Nem volt rest, se kába

Posted by
Arató András
>Volt.
Ja, volt hétfő, kedd is, most meg szerda van.
Jogos a felvetésem, már harmadik napja tart a negyedik ciklus, alig írtam róla, pedig nem szégyellem magam, az országomat, azt szégyellem, mert hát rendben van, nem (volt) egyszerű a hatpárti izét választani, de igencsak egyszerű (lett volna) a korrupt, satöbbi Fideszre nem szavazni, a nácikat pedig elzavarni a p….ba.
De a magyarok elsöprő többséget adtak az Orbán-világnak, a Horthy-retrónak, beszoptak minden hazugságot, miközben jól tartotta őket a nagy ellenség, a Brüsszel nevű Soros; az Unió megehetné a főztjét, de a nagy falat lenyelése nekünk jut; dagad (még nagyobbra) a senkiháziak keble, Szíjjártó, a kínai vakcina nagyfürkésze, a Lavrov kitüntetett barátságával dicsekedhető, tegnap még nemzetközi közröhejes, ma már nem vicces szorgos kiscserkész nem a háborús bűntetteket elkövető agresszor, hanem az életéért küzdő áldozat nagykövetét kéreti be, megdorgálja a feltételezésért is, hogy a mi nagyszerű kormányunk segítené őt a szabadságharcában.
Sokan elmentek már, a legtehetségesebbek, a vállalkozó kedvűek közül, azok, akik a legtöbbet lendíthetnének a dolgainkon. Most majd megint sokan keresik máshol a boldogulásukat. Hatnak, alkotnak, gyarapítanak.
De semmi sem tart örökké.
. . .
„Sok urunk nem volt rest, se kába,
birtokát óvni ellenünk
s kitántorgott Amerikába
másfél millió emberünk.
Szíve szorult, rezgett a lába,
acsargó habon tovatűnt,
emlékezően és okádva,
mint aki borba fojt be bűnt.”