Európai útjának utolsó napján Biden találkozik a lengyel elnökkel, meglátogatja a menekülteket és nagy beszédet mond
CNN/Maegan Vazquez

Biden megérkezik a varsói Chopin repülőtérre a lengyelországi Varsóban március 25-én, pénteken. (Evan Vucci/AP)
Joe Biden amerikai elnök szombaton európai útjának utolsó állomásán vesz részt, amelynek célja, hogy összehangolja, hogy miként kezeljék a nyugati szövetségesek Oroszország Ukrajnával vívott háborúját, és megnyugtassa a nemzeteket, hogy az Egyesült Államok támogatását élvezik.
Varsóban Biden kétoldalú megbeszélést folytat Andrzej Duda lengyel elnökkel, hogy megvitassa, miként reagál az Egyesült Államok és szövetségeseivel a háború következtében kialakult menekültválságra, és találkozik ukrán menekültekkel. Mielőtt visszatérne Washingtonba, az elnök beszédet is mond, amelyet a Fehér Ház “nagyszabású beszédként” harangozott be.
Az európai körút: Biden többnapos európai körútja Brüsszelben kezdődött, ahol az Egyesült Államok legfontosabb szövetségeseivel tárgyalt a háborúra adott globális válaszlépésekről. Az út az Ukrajnával határos országban ér véget – ahol a regionális biztonsági kérdések és a humanitárius válság lesz a középpontban. Az Ukrajna nyugati szomszédjánál tett látogatásra azért kerül sor, mert Lengyelország több fronton is sürgette az Egyesült Államokat, hogy tegyen többet a háborúban.
Sürgős találkozók: A brüsszeli csúcstalálkozókon Biden új szankciókat jelentett be az orosz parlamenti képviselők ellen, felfedte az Egyesült Államok szándékát, hogy 100 000 Ukrajnából menekülő menekültet fogad be, és tanácskozott a vezetőkkel arról, hogyan fog reagálni a világ, ha Oroszország vegyi, biológiai vagy nukleáris fegyvert vet be a háború során.
Kijevben reggel 6 óra van. Ezek a legfrissebb fejlemények
Felkel a nap Kijevben, ahol egy ukrán tisztviselő szerint az ukrán erők “ellentámadásba lendülnek” a főváros körül. Eközben Oroszország azt állítja, hogy mostantól Kelet-Ukrajnára koncentrál, és, hogy katonai tervének “első szakasza” befejeződött.
A következőket kell tudni:
“Első szakasz”: Egy magas rangú orosz tábornok pénteken azt állította, hogy Oroszország katonai tervének “első szakasza” befejeződött, és mostantól elsősorban Kelet-Ukrajnára összpontosítanak. Nem világos, hogy ez az orosz hadsereg célpontjainak eltolódását jelenti-e, vagy csak a nyilvános üzenetek megváltoztatását.
A színházi bombázás áldozatai: Mariupol polgármesterének tanácsadója szerint a március 16-án a helyi színház ellen elkövetett orosz bombázásban mintegy 300 ember vesztette életét, és körülbelül 600-an maradtak életben. A CNN nem ellenőrizte függetlenül a számokat. A közösségi médiában új felvételek jelentek meg, amelyeken emberek menekülnek a helyszínről.
Tömegsírok: Az ENSZ közölte, hogy információi alátámasztják tömegsírok létezését Mariupolban, ahol az orosz csapatok hetek óta tartó könyörtelen bombázása súlyos áldozatokat követelt a civil lakosság körében.
Csata Kijevért: Az orosz erők a főváros körül jelenleg védekező pozíciókban vannak, és megszüntették “a szárazföldi mozgásokat”, bár a légitámadások és a nagy hatótávolságú csapások folytatódnak egy magas rangú amerikai védelmi tisztviselő szerint. A város körül több irányban is intenzív harcok folynak, de úgy tűnik, hogy az ukrán erők kelet felé visszaszereztek területeket, visszaszorítva az orosz erőket.
