Az oroszoknak három hetük maradt a teljes összeomlásig

Posted by

Lukáš Visingr háborús elemző interjúja a szlovákiai Körképben

Interjú Lukáš Visingr cseh háborús és biztonsági elemzővel az oroszok kudarcáról és az ukránok reményéről.   Elmondása szerint az oroszok nagy kudarcot szenvedtek el Ukrajnában, ezért egyáltalán nem valószínű, hogy beveszik, vagy legalább bekerítik Kijevet. Mindez azonban nem azt jelenti, hogy nem érhetnek el taktikai sikereket.
Visingr a Postojnak adott interjújában azt is összegzi, hogy mi történt február 24-e után: „Az oroszok három végzetes hibát követtek el: rendkívüli módon alábecsülték Ukrajnát, rendkívüli mértékben túlértékelték a saját hadseregüket, és rendkívüli mértékben alábecsülték a Nyugat reakcióját. Ezek a hibák a stratégiai vereségükhöz vezetnek“.
Nemrégiben a cseh Echo24-nek adott interjújában kudarcnak nevezte az ukrajnai orosz offenzívát. Miért?  

Igen. Akármilyen szemszögből is nézzük, ez egy kudarc, bukás. Taktikai szempontból az oroszok elérhetnek bizonyos sikereket, de stratégiailag és politikailag nem. Ha tudatosítjuk, hogy a háborút nem magáért a háborúért indítjuk el, hanem politikai céllal, mert valamit szeretnénk elérni, akkor az orosz offenzíva teljes katasztrófa.   Mindezek ellenére az oroszok tartózkodnak ukrán földön és nem fordítva.
Ez azt jelenti, hogy az oroszok lesznek azok, akik engedményeket fognak követelni az ukránoktól. Még ha nem is arról a rendszerváltozásról lesz szó, amit ígértek.  
Pontosan erről van szó. Az oroszok Ukrajnát akarták ellenőrzésük alá vonni annak érdekében, hogy oroszpárti rendszert alakítsanak ki, de ez nem sikerült nekik. Valószínű, hogy Ukrajna el fogja veszíteni területének egy részét. Sokan egyetértenek abban, hogy Oroszország a Krím és Donbasz átadását fogja kérni Ukrajnától, ami Ukrajna szempontjából észszerű lépés lenne, hiszen ezek a területek a pénz tekintetében fekete lyukaknak számítanak. Amikor 2014-ben a szeparatista területek elszakadtak, Kijev megkönnyebbült, mert nem kellett pénzelnie ezeket a területeket, most pedig pénzelheti őket Putyin. Tisztán gazdasági szempontból Kijev számára észszerű lépés lenne, ha lemondana Donbaszról.
A kérdés az, hogy politikailag ez megvalósítható-e …
Természetesen kérdéses, hogy ez politikailag és társadalmilag elfogadható-e lesz. Az oroszok „demiliatrizációt“ és „denácifikációt“ akartak, más szóval oroszbarát rendszert és katonailag jelentéktelen Ukrajnát, nos, ebből semmit sem sikerült elérniük.   Mindemellett, ha figyelembe vesszük a velejáróit, az Oroszországra kirótt megsemmisítő gazdasági szankciókat, akkor Oroszország lassan irigykedhet Észak-Koreára. A Nyugat felemelkedett, az USA és az európai országok egyesültek, Európa megkezdte a felfegyverkezését. Feltételezésem szerint az oroszok nem ezt akarták (nevetés).   (…)
A szakemberek úgy vélik, hogy a háború kezdete előtt a titkosszolgálat nem valós információkkal és adatokkal látta el a Kremlt. Ön ezt valószínűnek tartja?   (…)
Ezt két forgatókönyvvel lehet megmagyarázni. Szakmai szempontból Sztálin 1941-nek és Bush 2003-nak nevezzük őket. A Sztálin 1941 forgatókönyv azt jelenti, hogy a hírszerzés helyes információkat közölt, de a legmagasabb vezetés nem hitt bennük úgy, ahogy Sztálin is x bizonyítékot kapott arra, hogy Hitler meg fogja támadni, mégsem hitt nekik. A Bush 2003 forgatókönyv pedig azt jelenti, hogy a hírszerzés olyan információkkal látta el a politikai vezetést, amelyekről azt gondolta, hogy azokat szeretnék hallani. Amikor megkapták a feladatot Ukrajna elfoglalására, akkor olyan információkat szolgáltattak, miszerint Ukrajna gyenge, és nem fog védekezni. (…)   (…)
Ha Putyin tudatosítaná, hogy a titkosszolgálat helytelen információkkal látta el, nem növelné az esélyét annak, hogy meghátrál és véget vet a háborúnak?
