New York Times: A férfi, aki megpróbálja visszaadni országát a szabad világnak

Posted by

Michelle Goldberg
>A New York Times munkatársa
>2022. március 18.

>BUDAPEST – Kedden, azon a napon, amikor Lengyelország, a Cseh Köztársaság és Szlovénia miniszterelnökei Kijevbe utaztak, hogy szolidaritást vállaljanak az ostromlott Ukrajnával, Orbán Viktor, a szomszédos Magyarország miniszterelnöke semlegességét hirdette meg egy nagyszabású budapesti nagygyűlésen. “Nem kerülhetünk az ukrán üllő és az orosz kalapács közé” – mondta. Azzal vádolta a magyar ellenzéket, hogy háborúba akarja rángatni Magyarországot, és megfogadta, hogy sem csapatokat, sem fegyvereket nem küld a csatatérre.
Az kormányközeli média – ami Magyarországon szinte az összes média – hetek óta a Kreml beszédtémáit harsogta, és a tömegben könnyű volt megtalálni azokat, akik ugyanezeket visszhangozták. Egy idősebb férfi a hagyományos fekete Bocskai-dzsekiben “igazságosnak” nevezte Oroszország invázióját, Volodimir Zelenszkijt pedig “söpredéknek” nevezte, még mielőtt Soros Györgyöt és a szabadkőműveseket hibáztatta volna a háborúért. Egy középkorú nő szimpátiáját fejezte ki az ukrán menekültek iránt, de azzal vádolta Ukrajnát, hogy az orosz és magyar anyanyelvűek elnyomásával provokálja Oroszországot. “Az alvó oroszlánt nem lehet felébreszteni” – mondta.
A magyarországi ellenzék – amely úgy tűnik, több mint egy évtized óta először esélyes arra, hogy leváltsa a tekintélyelvű Orbánt – ugyanezen a napon tartott nagygyűlést Budapesten, a Duna túloldalán.
Előző nap találkoztam az ellenzék miniszterelnök-jelöltjével, Márki-Zay Péterrel, a dél-magyarországi Hódmezővásárhely polgármesterével, aki éppen a beszédén dolgozott. Azt mondta, az egyik központi témája az lesz, hogy Magyarországnak két világ között kell választani: Vlagyimir Putyin Oroszországa vagy a liberális Nyugat között. “Putyin és Orbán ehhez az autokratikus, elnyomó, szegény és korrupt világhoz tartozik” – mondta Márki-Zay. “Nekünk pedig Európát, a Nyugatot, a NATO-t, a demokráciát, a jogállamiságot, a sajtószabadságot, egy egészen más világot kell választanunk. A szabad világot.”
Nemrégiben Francis Fukuyama, a politikai tekintélyes teoretikusa számos igen optimista jóslatot tett arról, hogy miként fog alakulni Oroszország Ukrajna elleni háborúja. Oroszország, írta március 10-én, teljes vereséggel nézett szembe, és Putyin nem fogja túlélni. Továbbá, írta, “az invázió máris hatalmas károkat okozott a populistáknak szerte a világon, akik a támadás előtt egységesen szimpátiájukat fejezték ki Putyin iránt”, beleértve Donald Trumpot és Orbánt is. Az április 3-i magyarországi választás ennek az elméletnek a korai tesztje lesz.
Ahogyan az izraeliek a politikai spektrum minden szegmenséből összefogtak, hogy megszabaduljanak Benjamin Netanjahutól, úgy a sokféle ideológiai meggyőződésű magyar is összefogtak, hogy legyőzzék Orbánt, aki sok amerikai konzervatív számára hős a könyörtelen kultúrharca miatt. Abban a reményben, hogy semlegesíteni tudják Orbán demagógiáját az értelmiségi elit ellen, a magyar ellenzék összefogott Márki-Zay mögött, aki 49 éves, hétgyermekes katolikus családapa és viszonylag politikai kívülálló.

Marki-Zay, aki 2006 és 2009 között Indianában élt, gyakran úgy beszélk, mint egy régi vágású amerikai republikánus. Az alacsonyabb adók és a decentralizált kormányzat híve. “Lehetőséget akarunk adni az embereknek, nem pedig segélyt” – mondta nekem. Hisz a katolikus vallés tanításaiban a melegházasságról, az abortuszról és a válásról, de nem gondolja, hogy ezeket törvényként kellene érvényesíteni. “Nem kényszeríthetjük rá a nézeteinket a társadalom többi részére” – mondta. “Az egyik nagy különbség a nyugati társadalmak és egyes iszlamista államok között az, hogy a nyugati társadalomban az egyház nem uralja a mindennapi életet”. Egyes baloldaliak talán megrökönyödnek az iszlám szükségtelen megemlítésén, de Marki-Zay ügyességének része, hogy konzervatív nyelvezetet használ a liberalizmus mellett érvelve.

