Egy háború következményei

Posted by
Ferber Katalin
>Gyerek hátára írt adatok, ha egyedül marad. Pályaudvari menekülők bombázása. Halottak ezrei, már akikről tudni lehet. A világ médiájának nagy része egy izraeli szakértő szerint egy “propagandára épülő óriási visszhangkamra”. Elemzések, köztük a geopolitikaiak. Oroszország megkaparintja Ukrajna tengeri kikötőit, elvágva ezzel a világ egyik legnagyobb gabonaexportőrét a jövedelmeitől.
Ne feledjük, 1931-32-ben J. V Sztálin utasítására milliók haltak éhen Ukrajnában, s bár a hivatalos “indoklás” a kolhozosítás volt, akkoriban a Szovjetuniónak óriási szüksége volt kemény valutára, s ezt a nagy világgazdasági válság végétől a gabonaexporttal szerezte meg. A geopolitika helyébe a geo-gazdaságpolitika lépett. Néhány hónap és a világ Európából nem látható része rettenetes éhínséggel néz majd szembe.
MIndezen közben egy angol stratégiai munkacsoport Oroszország meggyengülésére számítva ajánlásokat tesz a brit kormánynak hogy milyen lépéseket kell tenni a brit külpolitikai döntéshozóknak annak érdekében, hogy a ma már önálló Azerbajdzsánt és Grúziát közelebb hozza a “nyugathoz”. Miközben Ukrajnában folyik a .háború, az ötödik szankciócsomag lép hamarosan életbe Oroszországgal szemben. A NATO tagállamok (kivéve Magyarországot) először használják fegyverként valutáikat, bankjaikat, vagyis egyszerűbben fogalmazva, a nemzetközi fizetési rendszer egészét megkísérlik Oroszország ellen fordítani. A következmények előre láthatóak, bár kétségtelen, hogy ezek az egyes országokat eltérő mértékben érintik.
Az infláció már az egész EU-ban bemelegít. A költségvetési hiány ugrásszerűen megnőtt. A munkanélküliség mértéke emelkedik, a mindennapi életminőség rohamosan romlik, s ez minden EU tagállamban érzékelhető. A jelenlegi orosz-ukrán háború befejezésére vannak ugyan tudományos és kevésbé tudományos előrejelzések, de arra alig, hogy a harmadik éve tartó (és a nyugati országokban némileg csillapodó) COVID-járvány után hogyan birkózik meg az EU és az USA az átrendeződőben lévő energiapiaccal, a nemzetközi pénzügyi rendszerből “kivont” (értsd befagyasztott) pénz-és működőtőke állomány pótlásával és mindezt az egyes országok kormányai tudják-e vagy akarják-e a választók többsége számára kompenzálni.
Bár némi túlzás Olekszandr Perekhozhuk kutató állítása, miszerint Oroszország e háborúval a világot akarja éhezésre ítélni (akárcsak Sztálin tette a múlt század harmincas éveiben az ukrajnai lakossággal) de az kétségtelen, hogy ennek a háborúnak csak vesztesei lesznek. Bármilyen békeszerződéssel zárulna, az eddig vezető nyugati gazdaságok már most szembe kell hogy nézzenek a fenyegető társadalmi elégedetlenséggel, amit világszerte a szélsőjobboldali (hamis, propagandára épülő) csoportok, pártok örömmel és sikeresen használnak.
Ukrajna egyre nagyobb része romokban. Egy esetleges békekötés után is évekbe telik, amíg az infrastruktúra újjáépíthető. A rendkívül fontos gabona és egyéb mezőgazdasági termékek kivitele (például a napraforgóolajé), ki tudja mikor indulhat újra.

Ma amikor a berlini Múzeumszigeten sétáltam, minden (állami) múzeum tetején az ukrajnai zászló lengett. A Német Történeti Múzeum előtt pedig az épület egy részének, az egykori vámháznak a bombázása utáni romokról készült fénykép, majd az egyszerű évszám: 1962-re sikerült újjáépíteni, eredeti formájában. Az épület bombázása talán öt percig tartott. Rombolni percek alatt lehet bármit és bárkit. Újjáépíteni, “normalizálni” évekig tart.

Címkép: Ukrán zászló, Berlin