A Szépség és a Szörnyeteg – a választás lehetőségei

Posted by

Arató András

>A mesében szükség van egy abszolút gonoszra az ő vérszomjas zsoldosaival, vele többnyire minimum két tökéletes jóság veszi fel a harcot (plusz a segítő személyzet, például az erdő kedves apraja-nagyja). Ártatlan és önmagát megvédelmi képtelen leányok, akik természetesen gyönyörűek, különben mivel is érdemelnék ki a daliás herceg veszélyes mentőakcióját; vannak közöttük halfarkúak, varangyos békának látszó tündérek, kifejezetten aluszékonyak, szorgos és kis lábméretű háztartásbeliek – sorolhatnánk, de a lényeg, hogy megfelelnek az alaptörvény anyasági előírásainak. És amikor nagy szoáréban van a leány, az utolsó pillanatban megérkezik az igazi férfi archetípusa (a gazda, más néven királyfi), egy kéretlen ám vágyott csókkal, esetleg botlással koporsócipelés közben fölébreszti az arát, jön a lagzi, a végén mindenki boldog, hiszen a párterápiáról nem írnak a Grimmek (sem).

Az Élet majdnem ilyen, de nem teljesen. Gonosz, az bőven van, noha jól fölismerhető, sokan mégsem látják meg benne a borzalmat. Talán mert, éppúgy, mint a gonosz mostoha, ő is a szépség látszatával operál. És bár randasága eséllyel veszi fel a versenyt varangyos kollégájával, mégis sokan bedőlnek neki, talán mert az összes varázspálca – pénz, paripa, fegyver – az ő kezében van. Ráadásul az ő ellenfele sem küllemében, sem bensejében nem tökéletes, hanem emberi. Számunkra nem a tökéletesség győzelemre segítése adatik meg, hanem a relatíve jóé. Ideje lenne ráébredni, a gonosznál a jó szándékú esendő is végtelenszer jobb.
A Szörnyeteg a Szépség hatására (vissza)változik testben és lélekben remek legénnyé. Ő a kivétel, ilyen megoldásra általában nem számíthatunk, ezért a mesefogyasztók csak akkor nyugodnak meg, amikor a negatív hős eltűnik a színről. Végleg.

Címkép: Marabu