Jelentés Ukrajnából

Posted by

Európa veletek van – EU vezetők Zelenszkijnél

CNN/Antonia Mortensen, Abby Baggini, Mariya Knight és Jeevan Ravindran

Lengyelország, Szlovénia és Csehország miniszterelnöke a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Denisz Smihál miniszterelnökkel kedden a fővárosban, Kijevben tartott találkozójukon megerősítették, hogy támogatják Ukrajnát a folyamatban lévő orosz invázió közepette. A találkozót követően Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök felszólította az Európai Uniót, hogy “nagyon gyorsan” adja meg Ukrajnának a tagjelölti státuszt. “Azért vagyunk itt, hogy csodáljuk az önök harcát egy ilyen kegyetlen agresszor ellen. Ennek az inváziónak véget kell vetni” – mondta Morawiecki. “Azokat, akiket (Vlagyimir Putyin orosz elnök) megölt, soha nem lehet elfelejteni. Nem felejtjük el őket”. Hangsúlyozta azt is, hogy Lengyelország, amelynek 310 mérföldes (500 kilométeres) határon osztozik Ukrajnával, megpróbál segíteni Ukrajnának megszervezni a védekezését. “Soha nem hagyunk titeket  egyedül. Veletek leszünk. Mert tudjuk, hogy nemcsak az ti saját otthonotokért, a szabadságotokért, a biztonságotokért harcoltok, hanem a miénkért is” – mondta.

Petr Fiala cseh miniszterelnök szerint a Zelenszkijjel folytatott személyes megbeszélés “valami igazán különleges dolog”. “Látogatásunk fő célja és küldetésünk fő üzenete az, hogy elmondjuk ukrán barátainknak, hogy nincsenek egyedül, hogy Európa mellettetek áll” – mondta Fiala. Fiala elmondta, hogy biztosítani akarja az ukránokat arról, hogy “befogadjuk a feleségeiteket és gyermekeiteket”, és “menedéket” nyújtunk nekik Csehországban. Csehország már 250 ezer menekültet fogadott be a miniszterelnök szerint, aki szerint “további segítséget és támogatást fognak nyújtani”.

Zelenszkij megköszönte az EU vezetőinek “csodálatos támogatásukat”, amikor “annyi más ország nagykövete hagyta el Ukrajnát az orosz invázió miatt”. “A legfontosabb, hogy valóban megbízunk ezekben a vezetőkben” – mondta Zelenszkij. “Amikor a biztonsági garanciákról, az Európai Unión belüli jövőnkről vagy a szankciópolitikáról beszélünk, 100%-ig biztosak vagyunk abban, hogy bármit is tárgyalunk, bármit is beszélünk, az országunk számára pozitív eredménnyel fog járni”.” Úgy folytatta, hogy “ilyen barátokkal” Ukrajna “győzni tud”.

 

A szankciók ellenére Putyin kész beszélni Bidennel

CNN/ Sarah Dean

Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrajnai háború kezdete óta nem beszélt amerikai kollégájával, Joe Bidennel, de a két vezető közötti kapcsolatfelvétel szükség esetén újraindulhat – közölte szerdán a Kreml. “Ha szükséges, a kapcsolatfelvétel [Biden és Putyin között] újraindulhat” – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak szokásos telefonos konferenciáján. “A szankciók kivetése [az Egyesült Államok vezető tisztségviselőire] nem jelenti a kapcsolatok leállítását” – tette hozzá Peszkov. Oroszország kedden szankciókkal sújtott vezető amerikai tisztségviselőket, köztük Bident és Antony Blinken külügyminisztert, válaszul az Egyesült Államok szankcióira.

Hatalmas olajválság fenyeget

Oil pumping jacks in a Rosneft Oil Co. oilfield in the Udmurt Republic in Russia, on November 20, 2020.

