Hírek, képek a háborúból

Posted by

Navalnij természetesen “bűnös”

Russian opposition leader Alexei Navalny, left, is seen on a screen via a video link during the verdict in his embezzlement and contempt of court trial at the IK-2 prison colony in the town of Pokrov, Russia, on March 22.

Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezető (balra) a képernyőn videokapcsolaton keresztül az ítélethirdetés közben a sikkasztás és a bíróság megsértése miatt indított perében az oroszországi Pokrov város IK-2 börtöntelepén március 22-én. (AFP/Getty Images) Az orosz ellenzéki vezetőt, Alekszej Navalnijt bűnösnek találták csalás vádjában – jelentette a Tass állami hírügynökség.

Zelenszkij szerint Ukrajnának népszavazást kell tartania az alkotmánymódosításokról

CNN/ Hande Atay Alam és Yulia Shevchenko

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint minden olyan alkotmánymódosításról, amely az ország biztonsági garanciáival kapcsolatos, népszavazáson kell dönteni, és nem neki egyedül. Az elnök a Suspilne News ukrán közszolgálati műsorszolgáltatónak adott interjúban tette ezeket a megjegyzéseket hétfőn. “Ez egy hosszú folyamat, amelyről a parlament és az ukrán nép fog dönteni” – mondta. Az ukrán és orosz küldöttek béketárgyalások sorozatát tartották. Zelenszkij elmondta, hogy nem találkozott orosz tárgyalókkal, de közölte a küldöttséggel, hogy bármilyen jelentős kompromisszumhoz népszavazásra lenne szükség.

“A tárgyalásokon elmagyaráztam a tárgyalóinknak, hogy amikor az ember változásokról beszél – és ezek a változások történelmi jelentőségűek lehetnek -, akkor nincs más út, népszavazást kell tartani” – mondta.
“Az embereknek fel kell majd szólalniuk, és reagálniuk kell az önök által említett kompromisszumnak erre vagy arra a formájára. És hogy mik lesznek ezek (a kompromisszumok), az az Ukrajna és Oroszország közötti megbeszéléseink és egyetértésünk tárgya”.”  Amikor a Suspilne riportere arról kérdezte, hogy Ukrajna milyen kompromisszumos határig menne el, Zelenszkij azt mondta: “Úgy gondolom, hogy e találkozó nélkül nem lehet igazán megérteni, hogy valójában mire hajlandóak a háború megállítása érdekében, és mit hajlandóak tenni, ha mi nem vagyunk hajlandóak erre vagy arra a kompromisszumra”.

Zelenszkij megismételte korábbi kijelentéseit, miszerint kész találkozni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. “A megszállt területek kérdése fontos számunkra. De biztos vagyok benne, hogy ezen a találkozón nem lesz megoldás” – mondta..

Mit kell tudni az orosz hiperszónikus rakétákról?

CNN/ Brad Lendon

Russian fighter-interceptor MiG-31K aircraft with a hypersonic missile underneath.

Orosz MiG-31K hasa alatt a hyperszonikus rakétával. (Anton Denisov/RIA Novosti)

Oroszország hiperszonikus rakétákat használt Ukrajna elleni inváziója során – erősítette meg Joe Biden amerikai elnök hétfőn. “Oroszország  be  a hiperszonikus rakétát – mondta Biden. “Ez egy olyan fegyver … ímit szinte lehetetlen megállítani. Nem véletlenül használják”.

De a brit hírszerzés és még Biden saját védelmi minisztere is megkérdőjelezte azt, hogy Oroszország a levegőből indítható Kinzhal rakétáit használja. “Nem gondolom, hogy ez megváltoztatná a játékot” – mondta a Pentagon vezetője, Lloyd Austin a CBS “Face the Nation” című műsorában. A brit védelmi minisztérium pedig azt mondta, hogy a Kinzhal rakéta valójában csak az Iszkander rövid hatótávolságú ballisztikus rakéta (SRBM) légi indítású változata, amelyet Oroszország többször is bevetett az ukrajnai inváziója során.
Miért a félelem a hiperszonikus rakéták miatt? Lényegében minden rakéta hiperszonikus – ami azt jelenti, hogy a hangsebesség legalább ötszörösével haladnak. Szinte bármilyen robbanófej, amelyet egy rakétából bocsátanak ki kilométerekkel a légkörben, eléri ezt a sebességet a célpontja felé tartva. Ez nem új technológia. Amin most a katonai hatalmak – köztük Oroszország, Kína, az Egyesült Államok és Észak-Korea – dolgoznak, az a hiperszonikus siklójármű (HGV). A HGV egy rendkívül módon manőverezni képes hasznos teher, amely elméletileg képes hiperszonikus sebességgel repülni, miközben az irányt és a magasságot úgy módosítja, hogy a radarok észlelése alatt és a rakétavédelem körül repüljön. A HGV az a fegyver, amelyet szinte lehetetlen megállítani. És Oroszországnak állítólag van egy típusú HGV az arzenáljában, az Avangard rendszer, amelyet Vlagyimir Putyin orosz elnök 2018-ban “gyakorlatilag sebezhetetlennek” nevezett a nyugati légvédelemmel szemben. De a Kinzhal, mint az Iskander SRBM egyik változata, nem HGV. Bár az Iszkanderhez hasonlóan korlátozott manőverezőképességgel rendelkezik, fő előnye, hogy MiG-31-es vadászrepülőgépekről indítható, ami nagyobb hatótávolságot és több irányból történő támadás képességét biztosítja, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának tavalyi jelentése szerint.

