Írástudó a kiskonyhában

Posted by
Iván Gizella
>Egy vajdasági kiskonyhában:
Ez most komoly? Maga kitölti nekem a szavazólapot? Milyen rendes ember maga. Ugye aktivista?
Persze lelkem, az vagyok. Nézze csak, kicsit bonyolult, azért jöttem, hogy segítsek.
Na az rendes magátúl, de ugye megmondhatom mit akarok?
Tudjuk mi azt lelkem, maga is hálás akar lenni Orbán elnök úrnak.
Aztán miért is lennék én hálás?
Hát tudja, azért hetven, vagy nem is… inkább nyolcvan milliárdért, amit ide adott nekünk vajdasági magyaroknak.
Aztán hun van az a pénz kedves?
Látja, hogy épül, szépül a Vajdaság, a Pásztor úrék jól kezelik a pénzeket, a pályázatokat.
Azt gondolom, csak jó lenne egyszer elszámoltatni őket is. Meg egyébként azt hallottam, az nem az Orbán pénze.
Miket beszél már.
A magyar adófizetőké kedves aktivista úr, akiket nem kérdeztek meg, hogy akarnak-e nekünk adni egy petákot is.
Ne tessen már ilyen balos liberális dumának bedőlni. Még a végén azt fogja gondolni, itt valami suskus van.
Nem gondolom én fiam, tudom.
Nem baj lelkem, csak itt írja alá. Már ki is töltöttem, míg megbeszéltük a világ dolgait.
Akkor ez lenne a levélszavazat?
Az bizony.
Akkor írnék én is a levélbe valamit, lehet?
Ne tessék már vacakolni, ugyan mit írna?
Csak azt, hogy a szavazatom érvénytelen. Mert itten csalás esete forog fenn.
Nem lehet, itt minden csak szabályosan történhet.
Ha így van, akkor mit keres maga a kiskonyhámban?