Ő már most azon igyekszik, hogy befejezze a háborút. Nem mintha az oroszok ezt akarnák, de nincsen kapacitásuk arra, hogy ezt a háborút hosszabb ideig folytassák. Ki fog kelleniük hátrálni ebből a háborúból, ha akarják, ha nem. (…)
Több elemző is azt állítja, hogy az oroszoknak két-három hetük maradt addig, amíg a logisztikai problémák és az orosz erő fáradtsága miatt be kell fejezniük a hadműveletet.  
A három hét nagyon optimista jóslat, én inkább egy-két hetet adnék. Talán a teljes összeomlás bekövetkeztéig számolhatunk három hetet. Egy-két hétig lesznek képesek arra, hogy a hadsereget szervezett formában tartsák.   (…)   2014-ben láthattuk, hogy az oroszok a békekötést gyakran nem a harcok beszüntetésére használják, hanem operatív szünetként. (…)
Előfordulhat, hogy a két fél megegyezik a fegyverszünetben, majd az oroszok átcsoportosítják az egységeiket, megoldják a logisztikai problémáikat és egy-két hónap múlva újabb offenzívát indítanak?  
Ez lehetséges, sőt, azt is el tudom képzelni, hogy a Kremlnek ez az egyik célja. De 2014 és 2022 között az a különbség, hogy akkor Oroszország nem volt ilyen megsemmisítő gazdasági nyomás alatt. Ha ez így megy tovább, akkor az orosz gazdaság pár hónapon belül összeomlik. (…)   (…) Arról is sokat spekuláltak, hogy Harkov lehet az a város, ahol az oroszok megegyeznek a helyi elittel, majd tankokkal bevonulnak az elővárosba és zászlót cserélnek. De ez nem így történt. Ha valóban létezett ilyen terv, akkor miért nem valósult meg?   Az oroszok bedőltek a saját propagandájuknak és nem tudatosították, hogy Ukrajna az elmúlt nyolc évben megváltozott. Az ő elképzelésük szerint a 2014-es Ukrajnát támadták meg. Az az oroszbarát hozzáállás, ami keleten létezett, lényegében eltűnt. Egy dolog oroszul beszélni és szeretni az orosz kultúrát, más dolog a Kreml diktatúrájának alárendelni magad. (…)   Talán az oroszok abban reménykedtek, hogy ha az elején sikerül a villámháborújuk és Ukrajna összeomlik, akkor talán felbukkan egy olyan ember, aki azt mondja: „igen, a nemzetünk védelme érdekében meg kell egyeznünk az oroszokkal“. Csakhogy az oroszok semmilyen jelentős győzelmet nem értek el, az ukrán nemzet pedig erősebb, mint valaha.   (…)   Elkerülhetetlen, hogy Oroszország legyőzöttként kerüljön ki ebből a konfliktusból?   Képesek arra, hogy taktikai és hadműveleti sikereket érjenek el a földön – például Mariupol bevétele is bizonyos fokú sikernek számítana. Viszont ha tágabb politikai és stratégiai szemszögből nézünk a háborúra, akkor teljes katasztrófa, amit már a harmadik-negyedik napon is látni lehetett. Az eredeti terv csődöt mondott, és a villámháború helyett egy kimerítő, elhúzódó háború fázisába kerültek. (…)   (…)
  Ön lát veszélyt abban, hogy a Nyugat helytelen tanulságot fog levonni ebből a háborúból úgy, mint Németország tette a Szovjetunió és Finnország között zajló téli háborúval kapcsolatban, és alá fogjuk becsülni Oroszországot?   Természetesen. Az orosz hadsereg egyrészt nagy rendszerbeli hiányosságokkal küzd, és most látni, hogy az utóbbi időben mennyire túlértékeltük az orosz sereget. Másrészt nem szabad átesni a ló túlsó oldalára és alábecsülni őket. Már olyat is olvastam, hogy az orosz hadsereg papírtigris vagy papírmedve. Ez egyértelműen nem így van.   Az, hogy az oroszok sok dolgot nem tudnak, nem azt jelenti, hogy semmit sem tudnak. (…) Nem szabad elfelejtenünk, hogy az orosz hadsereg is levonja a tanulságokat ebből a konfliktusból, hiszen a vereség a legnagyobb tanító. Az, hogy az oroszok kudarcot vallottak Ukrajnában nem azt jelenti, hogy öt-tíz év múlva hasonló háborúban ismét kudarcot vallanának. Ezzel nem számolhatunk.

Címkép:  Orosz tankok a támadás első napján/Alexander Zemlianichenko Jr/AP
KÖRKÉP.SK