A brüsszeli bomba

Posted by

Az EU-nak védelmi szövetséggé kell válnia. Ostobaság lenne a Nato nélkül. De még nagyobb ostobaság lenne, ha teljesen erre hagyatkoznánk: Mit kell most Európának tennie – saját biztonsága érdekében.
> René Pfister
>A Der SPIEGEL szerkesztőségi cikke

Mi van, ha ez történik? 2025 decemberében Vlagyimir Putyin 150 000 katonát telepít a lett határra. A Kreml uralkodójának eltartott egy ideig, amíg kiheverte az ukrajnai háborús kudarcot. De segített, hogy hosszú és véres csatározások után kompromisszumra tudta kényszeríteni Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt: A Donbassz és a Krím de facto orosz területekké váltak; cserébe Putyin Mariupol és Odessza után tartózkodott attól, hogy Kijevet is  rommátegye, és kivonta csapatait Ukrajnából. Az alku után rövid palotalázadás tört ki Moszkvában. De amikor a két lázongó tábornokot megmérgezve találták a lakásukban, a lázadás gyorsan összeomlott. 2025. október elejére Putyin újra a nyeregben volt, miután sikerült Moszkvába csábítania az új amerikai elnököt, Donald Trumpot. A Kremlben tartott sajtótájékoztatón Trump arra a kérdésre, hogy kiáll-e a Nato mellett, azt mondja: “Nem azért választottak meg, hogy egy atombomba robbanjon Manhattan felett“. Röviddel ezután az orosz tankok megindulnak a balti államok felé.
Aki azt hiszi, hogy ez egy irreális horrorforgatókönyv, az az elmúlt négy hetet téli álomban töltötte. Putyin a régi Szovjetunióban gondolkodik, és Ukrajna most is érzi ennek hatásait. Trump viszont alig várja, hogy visszatérjen a Fehér Házba, és ennek esélyei nem is olyan rosszak. Mára már jól dokumentált, hogy Trumpot első hivatali idejében csak nehezen tudták megakadályozni abban, hogy kilépjen a NATO-ból. Egy második valószínűleg halálos csapást mérne a nyugati védelmi szövetségre.

Az elmúlt hetekben sok szó esett a “fordulópontról”. Történészek generációinak kell majd feldolgozniuk Angela Merkel kudarcát, aki Trump megválasztása után sörsátras beszédében kijelentette, hogy Európának mostantól a saját lábára kell állnia – de soha nem tett semmit annak érdekében, hogy ez megtörténjen. Az új német kormánynak ezt ki kell javítania. Természetesen ostobaság lenne szükségtelenül veszélyeztetni az észak-atlanti szövetség egységét, amelyet Putyin agressziója újra összeforrasztott. Még nagyobb ostobaság lenne azonban nem felkészülni arra az eshetőségre, hogy Joe Biden elnök csak egy Európa-párti washingtoni átmenet.

Mit kell tehát tenni? A következő néhány évben Európának olyan védelmi szövetséget kell létrehoznia, amely egyszerre erősíti a NATO-t és képes helyettesíteni azt vészhelyzetben. Ezt könnyebb mondani, mint megtenni, amint azt 2021 nyarán Kabulban láthattuk, ahol az európaiak még a saját embereiket sem voltak képesek evakuálni az amerikaiak nélkül. Ez lenne a legnagyobb politikai projekt az euró bevezetése óta. Egy ilyen szövetség alapja lehet az EU-Szerződés kölcsönös segítségnyújtási záradéka, amely már most is szolidaritásra kötelez, ha egy uniós tagállamot megtámadnak. Ezt a záradékot kemény segítségnyújtási kötelezettséggé lehetne bővíteni – legalábbis azon európai országok számára, amelyek ezt akarják. Ez azzal az előnnyel járna, hogy az olyan uniós országok, mint Svédország vagy Finnország, amelyek nem tagjai a NATO-nak, hatékony biztonsági garanciát kapnának. Ugyanakkor a szövetség felajánlhatná a tagságot a nem uniós tagoknak – például Nagy-Britanniának, amelynek katonai tapasztalatait és erejét jól hasznosíthatná. Természetesen a készenléti kötelezettség csak akkor lenne hiteles, ha az európaiak jelentős összegeket fektetnének be biztonságukba. Ez drága, de megvalósítható. Európának nem kell globális jelenlétet mutatnia, mint az Egyesült Államoknak; nincs szüksége tizenegy repülőgép-hordozóból álló flottára ahhoz, hogy szembeszálljon egy olyan országgal, mint Oroszország. Papíron Putyin rendelkezik a világ egyik legerősebb hadseregével, de gazdaságilag országa Spanyolországgal egy ligában játszik – ezt tükrözi az orosz tankok és rakétavetők leromlott állapota, amelyek gyakran meghibásodnak Ukrajnában, még mielőtt a harctérre érnének.

A nukleáris elrettentés sokkal bonyolultabb. Ez csak akkor működne, ha Franciaország hajlandó lenne növelni a Force de Frappe-t, és azt az európai védelmi szövetség szolgálatába állítaná. Vagy a szövetségnek el kellene döntenie, hogy saját atomfegyvereket fejleszt – ami többek között szükségessé tenné, hogy Németország kilépjen a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződésből. Mindezt a gyakorlati problémákat tekintve irreálisnak tarthatjuk. De egészen a közelmúltig ez az európai kontinensen zajló orosz invázióra is igaz volt.

Címkép: NATO hadgyakorlat Magyarországon