Mit hoz rövid távon az orosz-ukrán háború?

Posted by

K.Erik

>Senki sem látta jönni és egyelőre csak a halottak látják a orosz-ukrán háború végét. Viszont már most látjuk azt, hogy milyen módon hat ki az életünkre. Vannak akik legyintenek, hogy “semennyire”, mások csak hiszik, hogy felmérték mennyire hat ki az életünkre vagy az egész glóbuszra a jelenlegi háború és a szankciók, amelyekkel Oroszországot sújtják. Én is a “hívők” sorába tartozom, ezért felvázolok egy két pontot ebben a kérdéskörben.
Egészségügyi kérdés. A menekülteket igenis be kell fogadnunk és segítenünk kell őket. Ugyanakkor az orvosi ellenőrzés nélküli, nagy számú, az országban és a fővárosban szabadon mozgó menekült, több szintű egészségügyi kockázatot is jelent.
Lehetnek betegek, Covid fertőzöttek. Több olyan alapbetegséget és fertőzést hozhatnak magukkal a menekültek amire a magyar emberek szervezete nincs felkészülve. Ennek oka például a TBC-nél az lehet, hogy a hazai lakosság gyerekkorában kap ellene oltást, majd elmarad az ismétlés, mivel ezt a fajta betegséget nagyjából felszámolták hazánkban.
A menekültek egy olyan országból jönnek, ahol nem volt olyan szigorú járványügyi korlátozás vagy oltási kötelezettségre lehetőség. Ezért előfordulhat, hogy több menekült Covid19 fertőzött. Ezzel nem az az elsődleges probléma, hogy megfertőzik a magyarokat. Inkább az, hogy visszatérhetnek a több ezres észlelt megbetegedések és a súlyos tünetekkel rendelkezők számának növekedése. A betegeket pedig annak az egészségügyi rendszernek kell ellátnia, ami éppen hogy csak most próbál fellélegezni a jelentős vírus nyomás alól.
Közbiztonsági probléma. A nagy számú menekült között már az is előfordulhat, hogy vannak rossz szándékú emberek, akik kihasználva a helyzetüket bűnt követhetnek el. Ez kimerülhet lopásban, betörésben, zsarolásban és egyéb, egyébként alacsony büntetési tételű törvényszegésekben. Ezeket elkövethetik a saját társaikkal vagy a magyar állampolgárokkal szemben. Ilyen esetekben is kell a rendőrségnek intézkednie. Fel kell derítenie és meg kell szüntetnie a problémát. Mindezt úgy, hogy közben nem “vegzálhatja” a menekülteket. Ez utóbbi ugyanis kifejezetten rossz sajtót kapna mind a hazai, mind a nemzetközi sajtóban.
Megjelentek már azok a magyarországi bűnözők, akik a menekültek nyílt vagy “üzleti” alapú kifosztásával remélnek bevételt. Ide értve azokat akik kvázi hamis jogcímen gyűjtenek adományokat éppúgy, mint azok akik kifosztják az amúgy is elesetteket. A menekültek kárára közvetlenül vagy közvetve elkövetett bűncselekményeket is, természetesen fel kell derítenie a rendőrségnek.
Az új menekültek tehát a mindennapi közbiztonsági  kérdéskörökben is új feladatokat, azaz többlet erőforrást követelnek meg a rendvédelmi szervektől.
A szervezetbűnözés problémája. Ha Kelet-európai maffiáról beszélünk, az orosz mellett az ukrán bűnözőket is hamar felemlegetjük, nem véletlenül. Szervezettség, brutalitás és stabil hátország tekintetében az élmezőnyben végeznek. A jelen konfliktus helyzet azonban sokkal összetettebb szervezetbűnözési problémákat vet fel, mint ahogy azt a déli határszakasz lezárása tette. Akkor a csempészútvonalak elvágása miatti bevétel- és áru kieséssel kellett csak számolni. A források és így részben a külföldi támogatások elmaradása valószínűleg kisebb erőviszony felborulást és átalakulást hozott a magyar alvilágba. Ez az átlag állampolgárok számára nem volt túl látványos változás. Kivéve talán azt, hogy a “természetesebb” vagy már ismert kábítószerek helyett, megjelentek a szintetikus ismeretlen hatásúak. Meg a zombik a nagyvárosokban. Szerencsére ez a probléma már nem látható az átlag állampolgárok számára.
