Az infovilág nemzetközi lapszemléje

A ZDF német köztelevízió a közelgő magyarországi parlamenti választások kapcsán háromnegyedórás riportot sugárzott az Orbán-rendszerről. A kísérőszöveg szerint az évek óta csaknem minden kérdésben egyedüli döntéshozónak számító miniszterelnök hatalmát most először fenyegeti ellenzéki jelölt. Az ukrajnai háború beárnyékolja a magyarországi választási kampányt. Orbán Viktor eddig mindig újra és újra Vlagyimir Putyinéhoz közeli álláspontra helyezkedett. Kihívója, Márki-Zay Péter most arra törekszik, hogy az orosz elnökhöz való viszony kérdését tegye fel szavazásra – állapítják meg a német tévériportban.

Britta Hilpert és Wolf-Christian Ulrich meginterjúvolta a miniszterelnök támogatóit és ellenfeleit, valamint az ellenzék miniszterelnök-jelöltjét, aki a kampányban nagy hangsúlyt helyezett a magyarországi korrupció bemutatására és arra, hogy Orbán hatalmi apparátusa módszeresen visszaélt az uniós pénzekkel. A riport összeállítóinak megfogalmazása szerint a választások alapkérdése az, vajon sikerül-e Márki-Zaynak politikai támogatásra váltania sok magyar elégedetlenségét amiatt, hogy Orbán elfordult a Nyugattól.

A magyar választásokról szóló előzetes beszámolójában a Reuters hírügynökség emlékeztet arra, hogy 2018-ban, egymást követő harmadik győzelme után Orbán arról beszélt: a megszerzett erős új mandátum lehetővé teszi számára, hogy további 12 évre előre tervezzen, ami azt jelentené, hogy két évtizeden át gyakorolhatná megszakítás nélkül a hatalmat. Orbán terve most vasárnap kemény próbatétel előtt áll, hiszen a közvélemény-kutatások azt jelzik, hogy az egyesült hatpárti ellenzék most először lőtávolon belülre tudta megközelíteni a Fideszt. A mérések szoros kormánypárti vezetést mutatnak ugyan, de az önmagukat bizonytalannak mondó szavazásra jogosultak még bármelyik irányba eldönthetik a versenyt.

A Reuters kiemeli: a választások nyomán kiderül majd, hogy Brüsszelnek továbbra is Lengyel- és Magyarország együttes ellenállásával kell-e számolnia a médiaszabadság, a jogállamiság és a kisebbségek jogai tekintetében, vagy pedig Varsó elszigetelődik, és egyedül marad az európai intézményekkel dacolva.

Kitér a hírügynökség arra, hogy Orbán kampányához tartozik a konzervatív családi értékek védelme annak ellenében, amit ő gender-őrületnek nevez, és hogy ennek jegyében vasárnap a magyarok a kormányzat által kezdeményezett annak a népszavazásnak az ügyében is állást foglalnak, amelyik az iskolai szexuális orientációs foglalkozásokról szól, és amelyet emberi jogi csoportok elítélnek, mondván, a referendum kérdései előítéleteket szítanak az LMBTQ-közösséggel szemben.

Az Ukrajna elleni orosz invázió azonban átírta Orbán forgatókönyvét, és új megvilágításba helyezte a kormányfő szoros viszonyát Moszkvával. Orbán erre azzal reagált, hogy a magyarok biztonság iránti vágyára épít, a plakátokon önmagát védelmezőként tünteti fel, és azzal vádolja az ellenzéket, hogy az megpróbálja belerángatni Magyarországot a háborúba. Ezt az ellenzék cáfolja, Márki-Zay Péter pedig azt mondja: a Kelet és a Nyugat között kell választani, miközben Orbán nem képes eldönteni, hogy miként tartson egyenlő távolságot a gyilkosoktól és áldozataiktól.

A Reuters a hatpárti szövetség sokszínűségéről írva a Jobbikot olyan pártnak nevezi, amelyik szélsőjobboldaliból mérsékeltté változott.

Végül egy érdekes szóhasználatbeli módosításról. Nálunk, Magyarországon sokáig a menekült és a migráns megjelölés közötti különbség kapott politikai tartalmat a közbeszédben. Mint azonban az osztrák Der Standard írja, a bécsi kormány ezentúl nem menekülteknek, hanem elűzötteknek nevezi hivatalosan az Ukrajnából a háború miatt érkezetteket. A lap szerint jogos az elűzött szó használata, hiszen azzal azt hangsúlyozzák, hogy az orosz hadsereg által elkövetett háborús bűncselekmények – lakónegyedek, kórházak, színházépületek elleni célzott és súlyosan romboló támadások – kényszerítik ezeket az embereket hazájuk elhagyására. Ezzel – teszi hozzá a Der Standard – olyan kifejezés használatára tértek át, amely a feltételezések szerint több rokonszenvet ébreszthet, mint a menekült fogalma, miután 2015–16-ban a menekültek – idézem – „nem okoztak sok örömet” a fogadó ország lakosságának. A cikk szerzője megjegyzi: az idősebbek számára az elűzöttek kifejezés talán azokat az népi németeket idézi fel, akiket a második világháború végén telepítettek ki Kelet- és Délkelet-Európából.