Az ukrán erők visszafoglalták Makarivot, Kijev elővárosát

 CNN/ Irene Nasser

A residential building destroyed by a Russian shelling attack is seen in Makariv, Ukraine, on March 16.

Egy orosz bombatámadás által lerombolt lakóépület az ukrajnai Makarivban március 16-án. (Mohammad Javad Abjoushak/SOPA Images/LightRocket/Getty Images/FILE) Napokig tartó harcok után az ukrán erők visszaszerezték az ellenőrzést a Kijevtől 30 kilométerre nyugatra fekvő Makariv város felett – közölték az Ukrán Fegyveres Erők kedden a Facebookon közzétett bejegyzésükben.  Az oroszok visszavonulásával “Ukrajna állami zászlaját felvonták Makariv városa fölé” – áll a bejegyzésben. Makariv jelentős károkat szenvedett a folyamatos orosz légicsapások miatt. A CNN ellenőrizte a közösségi médiában március 12-én közzétett fotók hitelességét, amelyeken lakótelepek, iskolák és egy egészségügyi intézmény jelentős kárai láthatóak. Az orosz védelmi minisztérium többször is azt állította, hogy nem civileket vesz célba.

 Mariupolból menekültek

 CNN/ AnneClaire Stapleton

Tania and Dmytro Shvets escaped from Mariupol on March 18.
Tania és Dmytro Shvets március 18-án szökött meg Mariupolból. (CNN)Dmytro és Tania Shvets a háború első 23 napját a mariupoli pincében rejtőzködve töltötte 7 éves kislányukkal, Vlada-val és szüleikkel. A családnak csütörtökön sikerült elmenekülnie az ostromlott ukrán városból, de a nagyszülők ott maradtak. Az északkeletre, a központi Dnyipro városába menekült Tania a CNN-nek elmondta, hogy az orosz bombázások gyakorlatilag letörölték Mariupolt a térképről, és csak idő kérdése, hogy más ukrajnai városok is ugyanerre a sorsra jussanak.

“Nincs ott többé semmilyen város. Nincs többé Mariupol városa … egyetlen lakóépület sem maradt. Az embereknek csak 10%-a maradt ott. Csak a pénz nélküli nyugdíjasok vagy (autó nélküli) emberek, akik nem tudnak elmenekülni (és) azok, akik nem tudnak járni” – mondta Tania egy dnyipro-i ideiglenes menedékhely viszonylagos biztonságából. “Három hétig nem fürödtünk, (mi) egy vödörben és egy zsákban mentünk vécére” – írta Tania a naplójába, amelyet minden nap frissített földalatti rejtekhelyéről. Naplóbejegyzéseit megosztotta a CNN-nel.

A család ritkán hagyta el a pincét, hacsak nem volt feltétlenül szükséges a túléléshez – csak azért mentek ki, hogy élelmet és vizet találjanak, és egyszer azért, hogy segítsenek eltemetni az orosz tüzérség által megölt szomszédokat, akik az élelemért való sorban állás közben haltak meg. “A probléma az, hogy a városunkban nem volt semmink. Nem volt mobilkapcsolat. Nem volt internetkapcsolat. Minden el volt vágva. A gázellátás, a vízellátás. A világítás” – mondta Dmytro a CNN-nek. “Kint főztünk, tüzet raktunk. Fát szedtünk a parkokból. Mert nem volt más lehetőség a túlélésre – megosztottuk az ételt a szomszédainkkal, a rokonainkkal”. A házaspár elmondta, hogy úgy érezték, mintha az orosz erők civilek csoportjait vették volna célba, akik élelmiszerért, vízért vagy a gyógyszertárban álltak sorba. “Egyszerűen meggíilkoltak minket. Ha összegyűltünk egy csoportba, hogy vizet keressünk, egyszerűen ránk lőttek” – mondta Tania.Kijevben reggel van. Ezt kell tudni

 

Kijevben reggel van, ezt kell tudni

Mariupol, amely egykor több mint 450 ezer embernek adott otthont, “hamuvá vált” – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, miközben új képek mutatják, hogy az orosz erők beásták magukat a déli kikötőváros körül. Ukrán tisztviselők elutasították a város hétfői átadására vonatkozó orosz határidőt. Közben egy orosz bulvárlap olyan jelentést tett közzé, majd később eltávolított, amely szerint az orosz védelmi minisztérium közel 10 ezer katona halálát jegyezte fel az invázió során.