Ami az ukrán határ lezárása mellett megváltozik, az maguk a maffia tagok vándorlása. Azok, akik erős bázissal rendelkeztek otthon, de nem akarnak harcolni, elindulnak egy biztonságos, de általuk jól ismert országba. Magyarország az a hely, ahol viszonylag biztonságban “pihenhetnek” és olcsó az élet (ha azt vesszük figyelembe, hogy dollár és euro tartalékokkal rendelkeznek). Amíg a céljuk a pihenés és a nehéz idők átvészelése, addig nincsen baj. Akkor kezdődnek a gondok, ha szeretnék jobban megvetni a lábukat hazánkban. Ekkor ugyanis a helyi alvilág valószínűleg így vagy úgy, de megpróbálja felvenni a betolakodókkal a kesztyűt és az az ukrán maffia tárgyalási módszereinek ismeretében, nem lesz egy egyszerű és áldozatmentes eseménysorozat. Főleg ha azt nézzük, hogy mennyi fegyver került és kerül továbbra is magánszemélyekhez a határ túloldalán. Továbbá mekkora üzletté válik a fegyver kereskedelem, ha a hazai radikális gondolkodók elkezdenek azon aggódni, hogy a honvédség és a hatóságok nem tudják megvédeni őket.
Élelmiszer drágulás és hatásai. Jelenleg is kénytelen a kormány hatósági árat kivetni bizonyos élelmiszerekre, hogy választások előtt, az emberek ne legyenek elégedetlenek. Természetesen a Covid19 világjárvány utáni gazdasági válság hatásai az elsődlegesek, amik begyűrűztek a piacra. Nemzetközileg magas az infláció, megemelkedtek az üzemanyag árak. A háború pedig csak súlyosbít ezen a helyzeten. Mondhatnánk, hogy a gabona export tilalom és a hatósági árak majd visszaszorítják a negatív élelmiszer ipari hatásokat. Az infláció és a változó értékű forint azonban jelentős kihatással lesznek a mindennapjainkra, mert nem tudjuk elzárni magunkat a világtól.
Mára közhely, hogy a globalizálodótt világ egy dominó. Ha ledöntünk egy elemet, az hosszan gyűrűzik körbe a glóbuszon. Vegyünk egy példát. 2010-ben rekord magas hőmérséklettel jött a nyár. Oroszországban nem csak aszály, de tüzek is pusztítottak. A rossz minőségű és alacsony mértékű termés miatt az egekbe szökött a gabona világpiaci ára. Ráadásul közepes hiány is kialakult. 2010. végén, a történelmileg oroszokhoz húzóbb, észak Észak-afrikai országok nem jutottak megfelelő mennyiségű és minőségi késztermékhez és élelmiszer alapanyaghoz. A növekvő elégedetlenség 2011. tavaszára odáig jutott, hogy felkelés hullám söpört végig a régión, kormányok buktak meg. Ez számunkra több okból is érdekes. Ekkor bukott meg az a Kadafi, aki diktatórikus karhatalmi eszközeivel egy igen jelentős számú menekültet tartott távol Európától. Illetve ezen események hatására növekedtek meg akkorára az EU irányába vándorló tömegek, hogy a mai napig politikai feszültséget szül a jelenlétük.
Ha azt nézzük, hogy Oroszország és Ukrajna a föld gabona termésének közel 1/3-át adja, akkor kezdhetünk aggódni, hogy ennek egy részét épp most tapossák és bombázzák rommá, miközben a másik hányadát szankcionálják.
Munkanélküliség. Nem valószínű, hogy az ukrán menekültek “elvennék a munkát”. Ugyanakkor ha utána számolunk, hogy mennyi élelmiszeripari és más területen tevékenykedő cég “exportál(t)” Oroszországba, akkor igen nagy arányt tapasztalunk. Az olyan nagy részvénytársaságok is, mint az OTP és a Richter is komoly ütést kaptak a háború első időszakában. A részvények azonban egy idő után helyre állnak. Azonban a termékeknek, szolgáltatásoknak új piacot találni nem lesz egyszerű és rövid folyamat. Addig viszont költség minimalizálás címen le kell majd építeni a feleslegessé váló munkaérőt. A munkanélküliség emelkedésével viszont a közbiztonság bizonyos területei romlani fognak.  Ebből a rövid és nem túl részletes, de szemléletes sorból is látszik, hogy már most, illetve a közeljövőben minden problémák merülhetnek fel Magyarországon az orosz-ukrán háború árnyékában. Bár a mai napon a két külügyminiszter Törökországban egyeztet, a fegyverek nem halkulnak, így a háború végét még mindig csak a holtak látják.

Crisis Institution