Így hat a francia elnökválasztás Magyarországra – a Válasz Online elemzése

Posted by
Centrális erőtér francia módra: vasárnap végső vereséget szenvedtek a középpártok, Emmanuel Macrontól jobbra és balra is egy-egy nagy radikális tömb áll. Marine Le Pen először fordul rá a második fordulóra jelentős tartalékokkal, s jelenleg azonos szinten áll a köztársasági elnökkel. A kampányát a magyar MKB hiteléből finanszírozó Le Pen sikere esetén alapjaiban változna meg a magyar kormány európai pozíciója – írja Ablonczy Bálint a Válasz Online-on.  Macron sikere viszont újabb lendületet adna az uniós források felfüggesztését célzó eljárásoknak, miközben törni látszik a Varsó-Budapest-tengely. Tektonikus változásokat hozhat ez a választás az európai politikában.

 Az a tény, hogy a 2017-ben megválasztott Emmanuel Macron és radikális kihívója, Marine Le Pen jutott be a második fordulóba (28, illetve 23 százalékkal), az Európai Unió, s benne Magyarország jövőjét is meghatározza. A két jelölt visszavágót vív majd, amely a 2017-es meccsüknél jóval nyitottabb lesz. Öt évvel ezelőtt nem volt olyan mérés, amelyben Le Pen akárcsak megközelítette volna a közéletbe berobbant Emmanuel Macront, aki negyvenévesen minden idők legfiatalabb francia államfője lett. (Egy bizonyos Bonaparte Napóleon után.) Az akkori második forduló 66-33 arányú Macron-győzelme most igen valószínűtlennek tűnik.
Nemcsak azért, mert Marine jobban szerepelt a négy évvel ezelőtti első fordulónál (akkor 21 százalékot szerzett), hanem mert az akkori időszakkal ellentétben nagyobbak a tartalékai is. Itt van például a hét százalékot szerzett,  Éric Zemmour egykori újságíró, aki igen hatásosan emelte kampánytémává Franciaország iszlamizációját és az ellenőrizetlen bevándorlást. Ám Oroszország agressziója után visszahullottak rá korábbi Putyin-párti mondatai és különösen az, hogy elutasította az ukrán menekültek befogadását. A második fordulóról 22 százalékkal éppenhogy lemaradt Jean-Luc Mélenchon (az ékesszóló francia Szanyi Tibor) szavazóinak akár 30 százaléka is inkább Le Penre szavaz majd, mind a szociálisan érzéketlennek tartott Macronra. Pedig hősük arra szólított fel tegnap este, hogy ne szavazzanak a „szélsőjobbra” – igaz, Macron támogatására sem buzdított.

Marine Le Pen beszéde az első forduló után: lendületben van (fotó: Albert Cara / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP)

Amennyiben nem a valószínűbb Macron-győzelem következik a második fordulóban, az a legnagyobb politikai földrengés lenne Európában a 2016-os brexit-népszavazás óta. Közvetlen kihatással Magyarországra, ugyanis a Mészáros Lőrinc érdekkörébe tartozó MKB közel négymilliárd forinttal támogatta meg Marine Le Pen kampányát. Korábban a politikust egy Kremlhez bekötött orosz-cseh pénzintézet finanszírozta, ám 2017 után a francia törvények megtiltották, hogy elnökjelöltek EU-n kívüli banktól vegyenek fel hitelt. Ha Le Pen nyerne, először fordulna elő, hogy Magyarország alapjaiban befolyásolta egy nyugat-európai állam politikáját. Megváltozna Franciaország viszonyulása az ukrajnai háborúhoz is. Ugyan Le Pen elítélte az orosz támadást és a civilek lemészárlását, ám évekig igen közel állt Vlagyimir Putyinhoz, aki a 2017-es kampányban fogadta is a francia politikust. Le Pen még most is arról beszél, hogy „őrültség lenne Kína karjaiba lökni Oroszországot”, azaz még most is Moszkva megbékítésén ügyködik.
Hiába nagyobb Macron előnye az első forduló után, mint 2017-ben, ez nem jelent élebiztosítást a francia elnöknek. Öt évvel ezelőtt ugyanis még létezett a politikai közép. A részben magyar származású egykori államfő, Nicolas Sarkozy Republikánusok nevű jobbközép pártjának jelöltje (François Fillon) akkor 20 százalékot, míg a szocialista párti induló több mint hatot kapott. Mindkét tábor nagy része Macronra voksolt a második fordulóban. Most azonban a republikánus Valérie Pécresse 4,6, a szocialista Anne Hidalgo mindössze két százalékot szerzett. Utóbbit a Franciaországban még mindig létező kommunisták jelöltje is megelőzte.
Franciaország június 30-ig az Európai Unió Tanácsának elnöke, s szava utána is meghatározó marad. A magyar kormány szempontjából már csak emiatt sem mindegy, ki áll az élén. (A Európai Unió Tanácsa az Európai Parlamenttel közösen az Európai Unió jogalkotó szerve, tagjai a tagállamok szakminiszterei.) Közvetlenül a magyar választás után francia és német jóváhagyással új front nyílt a már eddig is lövészárokharcot vívó Budapest és Brüsszel között. Kedden Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy a testület megkezdi a jogállamisági eljárást Magyarországgal szemben – a politikus elsősorban korrupciós kockázatokat emlegetett.
Az eljárás lényege, hogy az Európai Bizottság uniós támogatások kifizetését függesztheti fel, illetve kiutalt forrásokat kérhet vissza abban az esetben, ha „rendszerszintű visszaéléseket” lát a pénzek felhasználásában. A jogállamisági eljárás miatt Magyarország és Lengyelország 2020 decemberében a hétéves költségvetés és a koronavírus-újjáépítési alap megvétózásával fenyegetett. Akkor az a kompromisszum született, hogy a mechanizmust nem alkalmazzák, amíg az Európai Unió Bírósága meg nem vizsgálja – a testület idén februárban mondta ki, hogy az új szankciós mechanizmus nem ellentétes az európai joggal. Hiába nyert elsöprő fölénnyel egy hete a Fidesz, az Európai Bizottság a csapok elzárásával de facto kizárja Magyarországot az EU-ból? Nem eszik olyan forrón a kását.

Egyrészt de jure senkit sem lehet kizárni az Unióból, ráadásul csak konkrét programokkal kapcsolatos visszaéléseket szankcionálnak majd, nem általában a hétéves költségvetést vagy a koronavírus-újjáépítési alapot. (Az EU-büdzsé Magyarországra eső része körülbelül 7600 milliárd forint, az 5800 milliárdos újjáépítési alapból hazánk sokáig csak a 2500 milliárdos vissza nem térítendő keretre tartott igényt. Orbán Viktor azonban nemrég jelezte, Magyarországnak a fennmaradó összegre, a kedvezményes hitelre is szüksége lenne.) A Magyarország ellen megindított jogállamisági eljárás fényében igen érdekes, hogy ebből a körből Lengyelország kimaradt, pedig korábban Varsót Budapesttel együtt emlegették. A lengyel kapcsolat a francia elnökválasztás eredménye és az Európai Bizottság jogállamisági eljárása mellett leginkább meghatározza majd a magyar kormány mozgásterét az elkövetkező időkben. Habár a PiS-kabinet továbbra sem európai föderalistákból áll, Oroszország ukrajnai háborúja mindent felülír. z agresszió után Lengyelország egyértelműen a nyugati szövetség (az EU és a NATO) sorainak szorosabbra zárásában látja a béke zálogát. A frontvonalba került, a háború miatt Európába visszatérő USA legfontosabb uniós katonai partnerének számító Lengyelország súlya jelentősen megnőtt. Berlin és Párizs már korábban újjáélesztette a lengyelekkel kialakított, évekig szunyókáló együttműködést, a weimari háromszöget. A növekvő érdeklődés másik jele, hogy a francia állami energiaipari óriás, az EDF kezét-lábát töri a hat lengyel atomreaktor építésére kiírt pályázat elnyeréséért. Közben több jel mutat arra, hogy a Varsó-Budapest-tengely nem a régi. Lengyel kormánypárti politikusok is üdvözölték a Fidesz választási győzelmét, ugyanakkor Jarosław Kaczynski miniszterelnök-helyettes és PiS-elnök pénteken igen kemény szavakkal bírálta a magyar kormányfőt. „Nagyon szomorúnak” találta azt, ahogy a magyar kormányfő viselkedik az ukrán helyzettel kapcsolatban. „Ha Orbán azt mondja, hogy nem látja, mi történt Bucsában, akkor azt kell neki tanácsolni, hogy forduljon szemorvoshoz” – mondta a lengyel politikus az ukrán városban történt vérengzésre utalva. Figyelmeztetett, hogy a Budapest és Moszkva közötti kapcsolatnak a magyar-lengyel szövetségre is hatása lehet. „Ha ez így folytatódik, nem fogunk tudni úgy együttműködni [Magyarországgal], ahogy eddig.”

Nem véletlen, hogy a magyar kormányfő szerdán úgy vélte, hogy hazánk szövetségét meg kell szilárdítani a lengyelekkel, mert „ebben a viharban nem maradhatunk egyedül”. Talán a magyar irányváltás másik jele, hogy más európai vezetőhöz hasonlóan Orbán Viktor is bejelentkezett egy videóüzenettel a varsói jótékonysági eseményre, a Stand Up for Ukraine-re. Arról beszélt, már több mint 570 ezer menekült érkezett Magyarországra Ukrajnából, és megemlítette az őket segítő állami programokat. Ugyanígy figyelemreméltó, hogy a fideszes képviselők az Európai Parlamentben igennel szavaztak az Oroszországgal szembeni újabb szankciók kivetését, így a teljes energiaembargót követelő határozatra. Jelenleg ez a legfontosabb lengyel követelés, a Fidesz viszont a kampányban ennek még a gondolatát is a magyar családok elleni támadásként értékelte. A szöveg tartalmazza azt is, hogy az EU folytassa az ukrajnai fegyverszállításokat és a tagállamok állítsák le a nukleáris együttműködést orosz vállalatokkal, így a Roszatommal. Noha a határozatnak nincs jogi kötőereje, mégis jelzésértékű. Amikor a gazdasági recesszió hullámai elérnek minket, a magyar kormány nem akar egyedül maradni. Két hét múlva, a francia választás második fordulója után kiderül, a Le Pen-szelvényt megvásárló Orbán Viktor megcsípi-e a lottóötöst.

Címkép: Jaroslaw Kaczynski, valamint a lengyel, a cseh és a szlovén miniszterelnökök találkozása Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel az ostromlott Kijevben 2022. március 15-én. Az egyre szorosabb szövetségből Magyarország látványosan kimaradt (fotó: Handout / UKRAINE PRESIDENCY / AFP)

%d bloggers like this: