Repüléstilalmi zóna Ukrajna fölött: miért lehetetlen, miért lehetséges? 

Posted by
 Mátrai Anna
Euronews
>Ukrán döntéshozók, köztük Volodimir Zelenszkij elnök is napok óta arra kérik a Nyugatot, hogy vezessenek be repüléstilalmi zónát (no-fly zone-t) Ukrajna felett. Mi ez a zóna, és miért utasítja el a kérést az Egyesült Államok?
Bár az Egyesült Államok mellett az Egyesült Királyság sem tervezi a repüléstilalmi zóna bevezetését, Lengyelország a napokban azzal került be a nemzetközi hírekbe, hogy a régi, MiG-29-es repülőgépeit átadná Amerikának, azért, hogy azok egy németországi támaszpontról elindulhassanak Ukrajna felé, míg a lengyel légteret – átmenetileg – amerikai F-22-es vadászgépekkel védenék. Március 9-én a lengyel kormányfő, Mateusz Morawiecki úgy fogalmazott, hogy a vadászgépeket a NATO tagjainak közösen kell Ukrajna rendelkezésére bocsátani – Ukrajna pedig nem tagja a szövetségnek.
A lengyel javaslat mellé álltak a balti államok is. Észtország, Lettország és Litvánia szintén támogatná az ukrán légtér feletti repüléstilalmi zóna kialakítását. Március 10-én Lengyelország kijevi nagykövete, Bartosz Cichocki arról beszélt a Reuters hírügynökségnek, hogy a zóna bevezetésével sokkal hamarabb véget érne az orosz-ukrán háború.

Hogyan működik a repüléstilalmi zóna?

Röviden, a repüléstilalmi zóna egy olyan kijelölt földrajzi terület, ahol nem szállhatnak fel bizonyos típusú repülőgépek. Az ukrajnai háború esetében ez azt jelentené, hogy az orosz harci repülőknek tilos az ukrán légtérbe berepülniük, és nem indíthatnának repülőről rakétákat. Ehhez a nyugati szövetségesek segítségére volna szükség, amely azt is jelentené, hogy a NATO közvetlenül szembe kerülne az orosz légierővel. Ahhoz, hogy eredményes legyen, a légierőnek elsősorban légi fölényre lenne szüksége, és elképzelhető, hogy orosz repülőket kellene megtámadni.
Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig már a háború elején figyelmeztette a Nyugatot: a repüléstilalmi zóna kialakítása egyet jelent a fegyveres konfliktusban való részvétellel, és nem riad vissza a nukleáris fegyverek bevetésétől sem. A nyugati országok, élükön az USA-val pedig nem szeretnének megkockáztatni egy kiterjedt, adott esetben nukleáris háborút.
Ukrajna a teljes repüléstilalmi zóna mellett “humanitárius repüléstilalmi zóna” kialakítását is kérte korábban, hogy a civilek biztonságosan elhagyhassák az ostromlott városokat. A bevezetéséhez ugyanakkor szintén nyugati felügyeletre lenne szükség, vagyis így is szembe kellene néznie az orosz légierővel. Ráadásul, a NATO a kérés elutasítását azzal magyarázza, hogy a repüléstilalmi zóna mindkét félre vonatkozik. Ha bevezetésre kerül, akkor az ukrán gépek és drónok sem szállhatnának fel, így csökkentve az ellenállást az orosz csapatokkal szemben.

Volt már rá példa

Korábban már alkalmazták a repüléstilalmi zónát. Először az Öbölháború után, az 1990-es években alkalmazták Irakban, majd később Bosznia és Hercegovina felett is. A jelenlegi helyzet azonban merőben más: az ukrajnait megelőző háborúkban az amerikai légierőnek sikerült légi fölényt teremteni és megtartani, mert az ellenfél kicsi és elavult gépekkel rendelkezett. Az orosz csapatok azonban az egyik legnagyobb légierővel rendelkeznek, amelyet kétséges, hogy ellenőrizni lehetne, és az orosz hadkötelékben vannak a legfejlettebb földről indítható rakéták is.
Hegedűs Dániel, az amerikai German Marshall Alapítvány vendégkutatója a TIME magazinnak úgy nyilatkozott, hogy bár a harci légvédelmi ellenőrzés során a tilalmat megsértő repülőgépeket semlegesíteni tudnák a NATO-gépek, egy egységesített támadást már kevésbé lennének képesek visszaverni.

Mégis lehetséges részben a repüléstilalmi zóna?

Ukrajna nyugati részébe azonban még nem értek el az orosz csapatok, így ott lehetséges repüléstilalmi zóna kialakítása, véli az Alapítvány vezető kutatója, Bruno Lété. Úgy látja, az egyre súlyosabb humanitárius helyzet az ország nyugati részén lehetőség lehet a NATO számára egy részleges repüléstilalmi övezet bevezetéséhez. Az orosz csapatok lassú haladásából ugyanis arra következtet, hogy Oroszország képtelen lenne katonailag megakadályozni, hogy Nyugat-Ukrajna felett létrehozzanak ilyen területet. Ehhez azonban az összes NATO-tagállamnak zöld utat kell adnia, ami kevéssé valószínű – különösen, hogy az Egyesült Államoknak van a szövetségben a legerősebb szava.
Létezik azonban egy másik út is Zelenszkij és kormánya előtt, hogy segítséget kapjanak a háborúban: hivatalosan meghívhatnak külföldi erőket, hogy csatlakozzanak. Hasonló lépésre szánta el magát 2014-ben Irak is, amikor az Iszlám Állam elleni harcban csatlakozott az Egyesült Államok és szövetségesei. Volodimir Zelenszkij legutóbbi beszédei alapján nem zárható ki annak a lehetősége, hogy meghívásos módon csatlakozzanak a külföldi csapatok, még ha a nyugati hatalmak ezt az opciót most el is utasítják.

Címkép: Eurofighter EF-2000 Typhoon II és MiG-29-es repülőgépek egy bulgáriai NATO-hadgyakorlaton   –   Szerzői jogok  Valentina Petrova/Valentina Petrova