Végjáték

Posted by

Kis Andrej
>Nem tudom, hogy ki és hogy van vele, de ideje lenne felébredni. Bárki is fogja irányítani Magyarországot, tudomásul kéne venni a valóságos helyzetet. Március 5-én már kiposztoltam, hogy a villámháborús tervei kudarcával az orosz haderő katonai értelemben vereséget szenvedett. Ha számított volna az emberi életek sokasága, akkor Moszkva vállalva a kisebb szégyent még kifarolhatott volna a birodalmi kalandból. Sajnos ez nem következett be, és a csoda sem vàlt valósággá, sőt, ami kiteljesedett az a szégyen és a gyalázat. A kezdeti harsány célokból semmi sem valósult meg, viszont sikerült a földdel egyenlővé tenni néhány várost, sitthalommá zúzni Mariupolt, megölni sok ezer fegyvertelen civilt, elkönyvelni több mint 10 ezer áldozatot az orosz haderőben, és egyelőre ismeretlenül sok halottat a honvédők soraiban.

A csoda elmaradt, elkezdődött a végjáték. Katonailag szégyenteljes, gazdaságilag tragikus, politikailag meg végzetes katarzissal.

Megelőzve a fotelvirológusokból onlinestratégákká avanzsált ”szakértők” fröcsögését, jelezni szeretném, hogy talán nem Zselenszkijt kellene gyűlölni és az ukránokat lenézni. A volt bohóc nemzetegyesítő államférfivá vált, példát mutatva regionális politikustársainak. Jómagam közben csak ámulok, hogyan vált itthon a “ruszkik haza” – tábor elvakult Kremlimádóvá!

A fő kérdés már nem Ukrajna. A szomszédunk újjáépül és megerősödik. Viszont, hogy mi lesz Oroszországgal, kire hárul a Kremlben a birodalom egybentartásának, a demokratikus újjászületés békés keretek között tartásának a feladata, az a nagy talány.

Az oroszok sem akarták ezt a háborút. Nem akartak rombolni, gyilkolni, és legkevésbé sem meghalni. A lázálom hamarosan végetér. Viszont az ébredés nem lesz fájdalommentes. Nagyon nem lesz az.

Marabu: Biden és Putyin