Ki építtette a vasfüggönyt?

Posted by
Zöldi László

Házi könyvtáram becses része egy kétkötetes vállalkozás. Ösztöndíjas voltam a göttingeni egyetemen, és kaptam ötszáz márkát arra, hogy szakkönyvekkel egészítsem ki a házi tékát. Így jutottam hozzá az Atlas zur Weltgeschichte című könyvhöz, amely ötezer évre visszamenőleg mutatta a térképen bekövetkezett változásokat. Azt vettem észre, hogy a középkor végétől széles ütköző zóna alakult ki a nyugati és a keleti kultúrkör között.

A vasfüggöny nem XX. századi találmány, noha magát a kifejezést Churchill használta először 1946. március 5-én. Ebből azonban korántsem következik, amit Domokos Lajos szögezett le tegnapi publicisztikájában: „A vasfüggönyt bizony a Nyugat eresztette le.” Kollégám Szovjet-Oroszországra szakosodott, a témakörben ő az egyik legjobb szakíró. Idézett megállapítása mégis vitatható, ezt ma reggel meg is beszéltük. Tegnap viszont még az Atlanti óceán két partján lévő angolszász államoknak tulajdonította azt a fránya vasfüggönyt.

Churchill már nem miniszterelnökként látogatott az Egyesült Államokba, és Truman elnök jelenlétében nagy ívű, retorikai szempontból hibátlanul felépített beszédet mondott Fultonban. Hízelgett a jenkiknek, a második világháború győztesének nevezte őket. De azt is javasolta nekik, hogy hagyják meg a Brit Nemzetközösség patinás és fogadják el „Szovjet-Oroszország” újdonsült nagyhatalmi szerepét. A vendéglátóknak elmagyarázta: nem hiszi ugyan, hogy „háborús bajtársa”, Sztálin harmadik világháborút akar, ám azt feltételezi róla, hogy tanainak kiterjesztésére vágyik. Értse meg az amerikai közvélemény, hogy „A Balti tenger melletti Stettintől az Adriai tenger mentén fekvő Triesztig vasfüggöny ereszkedik le a kontinens teljes szélességében.”

Tudomásul kéne tehát venni, hogy Szovjet-Oroszországnak szüksége van biztonsági zónára az esetleg ismétlődő német agresszióval szemben. Azt azonban nem szabad megvárni, hogy a tanai meghonosodjanak az Atlanti óceán mindkét partján. Értelmezésemben ama bizonyos vasfüggöny nem más, mint az európai státus quo elfogadása, egyúttal a keleti („bolsevista”) befolyás elleni harc is. A vasfüggöny a szovjet érdekszféra keleti határán bontakozott ki betonbunkerek, géppuska fészkek és megrázó drótkerítések formájában. Sztálin építtette, holott ő is elfogadta az Európában fennálló állapotot, bár tartott a nyugati („imperialista”) befolyástól.

Tíz mondat a vasfüggönyről

Ha majd csatlakozhatunk Európához, nekünk kell határaink más szakaszán lehúzni a rolót. A vasfüggöny kelet felé vándorol. (Filló Pál szocialista politikus, Reform, 1997. április 1.)

A Fidesz-kormány a társadalom kellős közepén akar vasfüggönyt emelni. (Giczy György KDNP-politikus, Zalai Hírlap, 1999. december 6.)

Barátok nélkül letörne bennünket, hogy a vasfüggöny helyén még mindig az Európai Unió határa húzódik. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Nemzet, 2000. szeptember 23.)

Schengen olyasmi, mint a vasfüggöny, csak nem lőnek. (Tóth Ferenc újságíró, Tolnai Népújság, 2003. április 13.)

A digitális vasfüggöny árnyéka még mindig jól kivehető, élesen elválik Európa nyugati és keleti része. (Ambruszter Géza médiakutató, Médiapiac.com, 2012/7-8.)

Egy ország válik a múltjától. Most megkaptuk a jelképet is: vasfüggöny-bontással kezdődött, vasfüggöny-építéssel végződik. (Lendvai Ildikó szocialista politikus, Népszava, 2015. június 20.)

Civilizációs szakadék tátong az egykori vasfüggöny helyén. (Prőhle Gergely uniós ügyekért felelős államtitkár-helyettes, Heti Válasz, 2016. június 16.)

Mi a rossz oldalán voltunk a vasfüggönynek. (Orbán Viktor miniszterelnök, Zalaegerszegi TV, 2019. május 20.)

Az újra leereszkedő vasfüggöny csikorgását halljuk. (Lányi András publicista, Válaszonline.hu, 2022. február 25.)

A vasfüggönyt bizony a Nyugat eresztette le. (Kabai Domokos Lajos újságíró, Bekiáltás.blog, 2022. március 11.)

Médianapló, 2022. március 12.