Ötven éve ezt gondolta jelenünkről a szerző

Posted by

 

A metropolisok rendőrségei egyre több gyilkost kutatnak föl, noha a nyugati statisztikák szerint a bűnözés egyelőre nagyobb ütemben fejlődik, mint a kutatás. De ez a tény sem kerülte el a kutatók figyelmét: ma már ennek okait is pszichológusok kutatják.

Számomra azonban az összes kutatások között a jövőkutatás eredményei a legmegfelelőbbek. Amennyire erről egyáltalán képet alkothatok, a fogyasztó társadalomban rengetegen élnek jövőkutatásból – sőt, ha saját következtetéseim helytállóak – a jövőben még több lesz a jövőkutató. Ma már a művelt emberiség egy része ott tart, hogy jobban ismeri a jövőt, mint a jelent. Ha értesüléseim pontosak, akkor 2000-ben több amerikai nagyvárosban jéghegyet fognak inni. Ma azonban valószínűleg még nem tudják, hogy most mit isznak. Ugyanis a világ sok helyén a vízművek szakemberei elmulasztják a fogyasztók fölvilágosítását. 2000-ben, ha nem folyik víz a csapból, akkor az érdekeltek tudhatják, hogy pillanatnyilag nincs jéghegy. Ma azonban hasonló esetben az egyén azt sem tudhatja, hogy mi nincs. Tájékozatlanságában kénytelen vízhiányra gondolni.

Hasonló a helyzet az élelmiszerekkel. 2000-ben a Föld lakóinak egy része algát fog enni. Fölvágottat vesz, és tudja, hogy az algából van. Jelenleg azonban az emberiség nagy része nincs tisztában a fölvágott anyagával. Nemrégiben egy amerikai ügyvéd a hatóság segítségével kutatta föl és hozta nyilvánosságra egy húsipari vállalat termékeinek elemzését. Drámai körülmények között derült ki, hogy a vásárlók nagy tömegének fogalma se volt saját tízóraijáról. A vegyelemzés részleteit nem ismerem: talán éppen algalisztet adtak el húsárunak. Ez a szomorú eset nem következhet be 2000-ben. Akkor ugyanis csakugyan algából lesz az alga-disznófősajt, és nem kevernek bele – csalárd módon – disznófül darabokat.

A városokban 2000-ben nem lesz egér, ami ha bánattal is tölti el a mai természetbarátokat, de egyben megnyugtathat mindenkit a tény bizonyosságával. Jelenleg ugyanis a legtöbb ember nem láthat tisztán ebben az apró, de mégis izgalmas kérdésben. Ugyanis egér-ügyben gyakran a sötétben tapogatózunk, és végül se tudjuk, hogy van-e egér. Láthatjuk néha a nyomát, fölfigyelhetünk a hangjára, de az egér anyagi jelenlétét nem tudjuk kimutatni. Csak egérfogóval lehet megragadni elvileg. De ilyenkor is csak azt tudjuk meg, hogy a városban volt egér, nem pedig, hogy van. Vizsgálati módszerünk eleve módosítja kutatásunk tárgyát: ilyen nehézségekkel küzd a ma embere…

A kutatók szerint 2000-ben a lakosság nagy része villamos autókon és helikoptereken fog közlekedni. Elmúlt éveink közlekedési eszközeihez képest rendkívüli lesz így a haladás. Ha nem is éppen a technikában, de az eszköz előzetes fölismerésében. Az emberek ugyanis gyakran csak elkésve vették észre, hogy tankon, mentőautón vagy marhavagonban ülnek. Nem beszélve arról a változatról, amikor a tömeg maga volt közlekedési eszköz és a diktátor száguldott vele a falnak. Kétezerben azonban villamosautó lesz, bár a hagyományos gépkocsi sem megy ki a divatból. Tehát, nem úgy, mint jelenleg, amikor a hagyományos gépkocsi igenis minden évben kimegy a divatból. És megjelennek az új, biztonságos és valóban modern formák, szemben a tavalyi modern formákkal.

2000-ben az emberek modernebbek lesznek, ezért a kutatók úgy számítják, hogy csak mintegy 650 millió modern ember lesz analfabéta. Ma azonban azt sem tudjuk tulajdonképpen, ki az analfabéta. Amennyiben a híres képregények példányszámáról hallunk, az olvasók nagy részét is analfabétáknak lehetne tekinteni. De a szám még lesújtóbb, ha ehhez hozzávesszük a világ televízió-nézőinek nagy részét, analfabéta rémfilmjeikkel.

Kétségtelen, hogy a jelen minden részlete tele van ehhez hasonló kérdésekkel. Ezért tekinthetünk örömmel a világszerte népszerű jövőkutatókra. Megvilágítják a földet számokból nyalábolt sugaraikkal, és langyossá teszik az időt.

Megjelent A Hét III. évfolyama 13. számában, 1972. március 31-én.