Képzelt riport egy autokratikus köztársaságból

>Egy ilyen választási kampány után egy igazi demokratikus országban, ahol valóban szabad és független a média, ezekben a percekben valamelyik nagy tévécsatorna élő interjút közvetítene a Magyarországot 12 éve vezető miniszterelnökkel, a választás esélyesével.

Az, hogy ez nem történik meg; az hogy Magyarország miniszterelnöke megteheti, hogy kitérjen egy ilyen interjú elől, amelyben az elmúlt tizenkét év történéseivel szembesíthetik és a jövőre vonatkozó elképzeléseit firtathatják, önmagában bizonyítja, hogy nem működik megfelelően a demokratikus intézményrendszer. Hogy miért gondolom ezt így, egyszer már részletesen leírtam itt:

Ha lenne rendes demokratikus intézményrendszer, becsületes közmédia és élne Baló György, szerintem ma ezeket kérdezné Orbán Viktortól:

– Miniszterelnök Úr! Ön 12 éve vezeti Magyarország Kormányát, kis megszakíttassál végig 2/3-os, alkotmányozó többséggel. Ez példátlan Magyarországon, és Európában is ritkaság számba megy. Mi tart kormányzása legnagyobb sikerének?

– És mi, az, amiben úgy érzi, kudarcot vallott?

Magyarország szomszédjában háború dúl, a II. világháború óta nem volt ilyen Európában. Bár ez egy választási interjú, megkerülhetetlen, hogy ezzel kezdjük. Már csak azért is, mert a kampány fő témája is ez lett.

– Ön napokkal a háború kitörése előtt Moszkvában járt és öt órát tárgyalt Putyin elnökkel. Nagyon kevés részletet tudunk az Önök tárgyalásairól. A gázszállításon kívül miről beszéltek?

– Ön a találkozóról azzal tért haza, ezt mondta a Fidesz frakció tagjainak is, hogy csekély a háború esélye, Oroszország nem fogja megtámadni Ukrajnát. Mi történt? Putyin félrevezette önt?

– Hogyan lehetséges, hogy Magyarország nem volt felkészülve az orosz agresszióra, miközben az amerikai titkosszolgálatok napokkal-hetekkel előre és szinte napra pontosan megjósolták az orosz agresszió kezdetének időpontját? Hogyan működnek azok a magyar biztonsági szolgálatok, amelyek – az amerikai szövetségeseink figyelmeztetései ellenére – olyan elemzéseket készítettek az Ön számára, amelyek alapján tévesen ítélte meg a háború veszélyét? Történt-e felelősségre vonás, átszervezés ezeknél a szolgálatoknál a súlyos tévedés miatt? (Megjegyzem, hogy a mienknél jóval felkészültebb francia katonai hírszerzés főnökét menesztették, amiért nem volt képes felmérni az ukrajnai orosz invázió valódi veszélyét.)

– A háború második hetében egy ismeretlen idegen ország által indított katonai drón zavartalanul átrepült Magyarország felett, negyven percet töltve az ország légterében, majd a velünk szövetséges Horvátország fővárosa közelében lezuhant, anélkül, hogy mi értesítettük volna horvát szövetségeseinket a feléjük közeledő idegen katonai eszközről. Azóta Horvátország légterét a magyar légvédelemmel szembeni látványos látványos elégedetlenség jeleként a francia haditengerészet biztosítja, egy, az Adriára vezénylet repülőgép-anyahajóról. Az incidenst követő napon – állítólag – újabb három két drón sértette meg Magyarország légterét. Erről Szijjártó Péter külügyminiszter azt mondta, hogy a magyar légvédelem a berepülő eszközöket “észlelte, de nem találta. Ön és külügyminisztere többször is határozottan kijelentette, hogy a Magyar Honvédség képes megvédeni Magyarországot. Ezt határozott állítást hiteltelenné tette, vagy legalábbis megkérdőjelezte ez a súlyos fiaskó. Tudja- már, hogy milyen szervezeti hiányosság és személy szerint ki felelős a Magyarország biztonságát súlyosan veszélyeztető kudarcért? Milyen szervezeti és személyi következményei voltak az esetnek?