A Der Standard kitér arra, hogy az elűzöttek jelentős része oroszajkú. Ők azok, akik az orosz csapatokat nem fogadták felszabadítóként, és ezért most ők is lakolnak.

Márki-Zay a jogállam helyreállítását és a korrupció kiszorítását ígéri az EU-nak – Orbán pária a világban, és ha netán nyer, akkor is félkarú óriás a nemzetközi porondon

Politico Márki-Zay Péter arról biztosította az európai vezetőket, hogy ha ő lesz a miniszterelnök, akkor helyreáll a jogállam és véget ér a harc az EU ellen, mert Magyarország helye a szervezetben van. A von der Leyennek, illetve az EP, illetve az Európai Tanács elnökének címzett üzenet arra is ígéretet tesz, hogy a jelenlegi ellenzék, ha kormányra kerül, csatlakozni kíván az Európai Ügyészséghez, mert kiemelten fontosnak tartja a korrupció felszámolását.

Jelzi továbbá, hogy újból egyeztetne a gazdasági újjáépítési alap felhasználására benyújtott tervről, mivel az szerinte jelenlegi formájában figyelmen kívül hagyja a társadalom és a gazdaság érdekeit, csupán néhány oligarchának és hatalomhű figurának kedvez. Ugyanakkor szükségesnek tartja, hogy felgyorsítsák az egyeztetéseket a 2027-ig szóló uniós költségvetésről.

Financial Times Orbán Viktorra kemény erőpróba vár Magyarországon, a határokon túl viszont azzal kénytelen szembenézni, hogy teljesen elszigetelődik. Ukrajna kapcsán kétkulacsos politikát folytat, és ez meggyengítette helyzetét, amin az sem segít, ha ő lesz a befutó vasárnap este. Az, hogy továbbra is szembe megy a világgal, már nem az erejét tükrözi.

Sok magyar bizalmát megrendítette az, hogy Orbán ennyire kiszolgálja Putyint. A világpolitikában viszont a háború teljesen átírta az erőviszonyokat. Egy EU-diplomata szerint az agresszió pont olyan vízválasztó, mint amilyen a berlini fal lebontása, vagy az ikertornyok elleni támadás volt. Magyarország helyzetét hosszú időre kijelöli a nemzetközi színtéren, hogy Orbán most hová áll.

Ráadásul immár Lengyelország is kifarolt mögüle. Nagy a valószínűsége, hogy Brüsszel az ukrán válság miatt kedvezőbben ítéli meg Varsót, mint Budapestet. Hegedűs Dániel (berlini Német Marshall Alapítvány) ugyanakkor azt mondja, hogy a nyugati egység e pillanatban fontosabb minden másnál, ezért Orbán bőven képes zsarolni. Ennélfogva egy darabig biztosan elnézik neki az egyéb disznóságait, ha nem bontja meg az oroszellenes frontot.

Deutsche Welle Tizenkét éve óta most először van reális esély, hogy menesszék Orbánt, a választás tétje pont az ő feje. Meg az is, hogy mennyire lesz szalonképes Európában az illiberalizmus. Ám ettől a politikus tekintélye már így is romokban van. Csak azért méltányolják valamennyire, mert bizonyos kérdésekben képes blokkolni a közös döntéseket. De különben teljesen pária státuszba szorult.

Magyarországon viszont szinte korlátlan a hatalma, mert rendszere, ahogy Paul Lendvai megfogalmazta: vezérdemokrácia. Ezzel együtt látható, hogy jókora rétegeknek elegük van a mostani rezsimből, a korrupcióból és a vazallusokból. Ugyanakkor Európa is lélegzet-visszafojtva figyeli a választás eredményét, hiszen a kontinensen Orbán volt az első, aki nekiesett a fékeknek és ellensúlyoknak.

A választásokon neki lejt a pálya, bár azért a háború még beleköphet a levesébe. Ám ha távozni kényszerül, akkor is sok tekintetben nála marad a karmesteri pálca, hiszen egy csomó fontos állami intézmény élén bebetonozta a saját embereit.

Frankfurter Allgemeine Zeitung Két nap és kiderül, akarnak-e a magyarok új irányt a politikában. De az biztos, hogy Magyarország már nem a térség vezető hatalma, akadozik a felzárkózás. Az államadósság pl. pont akkora, mint amikor Orbán másodszor is kormányra került. Az egész rendszer Achilles-sarkát az egészségügyi ellátás jelenti, és súlyos gond a korrupció is. Árt az ország megítélésének és visszaveti a gazdaságot. Az euróra nagy szükség volna, mert akkor nem kellene tartani a forint jegyzésének óriási ingadozásaitól.

