Posted by >A CNN szakértőjének elemzése
>Ruth Ben-Ghiat
>Ruth Ben-Ghiat (@ruthbenghiat), a CNN Opinion gyakoriszerzője, a New York-i Egyetem történelem és olasz tanulmányok professzora, az „Strongmen: Mussolinitől napjainkig” című könyvének szerzője. Ő adja ki a Lucid című hírlevelet a demokráciát fenyegető veszélyekről. Az itt kifejtett nézetek az ő sajátjai.
(CNN) „Litvánia mellettünk áll. Lettország mellettünk áll.” Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön az Európai Unió vezetőihez intézett videóbeszédében felsorolta azokat az országokat, amelyek szolidaritást vállaltak népével. Aztán Magyarországra érkezett, és a hangnem megváltozott. „Magyarország…. Itt szeretnék megállni és őszinte lenni. Egyszer és mindenkorra. Maguknak kell eldönteniük, hogy kivel vannak. Figyelj, Viktor, tudod, hogy mi folyik Mariupolban?”
Zelenszkij megjegyzése arra a zsonglőrmutatványra utalt, amelyet Orbán Viktor magyar miniszterelnök, aki vasárnap parlamenti választások előtt áll, azóta mutat be, hogy alig több mint egy hónapja Oroszország háborúja kezdődött Ukrajna ellen.
Oroszország Ukrajna elleni háborúja az autokrácia és a demokrácia közötti globális konfliktus szimbólumává vált, és a néhány nap múlva esedékes magyarországi választások is ezt a küzdelmet jelképezik. Nem világos, hogy a jobboldali populista Orbán Viktor évtizedes barátsága Vlagyimir Putyin orosz elnökkel árt-e neki a választásokon.
A Putyinnal, az EU-tagállamokkal és a választókkal fenntartott kapcsolataiban kényes vonalat követve Orbán Viktor megpróbálta a semlegességet Magyarország érdekeinek megfelelőnek beállítani. Ám minél tovább tart a konfliktus, annál kevésbé lesz megvalósítható, hogy kimaradjon Putyin háborújából. Orbán, aki mindig is nacionalista volt, az orosz háborúval kapcsolatos „óvatos, pragmatikus álláspontját” a magyar jólét és biztonság védelmével indokolja.
Ugyanazon a napon, amikor Zelenszkij európai uniós beszédében ujjal mutogatott Magyarországra, Orbán Viktor a Facebook-oldalán egy fotót tett közzé, amelyen NATO-vezetők pózolnak, ezzel a felirattal: „Támogatjuk a magyar érdekeket. Nem hagyjuk, hogy Magyarországot belerángassák ebbe a háborúba!”. Hasonlóképpen egy március 15-i nagygyűlésen kijelentette támogatóinak: „Ki kell állnunk az érdekeinkért… Ki kell maradnunk a háborújából”. A valóságban Orbán, Putyin legközelebbi szövetségese az EU-ban, soha nem volt semleges, ha Oroszországról van szó. Amikor az ország 2014-ben annektálta a Krímet, Orbán vonakodott uniós szankciókat bevezetni, azzal érvelve, hogy „a térség biztonsága csak Oroszországgal együtt valósítható meg”. Nem sokkal azelőtt, hogy Oroszország megszállta Ukrajnát, Orbán Viktor 2021-et az orosz-magyar kapcsolatok eddigi legjobb évének nyilvánította, Putyin Magyarország iránti „tiszteletére” hivatkozva.
Miközben a magyar vezető bírálta az inváziót, és megnyitotta az ország keleti határát az ukrán menekültek előtt, elutasított minden olyan intézkedést, amely segíthetné Ukrajna katonai védelmét, például azt, hogy fegyvereket szállítsanak a területén keresztül.
Orbán elutasítja az orosz energiára vonatkozó szankciókat is, amelyek a leghatásosabb szankciók lennének Putyin ellen, aki régóta használja Oroszország gazdag olaj- és gázkészleteit Németországgal, Szerbiával és más európai nemzetekkel szembeni nyomásgyakorlásra.
