárány pedig az önmagát áldozatul adó Krisztus szimbólumaként jelenik meg, hosszabb magyarázat nélkül is feltárul a kép mögötti valóság lényege.

A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola nemrégiben egy konferenciakötettel hívta fel a figyelmet arra, hogy a keresztény hagyományban nagy szerepet játszott a természet könyve metafora. Ennek lényegét Vörösmarty Mihály egy epigrammában fogalmazta meg: „A természet örök könyvét forgatni ne szűnjél: /Benne az istennek képe leírva vagyon.” A bennünket körülvevő világ nyitott szemmel és nyitott szívvel történő szemlélése által ahhoz kerülünk közelebb, aki ennek a világnak a teremtő Ura. Bár a „természet könyve” világosan elkülönül a Szentírás könyvétől, a kettő mégsem teljesen független egymástól. Maga a Biblia hívja fel a figyelmet a természet által közvetített kinyilatkoztatásra: „Isten dicsőségét beszélik az egek, és keze művét hirdeti az égbolt” (Zsolt 19,2). Persze nemcsak a távoli bolygók mutatnak Isten felé, hanem közvetlen környezetünk is.

Kereszty Zoltán és Medve Zoltán bibliai állatokról szóló könyve hasznos segítséget nyújt ahhoz, hogy a természet szépségét és értékét mélyebben megragadjuk. A szerzők mellett a kiadókat is köszönet illeti ezért a szép kivitelezésű, informatív és környezetünk megismerésére ösztönző kiadványért.

Kocsis Imre
Magyar Kurír

 

A szerzők most megjelent újabb könyve a Bibliában található minden állatnév azonosításán túl tartalmazza az egyes állatok leírását, és a hozzájuk szorosan kapcsolódó szavakat is (hangok, szervek, tenyésztés stb.) magyar, latin, angol, német, héber és görög nyelven. (Szent Jeromos Kat. Bibliatárs. 2020, 518 o.)

Címkép: Edward Hicks festménye. Noé bárkája