Adjatok, adjatok, amit Isten adott!

Posted by

Fábián András
>Koldus ország lettünk a XXI. század második dekádjára. Ráadásul a választások után már kilátás sincs arra, hogy ez akár csak kis mértékben megváltozzék. Az állam korrumpálja a koldusokat, megvásárolja a szavazataikat fillérekért. A látványsportokba, sportversenyekbe (kenyeret és cirkuszt!) és egyéb presztízs beruházásokba, értelmetlen hívságokba ölt milliárdok óriási hiányt generálnak. Nem jut már más, a társadalom számára nélkülözhetetlen ágazatokra és területekre. A pénzszórás ezen módja totálisan improduktív.
„Értelmes” állam rendesen olyan szükségletekre költ, ami valamilyen formában megtérül – az állam polgárainak. Ehelyett mindent felülír a miniszterelnök hobbijának beteges finanszírozása és rögeszméje a magyar nagytőkés osztály megteremtéséről. Utóbbi úgy-ahogy sikerült: vannak nagyon gazdag disznópásztoraink, jachttulajdonos bankáraink, kőbányász kastélybirtokosaink. A hajdani világszínvonalú agráriumunkat büszkén uralják a semmit nem termelő, EU-támogatásra ácsingózó földbirtokosaink. Produktív, munkahelyteremtő, fejlődést generáló milliárdost (értsd „magyar nagytőkést”), keresve sem, nagyítóval sem találni. Arra valók a multik, a külföldi munkaadók, akiknek a magyar ember nem több olcsó, jogfosztott munkaerőnél. Ne aggódjon a kedves olvasó, nem kezdek itt és most olcsó antikapitalista és globalizmus-ellenes fejtegetésekbe.
Van erre nálam alkalmasabb, rókalelkű ember. Mint hallom, a sunyi tekintetű, lóidomárrá avanzsált Lázár Jánost tervezi az ismét és érdemtelenül triumfáló miniszterelnök kinevezni a „magyar kiskereskedelemért felelős miniszternek”. Lázár módszereit már ismerjük a földönfutóvá tett trafikosok sorsából. Sok elkötelezett Fidesz-potentát örülhetett az ölébe pottyantott dohány, alkohol és ki tudja még mi minden terméket jó haszonnal árusító bolt(hálózat)oknak. Mondom, Lázár módszereit ismerjük. Eszerint a multik kezdhetnek cihelődni, összehúzódzkodni. A Tesco, ami már évek óta ezer bajjal küzd, szerintem nem sokáig húzza. Az Auchan vezetésében már ott ül egy Fidesz-fióka. Nem adok nagy időt és megszületik a törvény, hogy ezek a multik vagy többségi tulajdonban magyarrá lesznek, vagy nem lesznek. Itt, Magyarországon. Mondjuk, nem lesz egy nagy vaszizdasz, hiszen a fizetőképes kereslet amúgy is rohamosan csökken. Az elszegényedő magyarok az olcsót keresik, aminél csak a még olcsóbbak kelendőbbek. Drága, öreg, nyugdíjas barátom minden héten átböngészi az „akciós” újságokat, aztán megragadja a banyatankot és nyakába veszi a várost. A tömegközlekedés ingyen van. Boltról boltra jár, megveszi az olcsót, és megtakarít a kicsike nyugdíjából. Egyre kevesebbet. Az unokáknak. Ajándékra, csokira.
Van tehát, aki szórja a pénzt számolatlan, mert megteheti, mert senki el nem számoltatja és van, aki meg még a napi egy doboz söréről is le kell, hogy mondjon. Utóbbiak megválasztották az előbbit, hogy tegye tovább, amit eddig tett, mert megmondták neki a hangok, hogy jól tette, amit tett.
A kórházak kiürültek. Nem azért, mert olyan egészséges lett az ország, hogy csak na. Azért, mert ez a megválasztott jótevő olyan rendelkezéseket hozott, hogy az orvosok elmenekültek a közgyógyellátásból. Külföldre vagy a maszekba. Volt hova menni, hiszen az orvosbárók és a rutinos befektetők már megalkották a magánorvosi rendszert (talán kaptak valami fülest?), ahova persze egyszerű magyar ember a lábát be nem teszi. Kinek van arra pénze, hogy egy konzultációért 25 ezer forintot fizessen. 20 perc telefonbeszélgetés az orvossal 20 ezer forint. Csípőprotézis beültetés OPS (mozgásanalízis alapú) technológiával, protézistől függően 2 400 000 HUF -tól. Nem annyi. Ott kezdődik. Viszont nem terheli a költségvetést.
Két hónappal előre nem lehet előjegyezni időpontot az állami/ önkormányzati szakorvosi rendelésre. Szemészetre augusztus végére talán van még időpont. Gasztroenterológus, endokrinlógus (nyugodtan folytatható a sor) már nincs a közgyógyban. Tessék a magánrendelésen próbálkozni. A hajdan kiváló orvosokkal működő egészségügy már a múlté. A társadalombiztosítás viszont a magánellátásból egy fillért sem fedez. Jó és biztos üzlet az egészség, akárcsak a temetkezés. 45 500 covid-halott is bizonyítja ezt. Halott ugyanis temetetlen nem maradhat. Temetni kell és ma már az is horror összegekbe kerül a hátramaradottaknak. Ilyen „népegészségügyi rendszer” mellett a temetkezési vállalkozók is előre dörzsölgethetik a kezüket. Szép jövő előtt áll a cég.
De mégis van remény. Lehet adakozni az ilyen-olyan alapítványoknak. Mentőre, gyerekkórházaknak, rákosoknak, CT-re, MR berendezésre mifenére. Azt persze nem tudni, minek kellenek ezek a berendezések, ha úgysincs, aki kezelje. Az ország egyik legnagyobb, de mindenképp egyik legjobb kórházában évek óta nincs ultrahang vizsgálat. Nincs orvos.
Szóval adakozni tessék. Csupa olyan dologra, amire igazából az államnak kellene költenie az adófizetők adóforintjaiból, de nem költ. Helyette lazacos szendvicset szervíroznak reggelire a Puskás Akadémia labdarúgást tanuló nebulóinak. Aki mégis adakozna, annak számolnia kell azzal is, hogy az ablakon dobja ki a pénzt. Ahogyan az Európai Unió is ezt teszi, amikor elszámolási kötelezettség nélkül tervezi támogatni az ukrán menekülteket befogadó (?) országokat. Gondolom a magyar kormány is megkapja majd, ami jár. Mondom: elszámolási kötelezettség nélkül. Majd a civilek kitermelik azt a pénzt adományokból, Orbán meg kistafíroz belőle pár magánbankot.
A nagyon keresztény magyar kormány eközben az ajtókon kopogtat. Kopogtassatok és megnyittatik! Kérjetek és adatik! Kolduljatok! Adjatok, adjatok, amit Isten adott! Aztán vagy kaptok, vagy nem. Aki adni fog, mert nem bírja nézni az egyre növekvő nyomort és kiszolgáltatottságot, az nem Orbán Viktor, Mészáros Lőrinc vagy Kásler Miklós, de nem is Lázár János lesz. Ami engem illet, én – amíg tehetem – már csak annak fogok adni, aki nem ellopja, hanem talán életben marad általa.