Hasonlóképpen, Orbán Viktor is világosan kifejezi, hogy megveti a demokráciát. Tizenkét éves illiberális kormányzása alatt visszavonta a sajtó- és igazságszolgáltatás szabadságát, és démonizálta a nem fehér migránsokat annak érdekében, hogy Magyarország túlnyomórészt fehér és keresztény maradjon. Az LMBTQ személyekkel szembeni elnyomó törvényei miatt, amelyeket a választásokkal egy napon tartott népszavazás is tovább kíván erősíteni, máris jogi eljárást indítottak az Európai Bizottság részéről Magyarország ellen.
Ezért fontosak a közelgő választások, amelyek példátlan kihívást jelentenek Orbán hatalmával szemben. Hat párt, köztük korábbi szélsőjobboldali Jobbik-párti szövetségesei, koalícióra léptek, hogy megpróbálják legyőzni őt. Márki-Zay Péter, egy 49 éves konzervatív tartományi polgármester vezetésével egységesen ellenzik Orbán „korrupt diktatúráját”, ahogy Márki-Zay nevezi. Orbánnak ezen a választáson előnye van az ellenzékkel szemben – a választási gépezet és az igazságszolgáltatás feletti ellenőrzése miatt sokkal nehezebb a választási eredmények megtámadása. A háború elvonja a figyelmet Magyarország gazdasági gondjairól, és a kormány arra fogad, hogy az adókedvezmények, a nyugdíjak és a bérek emelése jobban meg fogjanyerni a szavazókat, mint az ellenzék ígéretei a diktatúra visszaszorítására. Az, hogy Orbán Viktor kormánya ellenőrzi a médiát, szintén kulcsfontosságú a választási siker szempontjából. A 2018-as parlamenti választásokon a cenzúra és az állami média befolyása azt jelentette, hogy „az ellenzéki nézetek még a választók jelentős részéhez sem jutottak el” – írta Polyák Gábor elemző. Azóta a média ellenőrzése fokozódott. Márki-Zay azt mondja, 2019 óta nem kérik fel a televízióban való szereplésre.
Végül is, a háború nyugtalanító. Sok magyar – különösen Orbán Fidesz pártjának a szívterületén (városközpontokon kívül)- talán inkább „kimarad belőle”, és Orbán pragmatikus és óvatos hozzáállását tartja ésszerűnek.
Jelenleg nem úgy tűnik, hogy Orbán Putyinra adott visszafogott válasza komolyan csorbította volna népszerűségét, és a választási verseny szorosnak tűnik. Egy március 23-i felmérés szerint Orbán és Fidesz pártja a választók 41%-át, az ellenzék pedig 39%-át kapja. Még ha Orbán Viktor hivatalában marad is, a jogok elnyomására épülő kormányzási modellje egyre kevésbé lesz vonzó, és a Putyinnal való szolidaritása egyre inkább teher.
A Publicus agytröszt felmérése szerint még a Fidesz-szavazók körében is 44 százalék látja agressziónak az orosz támadást. Az Euronews friss felmérésében pedig a válaszadók 60%-a úgy érzi, hogy Magyarország túl közel került Oroszországhoz és Putyinhoz.
Magyarország Európában is egyre inkább elszigetelődhet, mivel ideológiai szövetségese, Lengyelország a demokráciákkal való szolidaritás előnyeit látja. 2020 decemberében az Európai Parlament jóváhagyta a „jogállamisági feltételrendszert”, amely az uniós források rendelkezésre állását ahhoz kötötte, hogy a tagállamok tiszteletben tartják-e a demokráciát.
A háború kitörése előtt Lengyelország és Magyarország jogi kifogást indított ez ellen, de az Európai Bíróság elutasította azt. Orbán Viktor támaszkodik az uniós forrásokra, legutóbb az ukrajnai menekültek megsegítésére, így ennek a szabálynak az érvényesítése megnehezítheti a dolgát.
Végső soron Orbán „stratégiai higgadtságának” fedezete, és az a vágya, hogy elkerülje Putyin elégedetlenségét, a magyar ellenzéki koalíciót a magyar politika határozott és elvhű erejének tünteti fel. „Európát, Nyugatot, NATO-t, demokráciát, jogállamiságot, sajtószabadságot, egy egészen más világot kell választanunk. A szabad világot” – mondja Márki-Zay.
Ez az üzenet valószínűleg lendületet kap Magyarországon, bármi is történik ezen a választáson.