Népességarányos elmélkedés a menekültekről és a Covid-áldozatokról

Posted by

Zöldi László
>A politikus az az embertípus, aki a legszorultabb helyzetből is képes számokkal kivágni
magát. Nincs az a bukás, kudarc, vereség, amelyből ne volna képes egy kis győzelmet
kicsiholni. Azért nem haragszom rá, mert csupán gyakorolja a mesterségét: a nyilvánosság
előtt nem bontja ki a valóság minden szeletét.

Miniszterelnökünk minapi bejelentését is tudomásul vettem, miszerint „Népességarányosan
mi fogadtuk be a legtöbb menekültet.” (Hír TV, 2022. március 28.) Országunk első embere
más fórumon félmillió ukrajnai menekültről beszélt, akiknek a befogadása egy tízmilliós
ország esetében csakugyan derekas teljesítmény, úgy népességarányosan 5 százaléknyi.
Újságíróként megtanultam azonban, hogy mielőtt elismerek valamit, utánanézek a
részleteknek. Érdekes összefüggésre vetült fény. Magyarországnak pillanatnyilag 9,7 millió
lakosa van, és az ENSZ szerint hétfőig 336 ezer menekült lépte át a határainkat.

Hm, ama bizonyos százalék 3,5. Az orosz hadsereg által megtámadott Ukrajnával határos
országok közül a 3,6 milliós Moldovába 376 ezer menekült érkezett, a népességarányos
százalék csaknem 10. A 38 milliós Lengyelországba 2,2 millió menekült, ami megközelíti a 6
százalékot. Az 5.4 milliós Szlovákia pedig eddig 263 ezer ukrajnai menekültet istápolt, ez
mintegy 5 százalék. Vagyis népességarányosan nem mi fogadtuk be Ukrajából a legtöbb
menekültet. Negyedikek vagyunk, ami szintén derekas teljesítmény. Kár, hogy
miniszterelnökünk kissé feltupírozta a valóságot.

De ha már szóba hozta azt a fránya népességarányt, felötlik egy másik számsor. Bár egyszer
megjegyezte, hogy a halálozási statisztikában „Nem lehet jól állni.” (Magyar Rádió, 2021.
április 23.), az azóta eltelt majdnem egy évben nem kísérletezett azzal, hogy egy covidos
összefüggést fölvegyen az érvkészletébe. Úgy volna sportszerű, hogy ha a befogadó
készségünket kétségkívül dicsérő menekült-ügyben élre helyezi az országunkat, akkor
érdemes lett volna megemlíteni a Covid-áldozatok nemzetközi statisztikáját is. A 32 milliós
Peru előz meg bennünket a maga 69 ezer halottjával. A mi 9,7 milliónkhoz képest a 45 ezer
halottunk népességarányosan legalábbis elgondolkoztató.

De nem ítélkezem, mert nem az a dolgom. Az viszont szakmai feladat, hogy a számunkra
kedvező arány mellé helyezzek egy oda kívánkozó kedvezőtlent is. Az összehasonlításból
fakadó tanulságot pedig az olvasókra bízom.

Tíz mondat a Covid-áldozatokról

Elkezdődött a napi száz fertőződés és nyolc-tíz halott időszaka. (Ésik Sándor publicista,
Azonnali.hu, 2020. április 11.)

A védekezés több életbe kerülhet, mint a járvány. (Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi
polgármester a kórházi ágyak kiürítéséről, ATV, 2020. április 21.)

A védekezés sikerét a halálesetek, illeve a megmentett életek számában tudjuk mérni. (Orbán
Viktor miniszterelnök, M1, 2020. szeptember 12.)

Itt nem haltak meg emberek azért, mert nem volt ellátás a kórházban. (Orbán Viktor
miniszterelnök, Magyar Rádió, 2021. január 3.)

Amikor a miniszterelnököt hallgatom, képzeletben egy fekete számot látok villódzni a háta
mögött. (Lendvai Ildikó szocialista politikus, Facebook.com, 2021. április 7.)

Emberéleteket kell megmenteni, és nem is sikerült mindenkit. (Orbán Viktor miniszterelnök,
Magyar Rádió, 2021. május 14.)

Megmentettünk minden életet, amit meg lehetett menteni. (Orbán Viktor miniszterelnök,
Magyar Rádió, 2021. június 4.)

Aggódik a választási kampányáért, amelyben rosszul mutatnak a halottak. (Lengyel László
politológus Orbán Viktorról, Népszava, 2021. november 27.)

Az elveszített 42 ezer ember nagy része még élhetne, ha nem óriásplakátokkal kezelték volna
a járványt. (Hargitai Miklós újságíró, Népszava, 2022. február 14.)

Arra törekedtünk végig a pandémia alatt, hogy úgy irányítsuk ezt a járványt, hogy minél
kevesebb áldozata, betege legyen.” (Müller Cecília országos tiszti főorvos, Hajdú Online,
2022. március 24.)

Médianapló, 2022. március 31.