– Ön a háború kitörése óta következetesen azon az állásponton van, hogy Magyarországnak ki kell maradnia ebből a háborúból – és azt hiszem, ezzel minden józan ember egyetért. Ön a béke megőrzése érdekében a környező országok közül, de egész Európában is a leginkább távolságtartó politikát követi Ukrajnával kapcsolatban: nem járult hozzá ahhoz, hogy Magyarországon keresztül fegyvereket juttassanak a megmaradásáért küzdő Ukrajnának és határozottan elzárkózott bármi egyéb katonai támogatástól. Milyen veszélyt érzékel Ön, amit a szomszédjaink nem? Csehország, Szlovákia, Románia és első sorban Lengyelország, nálunk sokkal határozottabban állt Ukrajna mellé, minden lehetséges segítséget megadva a megtámadott országnak. Mi az a veszély, amit ezek az országok nem érzékelnek – vagy érzékelnek, de nem vesznek tudomásul – Ön pedig igen?

– Az Ukrajna elleni agresszióval összefüggésben sok szó esik az ott élő számottevő létszámú magyar kisebbségről. Arról, hogy az elmúlt években az ukrán állam mostohán bánt az ott élő magyarokkal, nyíltan kisebbségellenes politikát folytatott. Sokak ezáltal indokolhatónak látják a magyar kormány elzárkózását Ukrajna támogatásától. Nem tart-e attól, hogy az ön hűvös magatartása éppen a kárpátaljai magyarság következő évtizedeire lesz igazán káros hatással? Hiszen így vagy úgy, a háborúnak egyszer vége lesz egyszer, és a magyarok ott maradnak, meg az ukránok is, és emlékezni fognak arra, hogy ki segített nekik megvédeni a hazájukat, és ki vádolta a magyar választásba való beavatkozással az élet-halál harcot vívó ország elnökét?

– Végezetül: a történtek ismeretében nem érzi-e úgy, hogy Magyarország az Ön vezetésével túl közel került Oroszországhoz? Nem lenne-e nagyobb az ország mozgástere egy ilyen háború idején, ha az Ön kormánya kevésbé nyugatellenes és kevesébe oroszbarát politikát folytat?

– Gazdaság, de még mindig a háborúval kapcsolatban: ugyancsak a történtek fényében kitart-e amellett az évek óta következetesen képviselt álláspontja mellett, hogy a magyar gazdaság érdekét az szolgálja, ha minél tovább megőrizzük a Forintot az Euró bevezetése helyett. Hiszen az orosz invázió napok alatt rekord-szintre taszította a Forint árfolyamát, amely azóta is rendkívül volatilis módon váltakozik.

Az elmúlt ciklus másik meghatározó történése a koronavírus-világjárvány volt. Engedje meg, hogy most erről kérdezzem!

– Elsőként: 2020 őszén ön azt nyilatkozta, hogy a halálos áldozatok számában méri a védekezés sikerességét. Mostanáig több mint 45 ezren haltak meg a járvány következtében. Ezzel Magyarország világviszonylatban a negyedik – a negyedik! – helyen áll az áldozatok népességarányos számát illetően. Ha az ön által meghatározott szempontot vesszük figyelembe, akkor Magyarország kudarcot vallott a járványkezeléssel. Mit hibáztak el? Ki a felelős? Milyen következtetéseket vontak le a tragikus kudarcból a jövőre nézve?

– A járvány elmúltával szükségesnek tartja-e a magyar járványügy szervezetének, illetve működésének felülvizsgálatát?

– Továbbra sem látja-e szükségét annak, hogy önálló egészségügyi minisztérium felügyelje a területet?