Biden Lengyelországban: Joe Biden amerikai elnök Ukrajna nyugati szomszédjánál tartózkodik, ahol a Fehér Ház szerint szombaton találkozik Andrzej Duda lengyel elnökkel és “fontos beszédet” tart.
Orosz veszteségek: Az orosz hadsereg pénteken közölte, hogy több mint 1300 katona vesztette életét Ukrajnában. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken ennél jóval magasabb, 16 ezer orosz katonára vonatkozó adatot közölt. A CNN nem tudja függetlenül ellenőrizni ezeket a számokat.
Állítólagos merényletterv: Egy magas rangú ukrán tanácsadó a CNN-nek elmondta, hogy a hírhedt orosz magán katonai csoport, a Wagner részt vett egy állítólagos merénylet tervben az ukrán elnök és miniszterelnök ellen. A Wagnert korábban amerikai tisztviselők és emberi jogi aktivisták emberi jogi visszaélésekkel vádolták.
Leszámolás Moszkvában: Vlagyimir Putyin orosz elnök új szövetségi törvényt írt alá, amely megtiltja az “álhíreket” vagy a külföldön működő kormányzati ügynökségek lejáratását – kiszélesítve a röviddel az invázió után bevezetett kemény új cenzúratörvényeket.
A Wagner-csoport Zelenszkij elleni merényletben vett részt
CNN/David McKenzieés Ghazi Balkiz

Markian Lubkivszkij, az ukrán védelmi miniszter tanácsadója
Az ukrán védelmi miniszter egyik vezető tanácsadója a CNN-nek elmondta, hogy a hírhedt orosz magán katonai csoport, a Wagner részt vett egy merényletben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Denisz Smihál miniszterelnök ellen.”Meg akarták gyilkolni Ukrajna vezetését: az elnökünket és a miniszterelnökünket. Ez volt a cél, és néhányukat sikertelenül Ukrajnába küldték” – mondta Markian Lubkivszkij, Ukrajna védelmi miniszterének tanácsadója.
Lubkivszkij elmondta, hogy az összeesküvést az ukrán hírszerző szolgálat és a Zelenszkij védelmével megbízott különleges erők meghiúsították. “Mindezeket a dokumentumokat és a szükséges bizonyítékokat be fogjuk mutatni a Nemzetközi Bíróságnak” – mondta, hozzátéve, hogy operatív okokból többet nem árulhat el. A CNN nem tudta függetlenül megerősíteni az állítást.
A Wagner-csoport először a kelet-ukrajnai orosz invázió idején, 2014-ben vált ismertté. Azóta független kutatások és a CNN vizsgálatai szerint a katonai magánvállalkozó csioportja Szíriában és Afrika több országában is tevékenykedett. Amerikai tisztviselők és emberi jogi megfigyelők folyamatos emberi jogi visszaélésekkel vádolták őket. A csoportról feltételezik, hogy kapcsolatban áll – és finanszírozva van – Jevgenyij Prigozsin oligarchával, aki olyan közel áll a Kremlhez, hogy Putyin “séfjeként” emlegetik. A Kreml többször is tagadta, hogy bármilyen kapcsolat lenne a csoporttal. Prigozsin tagadja, hogy köze lenne a Wagnerhez. Csütörtökön az Egyesült Királyság lett a legutóbbi ország, amely szankciókkal sújtotta Wagnert.
Lubkivszkij szerint az ukrán hírszerzés nyomon követte a csoportot Ukrajnán belül és kívül, és több Wagner-ügynököt megöltek az országon belül, akiket egyedi azonosítójuk alapján azonosítottak. Zelenszkij többször is vállalta, hogy Ukrajnában marad, hogy az ország védelmét vezényelje a most már második hónapja tartó háborúban. “A hadsereg morálja nagyon magas, mert az elnökünk Kijevben van, a miniszterelnökünk és a parlament itt van. Ez nagyon fontos, hogy támogassuk az embereket a helyszínen, hogy támogassuk az ukrán hadsereget, és ez egy nagyon jó jelzés a nemzetközi közösségnek” – mondta Lubkivsyi.