Olajszivattyú emelők a Rosneft Oil Co. olajmezőn az oroszországi Udmurt Köztársaságban 2020. november 20-án. (Andrey Rudakov/Bloomberg/Getty Images)A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) arra figyelmeztet, hogy az orosz olajtermelés esetleges nagymértékű zavarai “globális olajellátási sokk kialakulásával fenyegetnek”. Mindezt az Oroszországgal szemben az ukrajnai inváziót követően bevezetett kemény szankciók fényében, valamint annak fényében, hogy a vevők egyre inkább kerülik az orosz olajvásárlást. “Becsléseink szerint áprilistól napi 3 mb/d (millió hordó/nap) orosz olajtermelés állhat le, mivel a szankciók érvénybe lépnek és a vevők elkerülik az exportot” – írta olajpiaci jelentésében az IEA.

“Az OPEC+ [a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete] egyelőre tartja magát ahhoz a megállapodásához, hogy szerény havi mennyiséggel növeli a kínálatot. Csak Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek rendelkezik jelentős tartalékkapacitással, amely azonnal segíthetne ellensúlyozni az orosz hiányt”. Az OPEC az energiaárak emelkedése közepette a termelés növelésére irányuló felhívásokkal néz szembe. Legutóbbi ülésén a szervezet megállapodott abban, hogy ragaszkodik jelenlegi tervéhez, miszerint fokozatosan, mindössze napi 400 000 hordóval (bpd) növeli a kitermelést havonta. A szervezet március 31-én ülésezik újra.

“Az emelkedő nyersanyagárak és az Oroszország ellen az ukrajnai inváziót követően bevezetett nemzetközi szankciók várhatóan érezhetően visszavetik a globális gazdasági növekedést” – közölte az IEA, amely napi 1,3 millió hordóval csökkentette a 2022-es globális olajkeresletre vonatkozó előrejelzését. Figyelmeztetett, hogy az iparág “az elmúlt évtizedek legnagyobb ellátási válságával néz szembe”. Nem lehet alábecsülni az orosz olajexport globális piacokról való esetleges kiesésének következményeit” – tette hozzá az IEA. “Oroszország a világ legnagyobb olajexportőre, 8 mb/d nyersolajat és finomított olajtermékeket szállít a világ minden tájára” – jegyezte meg.

Cseh adománygyűjtés során 30 millió dollár jött össze fegyverekre

CNN /Ivana Kottasová, Lviv

A cseh védelmi minisztérium szerint a múlt hónapban indított adománygyűjtési kampány, amelynek célja, hogy pénzt szerezzen fegyverekre Ukrajna számára, több mint 100 000 támogatótól több mint 30 millió dollárt gyűjtött össze egy hónap alatt. A kampányt a cseh kormány koordinálja, a pénzt Ukrajna prágai nagykövetsége kapja. A bevételt a cseh védelmi minisztérium közleménye szerint fegyverek és egyéb katonai felszerelések vásárlására fordítják, amelyekre Ukrajnának szüksége van az orosz invázió elleni védekezéshez. A cseh kormány közölte, hogy 185 millió dollár értékű katonai felszerelést bocsátott rendelkezésre a kampány rendelkezésére. “Ezek fegyverek, katonai felszerelések és lőszerek, amelyekre az ukrán hadseregnek és a Területi Védelmi Erőknek sürgősen szükségük van a kimerült készletek feltöltéséhez, a felajánlás részét képezik” – közölte a minisztérium. “A “keleti” gyártású nehéz katonai rendszerek és lőszerek is szóba kerülnek Ukrajnának történő szállításra”.

Zaporizzsija, ahova ezrek menekülnek orosz célpont lett

From Tim Lister, Julia Kesa and Olga Voitovych, Lviv

Evacuees from Mariupol are seen in the parking lot of a shopping center on the outskirts of Zaporizhzhia, Ukraine, on March 15.