– Több százezer 60 év fölötti, tehát a járvány szempontjából különösen veszélyeztetett embert oltottak be a Sinopfarm kínai vakcinájával, pedig azt ezen korosztály számára még a gyártó sem javasolta. Ennek ellenére a kormány és a kormánypárt politikusai nagy erővel reklámozták; személyesen ön is ajánlotta az oltást, az emlékezetes „sárkány ellen sárkányfű” fordulattal népszerűsítve azt. Ezt a vakcinát a nyugati oltásoknál lényegesen drágábban (az Astra árának például sokszorosáért), nemzetközi összehasonlításban is kimagaslóan magas áron szerezte be a magyar állam, egy olyan cégen keresztül, amelyik ezzel tízmilliárdos haszonra tett szert. A vakcinát most százezres nagyságrendben ajándékozzák szerencsés országoknak. Fenntartja-e, hogy helyes volt ennek az oltásnak az alkalmazása az idősebb korosztályok számára? Utólag is jónak tartja-e, hogy Ön a személyes tekintélyével is közreműködött abban, hogy sok idős ember hatástalan oltást kapjon?

Kérem, most térjünk át a gazdaság helyzetére!

– 12 évvel ezelőtt ön azzal a vette át a kormányzást, hogy egyik legfontosabb céljának az államadósság csökkentését jelölte meg. Ma Magyarország adóssága gyakorlatilag azonos az akkorival, pedig közben már elköltöttek adósságcsökkentésére a magánnyugdíj-pénztárak államosításából befolyt 3000 milliárd forintot. Ennek tükrében hogyan osztályozná kormány adósságcsökkentő politikáját?

– Apropó nyugdíjpénztárak: a magánnyugdíj-pénztárak államosításakor 2011-ben azt a határozott ígéretet tették, hogy minden magyar állampolgárnak névre szóló nyugdíjszámlája lesz. Azóta eltelt 11 év, és ez nem történt meg. Mikorra számíthatunk arra, hogy betartják ezt az igencsak húsbavágó ígéretet?

– A magyar költségvetés állapota ma nem sokkal mutat jobb állapotot, mint 2010-ben, amikor átvették a kormányzást: súlyos államadósság, jelentős költségvetési hiány, rekor nagyságú infláció jellemzik. Választási győzelme esetén Ön milyen intézkedéseket tervez ezek kezelésére?

– Magyarország az Európai Unió 27 országa közül a 22. helyen áll az egy főre jutó GDP tekintetében, lemaradva Lengyelország és Csehország mögött, és éppen hogy megelőzve Szlovákiát és Bulgáriát. Ez legalább két hellyel rosszabb, mint a 2010-es helyezésünk. Mi a visszaesés oka, és hogyan lehet megállítani vagy visszafordítani?

– Meddig tartható fenn a hatósági benzinár?

– Meddig tudja finanszírozni az állam a lakossági gázár állami támogatását – az úgynevezett rezsicsökkentést – és az amiatt keletkezett kiadásokat?

– Mértéktartó elemzések szerint a választások után a magyar költségvetésnek 2000 milliárdos kiigazításra lesz szüksége. Honnan kíván elvenni, milyen forrásokból tervezi választási győzelme estén helyreállítani az egyensúlyt?

– Mit üzen a hetek óta sztrájkokló tanároknak, akik sokszor a megélhetési küszöböt alig elérő összegből kénytelenek élni, és akiknek a követeléseit még Kövér László is jogosnak minősítette?

Arra kérem, beszéljünk a következő pár percben egy olyan kényes témáról, amiről az előző hónapokban alig ejtett szót. Az Ön kormányának egyik legfontosabb, többek között a korrupció visszaszorításáért is felelős tagját nagyon súlyos korrupcióval vádolja az ügyészség. Mégis, eddig senki nem válaszolt az ezzel kapcsolatos kérdésekre.

– Állítja-e Ön, hogy ez a korrupció – ha bebizonyosodik – elszigetelt jelenség?

– Az Ön külügyminisztere tavaly nyáron bizonyítottan egy olyan jachton töltötte szabadságát, amelynek kibérlésre törvényes jövedelméből nem volt lehetősége. Ilyen értékű ajándék elfogadását pedig törvény tiltja a köztisztviselők számára. A jacht ráadásúul egy olyan vállalkozó tulajdonában állt, akinek a magyar államtól sokmilliárdos bevétele van. Hogyan tartja ezt összeegyeztethetőnek a zéró tolerancia a korrupcióval szemben, Ön által többször is hangoztatott elvével?