300 ember halt meg a mariupoli színházra mért orosz légicsapásban
Andrew Carey, Olga Voitovics és Celine Alkhaldi a CNN-től.
Vélhetően mintegy 300 ember halt meg a kilenc nappal ezelőtt egy mariupoli színház ellen intézett orosz támadásban – közölte a városi tanács szemtanúk beszámolóira hivatkozva. A Mariupol drámai színháza elleni március 16-ibombázás az épület ellen, ahol ukrán tisztviselők szerint akár 1300-an is menedéket kerestek, a legdöbbenetesebb orosz támadások közé tartozott a civilek elleni támadások közül, amióta Oroszország február végén megkezdte invázióját. Az épület előtt a földre – óriási orosz betűkkel – a “GYERMEKEK” szót festették. Az üzenetet – amely elég nagy ahhoz, hogy az égből is látható legyen. Oroszország tagadta, hogy erői támadták volna meg a színházat, ehelyett azt állította, hogy az Azov zászlóal nevű, szélsőséges ukrán hadsereg robbantotta fel. A városi tanács a Telegram-csatornáján közölte : “Sajnos rossz hírrel kezdjük a napot. Szemtanúk alapján olyan információk vannak, hogy a mariupoli Dráma Színházban mintegy 300 ember halt meg orosz repülőgépek bombázása következtében.
“Még mindig nem akarunk hinni ebben a borzalomban. Még mindig el akarjuk hinni, hogy mindenkinek sikerült elmenekülnie. De azok szavai, akik az épületben voltak a terrorcselekmény idején, mást mondanak”.
Az UNICEF szerint az ukrán gyerekek fele az orosz invázió kezdete óta kitelepítésre szorult
CNN/Mohammed Tawfeeq és Sana Noor Haq
Minden két ukrán gyermekből egyet kitelepítetekt azóta, hogy Oroszország február 24-én megkezdte invázióját – derül ki az ENSZ Gyermekalapjának csütörtöki közleményéből. Az UNICEF közleménye hozzátette, hogy 4,3 millió gyermek vált földönfutóvá, ami Ukrajna becslések szerint 7,5 millió gyermek- lakosságának több mint a felét jelenti. Ez a szám magában foglalja azt a több mint 1,8 millió gyermeket, akik menekültként átmentek a szomszédos országokba, és azt a 2,5 millió gyermeket, akik belső menekültek Ukrajnában – áll a közleményben.A nyilatkozat hozzátette, hogy az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának Hivatala (OHCHR) adatai szerint az invázió több mint egy hónappal ezelőtti kezdete óta 78 gyermek vesztette életét és 105 gyermek sérült meg Ukrajnában.
Ezek a számok azonban azok, amelyeket az ENSZ-nek sikerült megerősítenie, és a valódi áldozatok száma várhatóan magasabb lesz – áll a közleményben. “Ez elképesztő” – mondta James Elder, az UNICEF szóvivője a CNN-nek a hét elején. “A háború egy hónappal ezelőtti kezdete óta az országban élő minden egyes fiú és lány közül most minden másodiknak el kellett hagynia az otthonát. “Ilyen helyzetet még nem láttunk, emberemlékezet óta nem, és szinte lehetetlen kezelni”.
Elder elmondta, hogy az UNICEF takarókat, víztisztító tablettákat, generátorokat, orvosi felszereléseket és szülészeti készleteket próbál eljuttatni az országba a szülő anyák számára. “Ha nem áll meg a háború, ha nem szűnnek meg a válogatás nélküli támadások, akkor ez még több gyermeket fog elszakítani otthonától és lesz kitéve a bombázásoknak” – tette hozzá.
A DeepL Translate fordítása
Címkép: Rudszkoj (balra) és “felszabadított területek” térképe