Mariupolból kitelepítettek egy bevásárlóközpont parkolójában az ukrajnai Zaporizzsja külvárosában március 15-én. (Emre Caylak/AFP/Getty Images)

A közép-ukrajnai Zaporizzsja városa először került orosz tűz alá – közölték a regionális közigazgatás tisztviselői. Olekszandr Sztaruh, a zaporizzsjai területi közigazgatás vezetője a Telegram-csatornáján közölte, hogy a vasútállomásra és a botanikus kert környékére mértek csapást. Áldozatokról nem érkezett jelentés. Az ukrán fegyveres erők déli parancsnoksága közölte, hogy a károkat valószínűleg két rakéta okozta, de az egyik nem robbant fel. Zaporizzsja az Ukrajna déli partvidékén fekvő Mariupolt, az ostromlott várost elhagyó több ezer ember célállomása. Helyi idő szerint szerdán hajnali 2 óráig a regionális hatóságok szerint 3270 jármű érkezett Mariupolból Zaporizzsjára. Több mint 3000 embernek biztosítottak menedéket

Gyászolják a Fox News operatőrét, akit megöltek Ukrajnában

Eva Tapiero és Anaëlle Jonah /Párizs

This image released by the Fox News Channel shows cameraman Pierre Zakrzewski while on assignment with colleagues, the Fox News correspondent Steve Harrigan and Jerusalem-based senior producer Yonat Friling, background right, in Kyiv, Ukraine.

A Fox News Channel által közzétett képen Pierre Zakrzewski operatőr látható, amint kollégáival, Steve Harrigannel, a Fox News tudósítójával és Yonat Friling jeruzsálemi vezető producerrel (háttérben jobbra) az ukrajnai Kijevben dolgozik. (Pierre Zakrzewski/Fox News/AP)Franciaország és Írország lerótta kegyeletét Pierre Zakrzewski francia-ír kettős állampolgárságú fotóriporter előtt, akit Ukrajnában öltek meg, miközben a Fox News hírcsatorna megbízásából dolgozott. Michael Higgins ír elnök kedden késő este kiadott nyilatkozatában “mély együttérzését fejezte ki Pierre Zakrzewski családjának”. “Véget kell vetni a civilek, köztük újságírók válogatás nélküli meggyilkolásának” – áll a nyilatkozatban. Micheál Martin ír miniszterelnök eközben kedden egy Twitter-bejegyzésben azt írta, hogy elítéli “Oroszországnak ezt a válogatás nélküli és erkölcstelen háborúját Ukrajna ellen”.

Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter is lerótta kegyeletét, szerdai közleményében azt írta, hogy “nagy megrendüléssel értesültem Pierre Zakrzewski francia-ír újságíró és Oleksandra Kuvshynova ukrán újságíró ukrajnai haláláról”. “Őszinte részvétemet fejezem ki acsaládjának, Oleksandra Kuvshynova családjának és szeretteiknek, és kiállok mellettük e tragédiával szemben” – teszi hozzá a nyilatkozat. “Megismétlem a fegyveres erők azon kötelezettségét, hogy a nemzetközi humanitárius joggal összhangban megvédjék az újságírókat, és a leghatározottabban elítélek minden olyan akciót, amely ellenük irányul”.

Az 55 éves Zakrzewski és a 24 éves Kuvshynova hétfőn haltak meg egy támadásban, miközben tudósítottak az ukrán főváros, Kijev közelében. A Fox News tudósítója, Benjamin Hall szintén súlyosan megsérült és kórházba került a támadásban. A halálesetekre azért került sor, mert az Ukrajnában dolgozó újságírók egyre gyakrabban kerülnek tűz alá. Brent Renaud,  díjnyertes amerikai dokumentumfilmes vasárnap halt meg egy támadásban, amelyben Juan Arredondo újságíró is megsérült. A Sky News csapata a hónap elején olyan felvételeket tett közzé, amelyeken látható, amint erőszakos rajtaütés érte őket.

 

Zelenszkij szerint az orosz tárgyalási pozícíó reálisabb

CNN/ Niamh Kennedy

Oroszország tárgyalási pozíciója az Ukrajnával folytatott tárgyalásokon egyre “reálisabb” – jelentette ki szerdán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Egy televíziós üzenetben Zelenszkij hangsúlyozta, hogy országának “tovább kell harcolnia”, de pozitívabb hangot ütött meg a tárgyalásokkal kapcsolatban. “A megbeszélések folynak, s mint mondták, az álláspontok egyre reálisabban hangzanak” – mondta. Zelenszkij hangsúlyozta a tárgyalások folytatásának fontosságát, mivel “minden háborúnak megállapodással kell végződnie”, de hozzátette, hogy “több időre van szükségünk ahhoz, hogy olyan döntéseket érjünk el, amelyek Ukrajna érdekeit szolgálják”.

