Mi lesz, ha nekimegy a külföldi kiskerláncoknak a kormány?

Posted by

Csiki Gergely
>Úgy tűnik, a kormány újra meghirdetheti harcát az élelmiszer-kiskereskedelmi szektor hazai tulajdonba vétele céljából és logikusnak tűnik az is, hogy ki lesz ezen a területen Orbán Viktor harcostársa. Az elmúlt 12 év ebből a szempontból nem hozott egyelőre áttörést, azonban az elmúlt évek hoztak új megközelítéseket. Bemutatjuk, hogy a kormány a kisker-szektorban milyen kiinduló állapottal néz szembe és annak átalakítására milyen régi-új eszközei lehetnek. A kormány már régóta tervezi – eddig nem túl nagy sikerek mellett – a hazai élelmiszer-kiskereskedelem átalakítását, és Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatóján elhangzottak alapján erről a céljáról 12 év után sem mondott le. Ezzel kapcsolatban két határozott megjegyzése volt a miniszterelnöknek:

  • Nem lehetetlen, hogy a kiskereskedelmi láncok közül a külföldieket kiszorítja a kormány, és a következő kormányzati ciklusnak ez is lehet egy feladata.
  • Nem lehetetlen szerinte az sem, hogy Lázár János korábbi Miniszterelnökséget vezető miniszter a sikeres választási szereplése után visszatér a kormányba.

A két ügy akár össze is függhet. A hódmezővásárhelyi kormánypárti politikus ugyanis régóta aktív szószólója annak, hogy a kiskereskedelemben nagyobb magyar tulajdonra van szükség és azt sem szabad elfelejteni, hogy minisztersége idején a “kereskedelempolitika kormányzati összehangolásával kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős” miniszteri biztost is kinevezett Szatmáry Kristóf (most is a parlamentbe jutó fideszes politikus) személyében. Lázár János a közelmúltban két alkalommal is határozottan nyilvánult meg a kiskereskedelem nemzeti tulajdonba vétele kapcsán:

  • 2020 decemberében a Portfolio agrárkonferenciáján nyíltan protekcionista politikát hirdetett meg a magyar élelmiszeripar megmentése és feltámasztása érdekében. Az eseményen úgy fogalmazott, hogy a kormány jövőbeli tervei között szerepel a külföldi kiskereskedelmi láncok kiszorítása is, amihez nyíltan protekcionista politikát fognak folytatni. Ebben offenzívnek kell lenni, mert kell, hogy legyen magyar nemzeti kiskereskedelem. Ahogy a kormánybiztos fogalmazott, ezt a piacot uralnunk kell, a saját érdekünkben.
  • Alig egy évvel később, 2021 novemberében a Portfolio-nak adott interjújában arról beszélt, hogy überelni kell a külföldi kiskereskedelmi láncokat, diszkontokat, abcúg multik, vivát magyarok! A kiskereskedelem nemzeti tulajdona ügyében szerinte sokkal határozottabban kell előre menni és akkor üdvözölte Jellinek Dániel üzletember belépését az Auchanon keresztül a szektorba.

Többen is elkezdtek spekulálni arra Orbán Viktor kijelentései alapján, hogy Lázár János valamifajta élelmiszeripart, kiskereskedelmet, tehát agráriumot/teljes vidéket érintő feladatot kap a kormányban. Igaz szerda este a politikus úgy fogalmazott, hogy nem hajt pozícióra, de ha ez szóba kerül Orbán Viktorral, akkor beszélni fog majd róla. Az sem mellékes szempont Lázár János esetleges jövőbeli szerepvállalása kapcsán, hogy jelenleg több olyan pozíciót is betölt, amelyeknek köszönhetően már most a hazai vidékfejlesztés megkerülhetetlen kormánypárti szereplője. Egyrészt ő a Mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. által ellátott állami feladatok koordinálásáért felelős kormánybiztos, a ménesbirtokot tulajdonló Jövő Nemzedék Földje Alapítvány kuratóriumának elnöke (Csányi Attila, Bonafarm Csoport vezérigazgatója többek között a kuratórium tagja), a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának tagja (ennek elnöke Csányi Sándor OTP-vezér), valamint a Vidékfejlesztési Kormánybizottság tagja.

Azt is fontos megemlíteni, hogy Orbán Viktor kiskereskedelmet érintő mondatainak voltak közvetlen előzményei, a kormányfő ugyanis nemrégiben is hasonlókat mondott.