Csúcstalálkozó Európában, hogy megvitassák a háborút: Joe Biden amerikai elnök és a világ vezetői remélik, hogy a héten Európában rendkívüli csúcstalálkozók sorában véglegesítik és bemutatják az Oroszország megbüntetésére, Ukrajna megsegítésére és a nyugati egység demonstrálására irányuló új intézkedéscsomagot. De a drámai elszántság demonstrációján kívül kevés megfigyelő hiszi, hogy bármiben is tudnának a vezetők megállapodni, az elég lesz ahhoz, hogy véget vessenek a vérontásnak, vagy hogy eltántorítsák Vlagyimir Putyin orosz elnököt a támadások folytatásától. Biden “nem tervezi”, hogy Ukrajnába látogasson – közölte a Fehér Ház.
Népszavazás: Az ukrán elnök szerint minden olyan alkotmánymódosításról, amely az ország biztonsági garanciáira vonatkozik, népszavazáson kell dönteni. Zelenszkij elmondta, hogy nem találkozott orosz tárgyalókkal a legutóbbi béketárgyalások során, de közölte a küldöttséggel, hogy bármilyen jelentős kompromisszumhoz népszavazásra lenne szükség.
Árvizek és tüzek: Az új műholdfelvételek a katonai csapások okozta tüzeket és az Irpin folyóból eredő áradásokat mutatják. A hétfőn készült felvételeken a Kijevtől északnyugatra, az oroszok kezén lévő Antonov légibázistól nyugatra lévő orosz tüzérségi állások is láthatók. A CNN korábban arról számolt be, hogy a Dnyeper folyó mentén lévő gát elárasztja az Irpin folyó medencéjét és mellékfolyóit. Az Irpin folyó kritikus fontosságú a Kijev felé tartó orosz előrenyomulás szempontjából; ha az oroszok nem tudnak átkelni rajta, nem tudják nyugat felől bevenni Kijevet.
Holokauszt-túlélő halt meg orosz csapásban: A 96 éves Borisz Romancsenko négy náci koncentrációs tábort élt túl, de életének pénteken egy Harkivot ért orosz csapás vetett véget – közölte a buchenwaldi emlékintézmény. Az intézet egy sor tweetben közölte, hogy unokája szerint Romancsenko egy harkivi lakóházban élt, amelyet az orosz támadás során ért találat.
Biden kiberfenyegetésekre figyelmeztet: Az amerikai elnök felszólította a magánszektorbeli partnereket, hogy azonnal erősítsék meg kibervédelmüket, rámutatva a “fejlődő hírszerzési adatokra”, amelyek arra utalnak, hogy “Oroszország rosszindulatú kibertevékenységet folytathat az Egyesült Államok ellen”. Miközben ígéretet tett arra, hogy kormánya “továbbra is minden eszközt felhasznál a kritikus infrastruktúrák elleni kibertámadások elrettentésére, megzavarására, és szükség esetén az azokra való reagálásra”, Biden elismerte, hogy “a szövetségi kormány egyedül nem tud védekezni ez ellen a fenyegetés ellen”.
Az USA konzuli hozzáférést követel Oroszországban: John Sullivan amerikai nagykövet hétfőn találkozott az orosz külügyminisztériummal, és “konzuli hozzáférést követelt minden Oroszországban fogva tartott amerikai állampolgárhoz, beleértve az előzetes letartóztatásban lévőket is” – közölte a moszkvai amerikai nagykövetség. A követelésre a WNBA-játékos Brittney Griner és a volt amerikai tengerészgyalogosok, Paul Whelan és Trevor Reed oroszországi fogva tartása idején került sor.

Légifelvételek

Russian artillery positions west of the Russian-held Antonov Air Base.

Orosz tűzérségi állás az Antonov légibázis mellett. (Maxar Technologies)

Damage from Russian military strikes in Irpin.

 Irpin várost lövik az oroszok. (Maxar Technologies)

Flooding from the Irpin River.

Árad az  Irpin folyó. (Maxar Technologies)

Russian military vehicles and tanks seen on the streets of the "left bank" neighborhood in Mariupol.
 Mariupol(Maxar Technologies)
Russian military artillery positions northeast of Mariupol.

Orosz tüzérség Mariupol mellett. (Maxar Technologies)