A két ország közötti tárgyalások az ukrán küldöttség szerint szerdán folytatódnak, miután kedd este leálltak. Vlagyimir Medinszkij, az orosz tárgyalódelegáció vezetője ugyanakkor azt mondta, hogy az ország céljai az Ukrajnával folytatott tárgyalásokon nem változtak a két fél közötti megbeszélések kezdete óta. Medinszkij, aki az elnök tanácsadója, azt mondta, hogy Moszkva “békés, szabad, független és semleges” Ukrajnát akar – idézte szerdán a RIA Novosztyi állami média. “Oroszország célja ezeken a tárgyalásokon pontosan ugyanaz, mint az a cél, amelyet a különleges katonai művelet kezdetén kitűzött” – mondta. “Nekünk egy békés, szabad, független, semleges Ukrajnára van szükségünk — amely  nem tagja katonai blokkoknak, nem tagja a NATO-nak. Egy olyan ország, amely a barátunk, szomszédunk, amellyel közösen fejlesztjük a kapcsolatainkat, építjük a jövőnket, és amely nem bázisa az országunk elleni katonai és gazdasági támadásoknak” – mondta.

Medinszkij hozzátette, hogy az orosz-ukrán tárgyalások folynak, de “nehézkesek” és “lassúak” “Természetesen szeretnénk, ha minden sokkal gyorsabban történne, ez az orosz fél ilyen őszinte vágya. Szeretnénk minél hamarabb békére jutni” – mondta.

Orosz hadifoglyok szégyenről beszéltek a “bűnök” miatt

Tim Lister és Sebastian Shukla/ CNN

“Azt akarom mondani a főparancsnokunknak, hogy hagyja abba a terrorcselekményeket Ukrajnában, mert amikor visszajövünk, akkor fellázadunk ellene.” “A bűnökért, amelyeket elkövettünk; mindannyian megítéltetünk”.

Ezek a most Ukrajnában fogva tartott orosz hadifoglyok hangjai. Közel egy tucatnyian jelentek meg az ukrán hatóságok által tartott sajtótájékoztatókon, csak néhányan abból a 600-ból, akiket Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint elfogtak. Nyilvános szereplésük megkérdőjelezhető a genfi egyezmények értelmében, amelyek megtiltják az államoknak, hogy szükségtelenül megalázzák a hadifoglyokat. És lehetséges, hogy nyomást éreztek arra, hogy fogvatartóikéval szimpatizáló nézeteket fejtsenek ki. A CNN-nek nyilatkozó három fogságba esett orosz légierő pilóta azonban nem utalt arra, hogy kényszer hatására beszéltek volna, és úgy tűnik, hogy szavaik egybecsengenek más orosz hadifoglyok szavaival, akik fogságba esésüket követően arról beszéltek, hogy nem ebben a háborúban akarnak harcolni. A CNN által a három orosz fogollyal készített interjúból kiderült, hogy mélységes nyugtalanságot éreztek küldetésük és az ukrán civilek szenvedése miatt, ugyanakkor kemény szavakkal illették főparancsnokukat, Vlagyimir Putyin orosz elnököt is.

'We all will be judged.' Russian prisoners of war voice disquiet, shame over war in Ukraine

Zelenszkij beszélni fog a Kongresszus tagjaihoz. Mi várható?

 CNN/Clare Foran

A handout photo shows Ukrainian President Volodymyr Zelensky delivering an address on March 16 in Kyiv, Ukraine.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beszédet mond március 16-án Kijevben, Ukrajnában. Ukrajna Elnöki Sajtószolgálata/ABACA/Reuters)Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán virtuális beszédet mond az amerikai Kongresszus tagjainak. A beszédre Oroszország Ukrajnába való folyamatos, provokálatlan és halálos kimenetelű inváziója közepette kerül sor, miközben Kijev az Egyesült Államoktól több segítséget kér az ország védelméhez. “Miközben Ukrajnában tombol a háború, az ukrán nép iránti nagy tisztelettel és csodálattal hívjuk meg a képviselőház és a szenátus minden tagját, hogy vegyenek részt Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek az Egyesült Államok Kongresszusához intézett virtuális beszédén, amelyet március 16-án, szerdán 9:00 órakor tart” – írta Pelosi és Schumer a képviselőknek küldött levelében.

Az amerikai törvényhozók széleskörű kétpárti támogatást élveznek az Ukrajnának nyújtott segélyek iránt, és a kongresszus éppen a múlt héten hagyott jóvá egy sürgősségi segélycsomagot, amely 13,6 milliárd dolláros humanitárius, védelmi és gazdasági támogatást nyújt a szorongatott helyzetben lévő országnak. Ezen kívül Zelenszkij nemrégiben Joe Biden elnököt is megszorongatta legutóbbi felhívásuk során, hogy további szankciókat szorgalmazzanak Oroszország további megszorongatása érdekében – tudta meg a CNN.

Amit Zelenszkij akar: Zelenszkij több, a beszélgetést ismerő forrás szerint kifejezetten arra kérte Bident, hogy további erőfeszítéseket tegyen Oroszország nemzetközi kereskedelemtől való elzárására, és továbbra is az orosz elitet vegye célba, mivel az USA folyamatosan újabb oligarchákat és családjaikat vette fel a szankciós listájára. Zelenszkij a telefonbeszélgetés során említette Oroszország nemzetközi vízi utakhoz való hozzáférésének elzárását is.

A törvényhozóknak írt levelükben Pelosi és Schumer megerősítette az USA támogatását Ukrajna számára a háború közepette. “A kongresszus továbbra is rendíthetetlenül elkötelezett Ukrajna támogatása mellett, miközben szembe kell néznie (Vlagyimir) Putyin orosz elnök kegyetlen és ördögi agressziójával, és olyan jogszabályok elfogadása mellett, amelyek megbénítják és elszigetelik az orosz gazdaságot, valamint humanitárius, biztonsági és gazdasági segítséget nyújtanak Ukrajnának” – írták.
“Örömmel várjuk a kiváltságot, hogy üdvözölhessük Zelenszkij elnök úr beszédét a képviselőházban és a szenátusban, és közvetítsük támogatásunkat Ukrajna népének, amely bátran védi a demokráciát” – mondta a két vezető kongresszusi demokrata képviselő.

Kaczynski nemzetközi békefenntartókat szeretne

 CNN/ Antonia Mortenson és James Frater

Polish Deputy Prime Minister Jaroslaw Kaczynski visits Kyiv, Ukraine, on March 15.

Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök-helyettes Kijevben,  március 15-én. (Ukrán elnökség/Anadolu Agency/Getty Images)Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök-helyettes nemzetközi békefenntartó misszió Ukrajnába küldését szorgalmazta Lengyelország, Szlovénia, Csehország és Ukrajna vezetőinek keddi kijevi találkozója után. “Úgy vélem, hogy szükség van egy NATO-békemisszióra vagy egy szélesebb körű nemzetközi szerződéses misszióra, amely képes lesz megvédeni magát, és amely Ukrajnában fog működni” – mondta Kaczynski a lengyel miniszterelnöki hivatal szerint. “Szeretnék az európai vezetők lelkiismeretére, az általuk hirdetett elvekre hivatkozni, mert Ukrajnának segítségre van szüksége”. Szerdán Brüsszelben üléseznek a NATO védelmi miniszterei.  Ben Wallace brit védelmi miniszter szerdán a belga fővárosban lévő NATO-székházba érkezve azt mondta, hogy bár a részleteket meg kell vizsgálni, mielőtt döntés születik a békefenntartó erőkről, “továbbra is meg kell mutatnunk – tettekkel -, hogy támogatjuk Ukrajnát és a szabadságjogokat, és nem csak beszélni kell”.

Zelenszkij nem számit Ukrajna közeli csatlakozásához a NATO-hoz

CNN/ Andrew Carey, Oleksandra Ochman, Kylie Atwood és Paul LeBlanc

British Prime Minister Boris Johnson and attendees applaud after Ukraine's President Volodymyr Zelensky addressed them by video link during a meeting of the the Joint Expeditionary Force, in London, Tuesday, March 15.