  • Idén februárban, a szokásos kamarai gazdasági évértékelőn azt hangsúlyozta, hogy 2010 és 2020 között látványos magyar tulajdoni arányjavulás történt az energetikában, a bankszektorban és a médiában. Ismertetése szerint az energetikában 56% volt a magyar tulajdon 2020-ban, a bankszektorban 58% volt árbevétel alapján, a média esetében pedig 51%-os nemzeti arányról beszélt. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy van, ahol ebből a szempontból csehül áll Magyarország és külön kiemelte itt az élelmiszer-kiskereskedelmet. Ismertetése szerint itt 40% alatt van a magyar tulajdonrész.
  • Egy évvel korábban, 2021 februárjában, szintén a kamara évértékelőjén beszélt arról Orbán Viktor, hogy a magyar mezőgazdaságnak és élelmiszeriparnak a sikeressége nemcsak rajtuk, saját magukon múlik, hogy hogyan termelnek, hatékonyak-e, hanem azon is, hogy milyen áron tudják eladni a termékeiket. “Ezért azt gondoltuk, hogy a bolti kereskedelem többségének magyar kézben kellene lenni. Itt azonban nem sikerült áttörést elérnünk, sőt éppen hogy elérjük, ha elérjük egyáltalán a 2010-es tulajdoni arányokat ebben a szektorban” – ismerte el. Vannak ágazatok, amelyeket a következő tíz évben szeretnék megváltoztatni. Ez alatt azt értette, hogy ezekben a szektorokban a magyar tulajdoni arány tekintetében jelentős változást akarnak elérni, és 50 százalék fölé akarnak jutni.

Régi és új eszközökkel?

A kormány törekvései ellenére a külföldi tulajdonú láncok mindennél erősebbek Magyarországon. A forgalmi adatok és a bevételi számok is ezt támasztják alá. Korábbi cikkünkben azt is megállapítottuk, hogy általánosságban elmondható a hazai piacról, hogy a Tesco kivételével mindegyik lánc erős bevételnövekedést ért el 2020-ban, viszont az újra bevezetett kiskereskedelmi adó miatt nem mindenki tudta ezt profitnövekedésre váltani, sőt, a Tesco veszteséges volt 2020-ban. Az is új fejleménye volt már a 2020-as évnek, hogy a Lidl megelőzte a Tescót az első helyen.

A momentum tehát egyértelműen a külföldiek térfelén van (elég csak megnézni a piaci részesedések alakulásának lenti ábráját), azon belül is a diszkontok oldalán. Fentebb bemutattuk, hogy a kormány mindezt nem nézi szótlanul, de vannak egyértelmű jelek arra is, hogy a kormány mindezt nem is hagyja annyiban.

Csak az elmúlt néhány hónapban több, az élelmiszer-kereskedelmet alapvetően befolyásoló döntést is hozott a kormány.

  1. Tavaly decemberben a kormány javaslatára a parlament meg is szavazta, hogy a kiskerláncoknak a lejárat előtti élelmiszereket az államnak kell adniuk. Ezzel egy új frontot nyitott a multik ellen a magyar kormány. Már akkor rámutattunk arra, hogy valós problémára reagál a javaslat, ám arról nem éppen a kiskerszektor tehet. Amely cégek nem tartják magukat az elvárásokhoz, bírságot kockáztatnak.
  2. Szintén tavaly decemberi parlamenti döntés a kiskereskedelmi különadó legfelső kulcsának emelése. A kormány eredetileg a 2021-es évben összesen 64,8 milliárd forintos bevételt várt a kiskereskedelmi különadóból, ezt tavaly nyáron 54 milliárd forintra csökkentette. 2022-ben viszont már 76,3 milliárd forintnyi bevételre számít a láncoktól. Ehhez adódhat még hozzá az a néhány milliárd forintnyi plusz, amit az adóemelés miatt a legnagyobb láncok fizethetnek, ezek kivétel nélkül külföldi tulajdonban vannak. A hat legnagyobb lánc 61 milliárd forintos adóteherrel nézhet szembe idén.
  3. Január közepén jelentette be a miniszterelnök, hogy hat termék esetében árstopot hirdet. A kormány akkor azon az állásponton volt, hogy a kiskereskedőknek az ebből fakadó veszteséget le kell nyelniük. Egy hónappal később viszont a jelek már azt mutatták, hogy ez az intézkedés nem gyengítette a legnagyobb kiskerláncokat, hanem éppen hogy erősítette. Egyre jellemzőbb ugyanis, hogy a kis boltosok tulajai nem a nagykereskedőkhöz jártak, hanem a diszkontokhoz bevásárolni. A legutóbbi fejlemények azokat a feltételezéseket is megerősítették, hogy a külföldi tulajdonban lévő diszkontok a legerősebb ármeghatározók a piacon, gyakorlatilag a többi piaci szereplő is az ő árpolitikájukhoz igazodik. Orbán Viktor a szerdai tájékoztatóján belengette az árstop-intézkedések hatályának meghosszabbítását, emlékezetes: az élelmiszer-árstop hatálya május 1., vagyis a kormánynak rövid távon lépnie kell.

