Ki itt a felelős?!

Posted by

Fábián András
>Nem szeretem azokat, akik azért képzelik hősnek magukat, mert önként szabad akaratukból megtettek valamit, amit ők fontosnak láttak és úgy vélik, hogy amit tettek jól tették. Ez ugyanis eddig rendben van. Mármint az, hogy mindenki azt csinál, amit tud és amit akar, ha van rá lehetősége. Azt nem szeretem, amikor ezek a hősök rárontanak azokra, akikről úgy gondolják, hogy ők bezzeg…! Álságos hősiesség az ilyen. Az angol úgy hívja ezt a fajta magatartást, hogy „fishing for compliments”. Magyarra talán bókvadászatnak fordíthatnánk. Nem pozitív kifejezés.
Sokan érzik ma hősnek magukat azért, mert önkéntesként (!) részt vettek a választások lebonyolításában. Tisztelet nekik a munkájukért. Megismétlem: tisztelet és elismerés. Sokaknak azonban ez nem elég, ők rá akarnak mutatni azokra, akik nem azt tették, amit ők, nem úgy, ahogyan ők. Csak ültek a foteljükben és várták, hogy elvégezzék a munkát helyettük! Emezek a hősök, amazok, a fotelforradalmárok a bűnösök. Már elmondtuk, hogy előbbiek önkéntesként, minden külső kényszer nélkül, szabad akaratukból tették, amit vállaltak. Gondolom. És ismétlem: tisztelet nekik a munkájukért és köszönet.
Mégis, ha kérhetem, hagyják békén azokat, akik „csak” azt érezték kötelességüknek, hogy elmenjenek szavazni. Voltak ugyanis, akik nem érezték fontosnak, hogy szavazzanak. Voltak protest szavazók is, akik ezért, vagy azért nem az ellenzéki együttműködésre szavaztak. Van aztán elég sok (túl sok) olyan jó magyar ember, akinek ez az elveszített választás köszönhető. Ők voltak a legtöbben. Na, rajtuk nyugodtan köszörülhetik a nyelvüket. És nyugodtan folytathatják a 12 éve változatlan kormány pocskondiázását is, amely újabb négy évre itt ül a nyakunkon. Mert mi is sokan voltunk ugyan, de nem voltunk elegen.
Többen voltak azok, akiknek így jó a világ, ahogy van. Akiknek ez a létező világok legjobbika. Akiknek Orbán nem is földi lény, hanem egy valóságos Isten. Sokaknak, nagyon sokaknak a nyomor, a tájékozatlanság, a tanulatlanságba taszítottság okán elég volt két hurka vagy tíz kiló krumpli, a biztos közmunka, esetleg tíz ezer rohamosan romló forint. Mert az ő valóságuk eddig terjed. De ha jól belegondol az ember, szidhatjuk-e a beteget a betegsége miatt?! Pláne, ha nem is tudják, hogy betegek. A Fidesz szavazóinak tömegei, szegények, ugyanis nem tudják, hogy ismét, talán utoljára lehetőségük lett volna, hogy hosszú távon változtassanak a nyomorult helyzetükön. Aki egy sötét szobába zárva él, annak hiába magyarázzák, hogy menjen ki a szabadba, mert kint csodásan süt a nap és mámorító a levegő. Be van zárva az a szoba. Kívülről.

Megint mások vért akarnak látni. Pártvezetők vérét. Bukjanak. De nem fognak, mert megint beülnek majd a jó meleg Parlamentbe a magas fizetésért. Holott ők a felelősök. Csak egyet felejtenek el. Hogy ők is mindent megtettek a győzelemért. Náluk többet talán senki nem tett. Rajtuk kívül talán csak nagyon keveseknek volt annyira fontos a győzelem, és senkinek nem fáj annyira a bukás. Álljon fel, akinek megbízható módszere van a jelen körülmények között (!) arra, hogy a megszólítottaknál több szavazót mozgósítson! Álljon fel és mondja el, hogy hogyan csinálta volna másképp! Sikeresen. Izgatottan várom a jelentkezőket.
Feleségem erdélyi nagymamája mondta mindig: kár belesírni a kiömlött tejbe. Megsúgom! Van felelőse ennek az elbukott választásnak. Az a felelős már 12 éve ott ül a diktátori székben. Neki tessék címezni a kritikai megjegyzéseket. Megjegyzem, az elkövetkező négy évben nem sok öröme lesz neki sem a hatalomból. Mi meg, ha meg akarjuk változtatni ezt a mai rohadt világunkat, akkor szépen emeljük fel a fejünket és tegyük tovább a dolgunkat – mutogatás nélkül. Ez egy olyan ország, amilyenné mi tesszük. Ha valakinek mégis úgy tetszik, az sírdogáljon és tépje meg a saját ruháját. Ne a másokét rongálja! És főleg: ne hagyjuk szétverni magunkat!

Címkép: Marabu