Hogy áll a Notre-Dame újjáépítése?

Posted by
Európa Pont
>Holnap lesz három éve, hogy kigyulladt és leégett a Notre-Dame-székesegyház, Párizs ikonikus épülete, egyben Európa egyik legnépszerűbb turistalátványossága. A felújítási folyamatot a bonyolult stabilizálási munkák, a „kortárs újjáépítés vagy historizáló helyreállítás” vitája és a pandémiás helyzet is lassítja. A lángok 2019. április 15-én délután a templomépület felső részében csaptak fel, ahol éppen felújítási munkálatok zajlottak. A fából készült tetőszerkezet néhány óra alatt szinte teljesen megsemmisült, ezen kívül összeomlott a katedrális huszártornya is. Az oltáshoz négyszáz tűzoltó érkezett a helyszínre, akiknek körülbelül 15 óra alatt, másnapra sikerült megfékezniük a lángokat.

 

A hatóságok még mindig nyomoznak a tűz keletkezése ügyében: azt vagy egy eldobott cigarettacsikk vagy rövidzárlat okozta. A katasztrófáról Jean-Jacques Annaud – A rózsa neve és a Hét év Tibetben Oscar-díjas rendezője – készített filmet, amelyet éppen a napokban mutattak be.
Az épület stabilizálási munkálatai közül az egyik legfontosabb mérföldkőhöz 2020-ban érkeztek el, amikor sikerült elbontani a korábban megkezdett felújítási munkálatok miatt felállított állványzatot, ami a tűz során gyakorlatilag ráolvadt a tetőszerkezetre. A felújítást sokáig a pandémiás helyzet hátráltatta.
A helyreállítási terveket számos vita kísérte. A kezdeti tervekben még valamilyen kortárs ráépítéssel is számoltak, hogy a katedrálison valamilyen formában a 21. század lenyomatát is rajtahagyják. Az érvek között szerepelt, hogy a korábbi tűzesetek utáni helyreállítások során is így történt. Ahogy akkor Édouard Philippe miniszterelnök nyilatkozta: „A katedrálisok koruk legmodernebb konstrukciói voltak, melyek a történelem során folyamatosan bővültek, vagy átalakultak. (…) Akárcsak Chartres katedrálisának 19. századi tűzeseteit követően a renoválás korszerű mérnöki megoldásokkal történt.”

 

 

Mások szerint a helyzet más, mint a 19. században, hiszen most jól dokumentált tervek állnak rendelkezésre, amelyek alapján a ledőlt tornyot teljesen az eredeti formájában is újjá lehet építeni. A vita még 2020-ban lezárult, és elfogadták, hogy az elpusztult részeket teljes egészében, historizáló módon állítják helyre. Persze ez sem lehet teljes, hiszen a régi szerkezet rengeteg mérgező, egészségre ártalmas ólmot tartalmazott – ennek használata ma már tiltott. Az ólom a környék mézeiben is megjelent. Egyébként a székesegyháznak magának is van saját méhpopulációja, amely csodával határos módon túlélte a tüzet. Gondozójuk szerint a populáció már a tüzet követő hónapokban 66 kg mézet termeltek, amelyet az ólomtartalom miatt szintén tovább kellett küldeni vizsgálatokra.
Az eredeti forma visszaállításához, a régi technológiák, formák és szerkezetek visszaépítéséhez több száz éves mesterségeket is újra kell tanulni. Az oktatás akár egy évtizedet is igénybe vehet, és a hiteles munkához négyszáz új szakemberre lenne szükség. A felújítás dilemmáiról az Építészfórum cikke ír részletesen.

A felújítás része a katedrális hajóinak metszéspontja fölé a 19. században emelt fából ácsolt huszártorony eredeti visszaépítése is. A torony teljesen elégett a tűzben, égés közben rádőlt a középkori boltozatra, és beszakította a főhajó mennyezetét. Újjáépítéséhez mintegy ezer tölgyfa szükséges, amelyet Franciaország-szerte 45 fűrészüzem dolgoz fel, szárít és tárol majd 2023-ig, amikor az építkezés helyszínére szállítják.
Philippe Villeneuve a történelmi értékű épületek restaurálását irányító 35 francia főépítész egyike. Már kilenc éve vezeti a Notre-Dame restaurálásának munkálatait, de a 2019-es tűzvész élete legnagyobb kihívása. Az ő történetéről és a részvételével zajló helyreállítási munkákról érdemes elolvasni a National Geographic részletes, fotókkal dokumentált friss cikkét.
A helyreállítás költségeit pontosan még nem tudták megbecsülni, az adományokból tavalyig mintegy 840 millió euró gyűlt össze. Felhasznált fotók: Flickr/  manhhaiJeanne MenjouletPilipper RouzetRadek Kuczarski; CC BY 2.0

Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban.