Hogyan tervezi a közepes képességű könyvelő megoldani a dolgokat?

Posted by
Tamás Róbert
>Elő fog állni az a helyzet, amit különösebb szakértelem nélkül is eléggé pontosan előre lehetett látni: azok fogják a leginkább megszívni, akik hatalomban tartják a vezért. Az infláció egy dolog, a másik az, hogy valami módon pótolni kell hamarosan azokat a hiányokat, melyeket éppen a választási osztogatás okozott az amúgy sem túl acélos költségvetésben. Komolyan nincs elképzelésem sem arról, hogyan tervezi a közepes képességű könyvelő megoldani a dolgokat. Főként úgy, hogy jelen állás szerint nem lehet tudni, mikor fog a kormány hozzájutni az uniós fejlesztési forrásokhoz. Mert lehet persze azt mondogatni, hogy az nekünk jár – folyamatban is van ez a kampány -, de erre az unió is elkezdhet fideszes módon jogászkodni, hogy jár, de annak vannak feltételei, és szép nyugisan nézegessük végig, mely feltételek teljesültek eddig, melyeknek kell ezután. Jár a forrás, de az sehol nincs leírva, hogy azonnal. Idő van, vizsgálódjunk még néhány hónapig, bár beleférhet néhány év is. Orbán aligha mondhatja a híveinek, hogy bírják ki azt a kis időt, nincs az sehol leírva, hogy naponta kell enni. Az alaptákolmányban is az van benne, hogy az anya nő, az apa férfi. Az nincs ott, hogy az apának, anyának, gyerekeknek, nagyszülőknek feltétlenül kell táplálkozni is. Naugye.
Amikor majd az infláció összeér a valami másnak nevezett megszorításokkal – a tandíj mintájára biztosan kisütnek valami okosságot -, akkor talán néhány nyugdíjas, aki eddig nem értette – sokan értették eddig is, nem is szavaztak a Fideszre -, hogy mi a különbség az adható és elvehető 13. havi nyugdíj, az adható vagy nem adható nyugdíjprémium, a szisztematikusan alulszámolt inflációkövető nyugdíjemelés, és a svájci indexálás között, azok talán kezdik majd megérteni. Azokon a településeken, ahol bizonyítottan a legnagyobb a nyomor, ennek örömére mindenki fideszes, én nem számítok változásra. Azok az emberek eddig is segélyekből és adományokból tartották fenn magukat – nem véletlenül nem azt mondom, hogy éltek -, ezután is erre számítanak. Az már más kérdés, hogy az adakozókedv és a társadalom lehetőségei meddig terjednek. Konkrétan kérdés, hogy akarnak és tudnak-e adakozni azok, akik eddig ezt tették.
Bárki került volna kormányra, ugyanezekkel a nagyon súlyos problémákkal kellett volna szembenéznie. Annyi a különbség, hogy a problémák jelentős részét direkt vagy indirekt módon az Orbán-kormány okozta, valahol rendben van az, hogy nekik kell eltalicskázniuk is a szart.
A kérdés csak az, hogy képesek-e rá. Mert ami most jön, az valódi válság lesz, nem olyan, amit Orbán talált ki, hogy hősiesen megküzdhessen vele, aztán diadalmasan belovagolhasson a Várba. Valódi válság eddig a járvány volt, azt nem tudták jól kezelni, ellenben remekül kommunikálták az egyszerűagyúaknak, hogy jól kezelték. Most kevés lesz sokszor és hangosan elmondani, hogy nincsen baj, mert van. És ez még csak az eleje. De oda se, legalább a migránsok nem erőszakolnak meg senkit, és nem mennek háborúba a fiaink. Akik amúgy sem mentek volna.

Cím,kép: Halász Géza gif