A közelgő választásokon Marki-Zay esélytelenebbnek számít, de az a tény, hogy egyáltalán versenyben van, figyelemre méltó fejlemény egy olyan országban, ahol a rendszer olyan torz, mint Magyarországon. A magyar választási körzetek erősen az Orbán-párt, a Fidesz javára vannak kialakítva. Karacsony Gergely, Budapest baloldali polgármestere és politológus szerint az Orbán-ellenes erőknek valószínűleg három-négy százalékponttal kellene nyerniük a népszavazáson ahhoz, hogy parlamenti többséget szerezzenek. (Ezzel szemben a legutóbbi választásokon a Fidesz a szavazatok 49 százalékával kétharmados többséget tudott szerezni.) Az ellenzéknek a központi médiában szinte tökéletes “elsötétítéssel” kell megküzdenie; Márki-Zay elmondta, hogy 2019 óta nem kérték fel, hogy szerepeljen a televízióban, miközben Orbán propagandaáradatot indított ellene.

Mint mondta, a Fidesz meggyőzte a bázisát arról, hogy az ellenzék “elveszi a nyugdíjukat, eltörli a minimálbért”, a gyerekeiket Ukrajnába küldi harcolni, és “engedélyezi a szülők beleegyezése nélküli nemváltoztató műtéteket” az óvodásoknak. Ezek a választók, mondta Marki-Zay, “egyszerűen meg vannak rémülve. Gyűlölnek minket. Ilyen emberekkel találkozom minden nap a kampány során. Olyan emberekkel, akik csak káromkodásokat ordibálnak. Érezni lehet a gyűlöletet, és látni a szemükben, mennyire félnek attól, hogy Orbán elveszíti a választást”.

De rengeteg szavazót még mindig el lehet érni a közösségi médián és a úgy, hogy házról házra járnak. keresztül. Marki-Zay körülbelül 50 százalékra becsüli az ellenzék esélyeit, és bár más elemzők, akikkel beszéltem, úgy vélték, hogy az esélyeik alacsonyabbak, senki sem írta le őket. Nagy kérdés, hogy az ukrajnai válság hatására a választók a stabilitást helyezik-e előtérbe, vagy pedig  Orbán és Putyin kapcsolata teherré válik. Az Euronews friss felmérésében a megkérdezettek 60 százaléka szerint Magyarország túl közel került Oroszországhoz és Putyinhoz, de ez nem jelenti azt, hogy ez a kérdés fogja meghatározni a szavazatokat.

Ugyanakkor, mégha Orbán újabb mandátumot is nyer, Peter Kreko, a Political Capital Institute, egy budapesti agytröszt igazgatója szerint Orbán álma, hogy jobboldali nacionalista blokkot hozzon létre Európában, halott. Az ukrajnai háború éket vert közte és a lengyelországi nacionalista kormány közé, amely az Oroszországgal szembeni kemény fellépést támogatja.

És a Putyin-iránti érzelmek hirtelen kínossá váltak Orbán néhány európai szövetségese számára. Marine Le Pen, a francia szélsőjobboldali Nemzeti Összefogás vezetője – aki közel 12 millió dolláros kölcsönt kapott egy Orbánhoz kötődő magyar banktól – védekezésbe kényszerült a Putyinnal kezet fogó kampányszórólapok miatt. Matteo Salvini, az olasz jobboldali Liga párt vezetője az ukrán határ közelében fekvő lengyel Przemysl városában tett látogatása során megalázó helyzetbe került, amikor a polgármester szembesítette őt egy olyan Putyin-pólóval, mint amilyet Salvini egyszer a moszkvai Vörös téren viselt.

Ebben a hónapban lett volna az amerikai konzervatív politikai akciókonferencia magyarországi változata, de azt májusra halasztották. Budapesten sokan azt találgatták, hogy az amerikai republikánusok már nem olyan szívesen mutatkoznak együtt Orbánnal, mint korábban. “Jelenleg úgy gondolom, hogy mivel Orbán annyira Oroszországhoz igazodott, szerintem ez a nemzetközi megítélésének is árt” – mondta Kreko. “És lehet, hogy nyer még egy kört, de szerintem egyszerűen nem fogja tudni megvalósítani  autoriter álmait.”
A több tízezer embert megmozgató ellenzéki tüntetésen egy zenekar Patti Smith “People Have the Power” című dalának magyar változatát játszotta, és Smith, aki tavaly Budapesten lépett fel, videós üdvözletet küldött. A tömegben számos ukrán zászló lobogott.

Bogdan Klich, a lengyel szenátus kisebbségi vezetője a színfalak mögül figyelte az eseményt. Azt remélte, hogy Marki-Zay győzelme csapást mér az antidemokratikus erőkre saját országában. “Van esély arra, hogy az illiberális demokráciát, amelyet Orbán Viktor itt bemutatott és sajnos megvalósított, felváltják a hagyományos európai és atlanti értékek” – mondta. “A jogállamiságra, az emberi jogok és a polgári szabadságjogok tiszteletben tartására, az igazságszolgáltatás függetlenségére stb. gondolok. Erre van szükségünk itt Magyarországon és Lengyelországban is” – mondta.

Orbán hatalomra kerülése a tekintélyelvű populista korszak kezdetét jelentette. Ha valamilyen módon megbukik, az a vég kezdetét jelentheti.

Címkép: Marki-Zay Péter, az ellenzék magyar miniszterelnök-jelöltje…Akos Stiller/The New York Times számára