Az ukrán üllő és az orosz pöröly között mit kovácsolnak?

Posted by

Zöldi László

Miniszterelnökünk vonzódik a képes beszédhez. Elvégre bölcs, de nem iskolázott parasztemberek között nevelkedett, akik okos gondolataikat a szűkös szókincsük miatt inkább közmondásokkal fejezték ki. Ha megkaparjuk Orbán Viktor hasonlatait, nemcsak népi fogyasztásra alkalmas mondásokat lelünk mögöttük. Egy vérbeli politikus ama gyakorlatát is, hogy szállóigévé fejleszti és nevére veszi a közmondásokat.

Sejtet velük valamit, amelynek az értelmét politológusok és újságírók bogozzák. Megteheti azonban, hogy a pillanatnyilag kedvezőtlen értelmezésért „Gondolta a fene-alapon” nem kell felelősséget vállalnia. Március 15-i beszédéből a legtöbben azt emelték ki, hogy nem szabad belesodródni az orosz-ukrán viszályba, mert „Egyetlen magyar sem kerülhet az ukrán üllő és az orosz pöröly közé.” Értelmezésük szerint e mondat azt jelenti, hogy a magyar kormányfő nem hajlandó állást foglalni a szomszédunkban dúló háborúról. Ebben van igazság.

A pöröly német eredetű szó. A prellen azt jelenti, hogy csaptatni, döngölni, ütközni, visszapattanni. Csakhogy a magyarok nem szeretik a mássalhangzók torlódását, ezért a kimondhatóság kedvéért magánhangzót csempésznek két mássalhangzó közé. S mert a pöröly rokon értelmű szava, a kalapács németül Hammer, a farkaskalapácsból, kétkézkalapácsból, lengőpörölyből Prellhammer lett. Az üllő pedig (a fatőkére erősített, szarvval ellátott acéltömb) németül Amboss. Az eredeti közmondás így hangzik: Zwischen Hammer und Amboss geraten. Vagyis két tűzé közé jutni. Még inkább: két malomkő között őrlődni.

A március 15-i hasonlatnak azonban van rejtettebb értelmezése is. Az ukrán üllőre helyezett vasdarabot ugyebár a két kézbe fogott, súlyos lengőpöröllyel püföli az orosz kovács. Vajon mi lesz a piacra szánt eszközből: kard vagy ekevas? Mellesleg pörölynek nevezik a gépi ütőszerkezetet is, amellyel hatalmas acéllemezeket munkálnak meg. Innen származik egy vicc, amely az NDK-ban (1953), Magyarországon (1956), Csehszlovákiában (1968), Afganisztánban (1979) és Ukrajnában (2022) vált kávéházi, napjainkban pedig fészbukos beszédtémává.

A főmérnök tervrajzot nyújt át a művezetőnek, hogy a szerelőkkel rakassa össze a traktort. Néhány óra múlva visszatér a művezető, hogy baj van, mert akárhányszor összerakják, mindig tank lesz belőle. Bármilyen meglepő, e másodlagos jelentés is benne rejlik a március 15-i szónoklatban. Le lehet persze tagadni, ha a Kovács számon kéri országunk első emberén.

 

Tíz mondat Orbán Viktortól (Miniszterelnök.hu, 2022. március 15.)

 

A szél mindig az erősek vitorláját dagasztja.

Legyen előbb erőnk, és aztán legyen igazunk, és ne fordítva.

Gyenge nép nem kap békét, legfeljebb megkegyelmeznek neki.

Bekopogtunk több millió ajtón. Erőnk és esélyeink napról napra nőnek.

Épp elégszer láttunk már karón varjút.

A ránk dobált kövekből lépcsőt építhetünk magunknak.

A háború rombol, a béke épít.

Az a legjobb háború, amit sikerül elkerülni.

Egyetlen magyar sem kerülhet az ukrán üllő és az orosz pöröly közé.

A medve szkanderben verhetetlen, de lehet az orrába karikát és láncot fűzni.

Médianapló – 2022. március 17.