Boris Johnson brit miniszterelnök és a jelenlévők tapsolnak, miután Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videokapcsolaton keresztül beszédet intézett hozzájuk a Közös Expedíciós Erők ülésén, Londonban, kedden, március 15-én. (Justin Tallis/Pool/AP)Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az eddigi legegyértelműbb célzást tette arra, hogy nem számít arra, hogy országa a közeljövőben csatlakozik a NATO-hoz. “Évek óta halljuk, hogy állítólag nyitva áll az ajtó (a NATO-tagság felé), de most azt halljuk, hogy nem léphetünk be. És ez igaz, és ezt tudomásul kell venni” – mondta a brit vezetésű közös expedíciós erők vezetői előtt videokapcsolaton keresztül tartott beszédében. “Örülök, hogy népünk kezdi ezt megérteni, és magára és a minket segítő partnereinkre támaszkodik”.

Íme, miért jelentősek Zelensky megjegyzései:

Mi az a NATO: A 30 észak-amerikai és európai nemzetet tömörítő biztonsági szövetséget 1949-ben hozták létre a hidegháború kezdetére válaszul. Eredeti célja az volt, hogy megvédje a Nyugatot a Szovjetunió jelentette fenyegetéstől.
Miért látja Putyin fenyegetésnek: Ez azt jelenti, hogy Oroszországnak immár közös szárazföldi határa van a világ legnagyobb katonai szövetségével, ami mérsékli Vlagyimir Putyin orosz vezető geopolitikai ambícióit azon a területen, amely egykor Moszkva befolyási övezetének számított.
Putyin ürügye a háborúra: Ukrajna NATO-csatlakozási vágya és NATO-partnerként való státusza – amelyet a teljes jogú tagság felé vezető úton tett lépésnek tekintenek – volt azon számos sérelem között, amelyre Putyin hivatkozott, amikor megpróbálta igazolni országa invázióját szomszédja ellen.
Reakció: Antony Blinken amerikai külügyminiszter “a valóság tükrének” nevezte Zelenszkij megjegyzéseit, mivel “Ukrajna nem holnap fog bekerülni a NATO-ba”. Blinken “hazugságnak” nevezte Putyin aggodalmát, hogy Ukrajna középpontjában a NATO-ba való felvétele áll. Putyin bebizonyította, hogy a háború arról szól, hogy “megtagadják Ukrajnától a független létet” – mondta Blinken.
5. cikkely: Zelenszkij a NATO 5. cikkelyének hatékonyságát is bírálta – azt az elvet, hogy az egyik tag elleni támadás az összes tag elleni támadás -, “gyengének” nevezve azt. Megjegyzései akkor hangzottak el, amikor Ukrajna kulcsfontosságú városai, köztük Kijev és Mariupol környékén kiterjedt károkról és a lakosok szörnyű helyzetéről számoltak be. Az Egyesült Államok vonakodik repüléstilalmi zónát bevezetni Ukrajna felett, vagy repülőgépekkel ellátni az országot – két dolgot, amit Zelenszkij többször is kért -, mivel ez Oroszországgal való közvetlen konfrontációba torkollhat.
“A szövetség egyes államai megfélemlítették magukat, mondván, hogy nem tudnak válaszolni. Hogy nem tudnak összeütközni az orosz rakétákkal és repülőgépekkel az ukrán égbolton. Mert ez, mondják, eszkalációhoz vezet, a harmadik világháborúhoz vezet. … És mit fognak mondani, ha Oroszország tovább megy Európába, és más országokat támad? Biztos vagyok benne, hogy ugyanezt mondják Ukrajnára is. A NATO-szerződés 5. cikke még soha nem volt olyan gyenge, mint most. Ez csak a mi véleményünk” – mondta Zelenszkij.