– A Fidesz frakciójából 4 országgyűlési képviselővel szemben indult bűntetőeljárás az elmúlt években. Ez több, mint az összes többi képviselőt érintő eset összesen. Milyen változtatásokat tart szükségesnek, hogy a jövőben ne fordulhasson ilyen elő?

– Tervez-e győzelme esetén bármilyen intézkedést a közélet tisztaságának javítása érdekében?

Az elmúlt években az Ön politikájának hangsúlyos eleme volt a “szabadságharc” az Európai Unió, ahogy nevezni szokták, “Brüsszel” ellen. Többször is elmondta, hogy az Európai Unió megváltoztatása a célja, miközben meghirdette a Keleti Nyitás politikáját.

– Győzelme esetén továbbra is célja lesz-e az EU megváltoztatása? Ha igen, kik lesznek ebben a szövetségesei? Miután a Fidesz elhagyta a legbefolyásosabb európai pártcsoport, a Néppárt frakcióját Ön egy konzervatívnak nevezett – Európában inkább szélsőjobboldalinak tekintett – szövetség létrehozására törekedett. Az ebben lehetséges partnerek azonban eltűnni látszanak: nyugati szövetségesei – Le Pen és Salvini például – az orosz invázió után megszégyenülten voltak kénytelenek nyilvánosan bocsánatot kérni és irányt változtatni, mert mindannyian Oroszország pénzügyi támogatását élvezték, és a putyini rezsim érdekeit képviselték Európa-szerte. Az Ön keleti szövetségesei – Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia – pedig a háború kitörése után azonnal feladták különutas EU-kritikus politikájukat és csatlakoztak az EU és a NATO legszigorúbb Oroszországgal szembeni politikájához. Kik lesznek tehát az Ön szövetségesei, kérdezem tehát.

– Miniszterelnök úr, ahogy arról már szó volt, Magyarország gazdasága igen komoly intézkedéseket igényel, minden Forintra és Euróra szükség van. Az EU helyreállítási alapjától nekünk járó összegeket a mai napig nem kaptuk meg jogállamisági viták miatt – amit Önök itthon igyekeztek az EU bosszújaként bemutatni a „pedofiltörvény” miatt. Kész-e kompromisszumra ezeknek a pénzeknek a megszerzése érdekében?

2010 óta ez a negyedik országgyűlési választás, amelynek kampányában Ön nem hajlandó vitára kiállni riválisával.

– Kérem, adjon magyarázatot azoknak a választóknak, akik úgy gondolják, a demokratikus viselkedés és döntés alapvető eleme és feltétele, hogy a jelöltek nyilvánosan ütköztessék a véleményület: miért nem áll ki vitára azzal a jelölttel, akit magyar választók tetemes részvétellel, több százezren választottak ki arra, hogy az Ön kihívója legyen. Sokan úgy érzik, ez a választók lenézése. Mi a válasza nekik?

– Miniszterelnök úr. Végül egy kényes kérdés, kérem, ne kerülje meg! Önnek, aki sokszor tűntetett és harcolt a pártoktól független szabad médiáért, mi a személyes véleménye arról a közszolgálatinak nevezett médiáról, amelybe éveken át egyetlen ellenzéki képviselőt sem hívtak meg, miközben a vezető kormánypárt vezetője – ÖN – hetente a műsorok vendége volt. Mit gondol arról a KÖZtelevízióról, amely egy év alatt öt perc szereplést engedélyezett az ellenzék vezetőjének, miközben a miniszterelnök 35 perces beszédét egymás után kilenc alkalommal sugározta? Ön szerint tisztességes ez?

– Utolsó kérdésem: választási győzelme esetén kész-e együttműködésre az ország gazdasági és morális válságának helyreállítása érdekében az ellenzékkel?

Miniszterelnök úr, köszönöm, hogy elfogadta a meghívást, és megtisztelte a választókat azzal, hogy válaszolt a kényes kérdésekre is. Sok sikert kívánok!

* * *

Sajnos nincsen igazi demokráciánk, nincsen becsületes közmédiánk és nincsen Baló Györgyünk.

És Baló György már biztosan nem fog feltámadni.

Jó éjszakát kívánok.