Idehaza a korábbi években rendszeresen a Tescót szokták említeni, amikor arról cikkeztek, hogy melyik lehet a kivonuló nemzetközi kiskerlánc. Legutóbb pedig a Tesco és a Penny Market neve együttesen került elő, miszerint magyar tulajdonba kerülhetnek, azonban a Penny gyorsan leszögezte: a Penny magyarországi hálózata nem eladó.

A nemzeti tulajdon részarányának növelésére az egyik eszköz a kormány szerint, ha a legnagyobb áruházláncok valamelyikében jelenik meg magyar tulajdonos. Voltak olyan piaci pletykák, miszerint az eredeti cél a Tesco felvásárlása volt (és arról nincsenek új hírek, hogy erről az állam letett volna), ám ehhez képest az Auchan esetében történt bejelentés tavaly. Így váratlanul hatott az előzmények fényében, hogy az Indotek Csoport erős kisebbségi tulajdonrészt vesz az Auchanban, annak kiskereskedelmi és ingatlantulajdonos vállalkozásában is, de a kormány céljaival ez is összhangban van. Az is látható egyúttal a friss hírekből, hogy Jellinek Dániel régiós terjeszkedésbe kezdett ebben a szegmensben.

Mi várható?

A nemzetközi háttérrel rendelkező láncok versenyelőnye idehaza is megkérdőjelezhetetlen, ez a méretükből, alkupozíciójukból és mérethatékonyságukból fakad, és a szabályozott intézkedések közepette is csak felerősödik előnyük. Ez azt jelenti, hogy nagy a forgalma egy-egy egységnek, ami széles termékkínálatot és erős versenyt biztosít a szektorban. Mindeközben a hazai láncokra elaprózott szerkezet, kisebb boltok, számos (olyamkor egymással is viaskodó) tulajdonos, és kisebb hatékonyság jellemző.

A diszkontláncok egy dolgozóra jutó árbevétele nagyjából három-négyszer akkora, mint a legjobban teljesítő magyar üzleteké, de még a külföldi szuper- és hipermarketek is jóval a hazai boltok előtt járnak. Mindez pedig nemcsak azt jelzi, hogy a multik hatékonyan működnek, hanem azt is, hogy sokkal jobb kereseti lehetőséget biztosítanak az alkalmazottak számára.

Azt is fontos látni, hogy a nagy láncoknál a hatékonyság és a magas forgalom biztosítja azt, hogy szélesebb legyen a kínálat és az árak láttán se húzzuk össze a szemöldökünket. Egy kisebb egység esetében (jellemzően ilyenek a hazai láncok boltja) azonban már nem válogathatunk a különböző kenyerek, pékáruk, sajtok között, és még az árak láttán sem leszünk túlságosan boldogok.

A kiskerszektorban tervezett nemzeti tulajdon növelésével több céljának teljesülését is elősegítheti a kormány:
– A koronavírus-válság felértékelte a biztonságos élelmiszerellátást a kormány érvelése szerint, és ehhez a kiskerszektor átvétele szerintük hozzájárulhat.
– A magyar áruk arányának növelése a boltok polcain.

Nem árt azonban azzal is tisztában lenni, hogy ha az adott minőségben nálunk nem lehet olyan olcsón előállítani egy terméket, mint külföldön, akkor egyszerű válasz adódik. Amennyiben elküldjük azokat a külföldi cégeket az országból, amelyeknek a polcain megtalálhatóak ezek a termékek, akkor fennáll a kockázata annak, hogy a boltok polcaira egész egyszerűen nem tud a diszkontokéhoz hasonlóan versenyképes árú termék kerülni. Nem nehéz elképzelni ebből a folyamatból egy újabb áremelkedést (egész egyszerűen a multiláncoknak erőteljes árirányadó szerepük van), ami a legrosszabbkor jönne az eleve felfutó infláció, emelkedő élelmiszerárak és robbanó energiárak közepette.