 

Reggel 6 óra van Kijevben. Ezt kell tudni

 

A satellite image shows a plume of smoke rising from the Kherson International Airport on Tuesday, March 15. When zoomed in, the images show a number of helicopters on fire.
Egy új műholdfelvétel az orosz helikopterek pusztulását mutatja egy khersoni repülőtéren, míg túlélők és drónfelvételek a déli Mariupol városában a pusztítás mértékét mutatják.Itt vannak a legfrissebb hírek:

Zelenszkij NATO-nyilatkozata: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az eddigi legegyértelműbb célzást tette arra, hogy nem számít arra, hogy országa a közeljövőben csatlakozik a NATO-hoz. “Évek óta halljuk, hogy állítólag nyitva áll az ajtó [a NATO-tagság felé], de most azt halljuk, hogy nem léphetünk be. És ez igaz, és ezt tudomásul kell venni” – mondta. Kijev azon kívánsága, hogy a 30 tagú védelmi szövetség tagja legyen, egyike volt azoknak a sérelmeknek, amelyekre Vlagyimir Putyin orosz vezető hivatkozott, amikor megpróbálta igazolni Ukrajna lerohanását. Egy másik keddi beszédében Zelenszkij azt mondta, hogy a NATO 5. cikke – az az elv, hogy az egyik tag elleni támadás az összes tag elleni támadás – “még soha nem volt olyan gyenge, mint most”.
Zelenszkij amerikai törvényhozókhoz fordul: Az ukrán elnök szerdán ritka háborús beszédet fog tartani az amerikai kongresszus előtt, és valószínűleg újabb lépéseket fog követelni, például repüléstilalmi övezetet és segítséget a vadászgépek beszerzéséhez. Joe Biden elnök elutasította ezeket a lépéseket, mivel azok potenciálisan konfliktusba sodorhatják az Egyesült Államokat Oroszországgal, de a törvényhozók részéről egyre nagyobb nyomás nehezedik rá, hogy tegyen többet Ukrajna ügyében. Az amerikai elnök várhatóan további 800 millió dolláros biztonsági támogatást jelent be Ukrajnának – mondta a Fehér Ház egyik tisztviselője a CNN-nek.
A helyszínen: A legújabb műholdas és drónfelvételek szerint az ukrán hadsereg legalább három orosz katonai helikoptert semmisített meg a dél-ukrajnai Herszon repülőterén. Mindez azután történt, hogy kulcsfontosságú városokból, többek között Kijev és Mariupol környékéről kiterjedt károkról és “pokollá” minősített szörnyű helyzetről számoltak be. Kijev külvárosaiban szerda kora reggel robbanások hallatszottak, miközben az ukrán fővárosban ismét megszólaltak a légvédelmi szirénák. Kedden halálos áldozatokról is beszámoltak, miután Kijev-szerte lakóövezetekben lévő épületeket értek ágyúzások.
Kórházi foglyok állításai: Egy ukrán tisztviselő azzal vádolta az orosz csapatokat, hogy embereket tartanak fogva egy mariupoli kórházban. A donyecki területi közigazgatás vezetője szerint orvosokat és betegeket tartanak fogva akaratuk ellenére a mariupoli regionális intenzív kórházban. A város alpolgármestere azt is mondta, hogy az orosz erők “tönkreteszik” az ostromlott várost. Mariupolban parázsló házakat lehetett látni. Ukrán tisztviselők becslése szerint több mint 2500 civil halt meg a városban.
Az uniós vezetők látogatása: A cseh miniszterelnök szerint a lengyel, szlovén és cseh vezetők kijevi látogatásának “fő célja” az volt, hogy elmondják az ukránoknak, hogy “nincsenek egyedül” az orosz invázió elleni harcban. A három vezető kedden vonattal érkezett, és találkozott Zelenszkijjel és Denisz Smihál ukrán miniszterelnökkel.
Evakuálások: Közel 29 ezer civilt evakuáltak az evakuációs folyosókon keresztül kedden – közölte az ukrán miniszterelnök-helyettes -, a legtöbben – 20 ezren – Mariupolt hagyták el. A várost elhagyó 4000 autóból 570 érkezett a délkeleti Zaporizzsja városába – közölte egy tisztviselő. További ezreket evakuáltak a Szumi régióból, míg a Harkivi régióból egy kórház 320 kórházi kórházi kórtermét és dolgozóit evakuálták.

Címkép: A cseh, szlovén, lengyel vezetők Kijevben