Amúgy a kormány előszeretettel üti bele az orrát a gazdaság ügyeibe, a dirigizmus jellemzi, noha azt a piac egyáltalán nem szereti. Ezért azután 30 év elteltével ismét sorállás van a benzinkutakon, korlátozták az eladható üzemanyag mennyiségét. Ugyanakkor még német cégeket is visszavettek állami kézbe. A sajtószabadság pedig a végét járja.

Ellenben: ha új vezetés jön, Brüsszel folyósíthatja a jogsértések miatt befagyasztott milliárdokat. Lehet, hogy ez is kihat majd a választás végeredményére.

Politico Elképzelhető, hogy még az ellenzéki összefogás sem lesz elegendő Orbán megbuktatására, bár a háború váratlan fordulatot adott a kampánynak. Ma a legtöbben azt nézik, mi van Ukrajnában, másodlagosak a hazai gondok. Azzal együtt, hogy a miniszterelnök defenzívába szorult Putyin miatt.

Csáky Zselyke, a Freedom House európai kutatási igazgatója arra hívja fel a figyelmet, hogy most először nem a kormányfő szabja meg a dolgok menetét, csupán reagál. Bár helyzetét javítja, hogy rátalált a béke barátjának szerepére, mármint hogy „csakis rajta múlik, hogy az ország ne keveredjék bele a viszályba”. Az ellenzék viszont arra játszik rá, hogy a politikus immár senkivel sem tud összefogni, sem az unióban, sem a NATO-ban.

Márki-Zay úgy értékelte: nehéz nyernie az ellenzéknek, amikor a Fidesz megmérgezte az emberek lelkét.

A Bloomberg kommentárja arra szólítja fel az uniót, hogy mindenképpen védje meg Ukrajnát, de közben ne feledkezzen meg arról, mekkora veszélyben van a magyar és a lengyel demokrácia is. Mert az biztos, hogy Putyin a fő ellenfél, ám Budapest és Varsó hosszú idő alatt felszámolta a független igazságszolgáltatást, a fékeket és ellensúlyokat, megszüntette a sajtó és a tudomány önállóságát, támadta az LGBT-jogokat, valamint a demokrácia más alapnormáit.

Ám most épp ezért nehéz helyzetben van az unió, mert szívesen támogatja mind a kettőt, hiszen nélkülük nem lehet hatékonyan küzdeni Moszkva ellen. Ám nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy mekkora fenyegetés a jogállam megrendítése a sorokon belül.

Az viszont pozitív, hogy az invázió éket vert a populista magyar és lengyel vezetés közé. És lehet bizakodni abban is, hogy a két társadalom többsége a bajok láttán rájön: a tagság pont arra jó, hogy megvédje a két országot, továbbá szavatolja a szabadságot, a demokráciát, a jólétet és a haladást.

Euronews Az egyik vezető nemzetközi civil szervezet, a Democracy Reporting International vezetője szerint nem kizárt, hogy újabb válságot gerjeszt a magyar választás. Akár amiatt, hogy manipulálják az eredményt, akár azért, mert patthelyzet áll be, akár meg azért, mert valamelyik érintett nem fogadja el a kimenetelt.

Ha netán bármelyik bekövetkeznék is, akkor a szakértő megfontoltságot javasol az uniónak. Tehát várja meg előbb, hogy mit mondanak a nemzetközi megfigyelők, főleg az EBESZ-től. Továbbá vegye fontolóra, hogy milyen jogorvoslati lehetőségek kínálkoznak, bár tudnivaló, hogy az érintett magyar bíróságok politikai befolyás alatt állnak. De ha nincs semmi suskus, akkor sem lehet kijelenteni, hogy a választás tisztességes volt.

Brüsszel többféleképpen is képes megfelelő irányba terelni a magyar helyzetet. Pl., hogy nem fizeti ki a támogatásokat, vagy úgy, hogy beélesíti a jogállami mechanizmust, ha nem javulnak a dolgok.

Le Monde Budapest egyfajta Mekka lett a radikális Amerika számára, zarándokhely, ahová szívesen ellátogatnak a populista értelmiség véleményvezérei, lásd Tucker Carlsont. Orbán elvarázsolta ez a kört. Merthogy ugyanazt mondja, mint ők. Tehát hogy meg kell védeni a keresztény életmódot. Továbbá harcol Brüsszellel szemben a nemzeti identitásért, a globalizáció ellen. A családi értékek fontosságát hangoztatja, ellenben elveti a melegjogokat és a gender-ideológiát.

Ez az irányzat újra kívánja fogalmazni a jobboldaliságot, nem kér a felvilágosodásból. Az ellenséget belül keresi, a legfőbb külső veszély a számára a bevándorlás.

A tengerentúli vendégek fő bázisa a Mathias Corvinus Collegium, illetve a Danube Intézet, mindkettő közvetve kormányzati pénzekből működik. Előbbi egyfajta konzervatív káderképző. Egyben eszköz, hogy az ország javítsa nemzetközi imázsát, hiszen Magyarországról nem jó a kép világban a korrupció, illetve a tekintélyelvű fordulat miatt.

Címkép: Facebook, április 1.