Az emberi méltóság védelme lenne a feladat

Posted by

azzal nyitotta államfőjelölti beszédét, hogy köszönettel vállalja a hat ellenzéki párt jelölését, és kijelentette: az államfői tisztség ma messze nagyobb felelősséggel jár a szokásosnál. Az Alaptörvény megfogalmazza a köztársaság elnök feladatát – folytatta -, a nemzet egységét jeleníti meg és őrködik az államszerkezet demokratikus működése felett. E feladat ellátása minden nemzet létének sarokköve, mondta.

Most itt vagyunk egy véres háború közelében, amit mint a II. világháborút, olyan hatalom indított el, amelyhez kormányunkat saját elmondása szerint szoros baráti kapcsolatok fűzik, tért ki a külpolitikai helyzetre Róna Péter. Hozzátette, hogy a II. világháborúban a német birodalom csatlósaként vezetőink a végsőkig kitartottak a pusztítás, vérontás mellett, most, pedig, amikor az egész világ elítéli Oroszország vérengzését, megint képtelennek bizonyulunk nevén nevezni a tetteket. „Tényleg nem tudjuk megkülönböztetni a jót a gonosztól? Az igazat a hazugságtól? Szinte hihetetlen, miért nem látják közülünk oly sokan, hogy a barátkozás a gonosszal belőlünk is gonoszt csinál”- jelentette ki az ellenzék államfőjelöltje.

Róna Péter közölte: bízik benne, hogy nem ez a magyar út. Hisz benne, hogy Deák Ferenc bölcsessége és kompromisszumképessége, hogy Göncz Árpád haza- és emberszeretete erősebb, mint korunk diktátumai. A gyógyulás útja nem könnyű szerinte, de világos. Romsics Ignácot idézve ő is azt kéri: „magyar a magyarban ne ellenséget, hanem egy másik embert lásson”.

Róna Péter elmondta: a sokféleség tiszteletben tartása – ahogyan a természetben, úgy a politikában – fontos, hiszen annak eltűnése leépüléshez vezet. Azt is hozzáfűzte, hogy a társadalmi sokféleség a sikeres országok ismérve. A sokféleség elnyomása pedig biztosan a katasztrófához vezet. Szerinte a sokféleségből, annak megőrzéséből, nem pedig az egyhangúságból, „a magunkfajta uralmából a magukfajta fölött” kovácsoljuk az egységet. Róna Péter kijelentette, hogy az államszerkezet demokratikus működése fölötti őrködés feladatának ellátásában sokat segítene, ha az alaptörvény megfelelne a hitelt érdemlő alkotmány általánosan elfogadott ismérveinek. Kifejezte, hogy így is elfogadja az alaptörvényt, mint hatályos jogszabályt, amelynek szabályait be kell tartani, de arra emlékeztette a törvényalkotó többséget: a hatalom a népé, az alkotmány feladata pedig a hatalom korlátainak kijelölése kellene, hogy legyen.

Szerinte az alaptörvény, ami most minden hatalmat az országgyűlés kezébe ad, a „kecskére bízza a káposztát, hiszen minden hatalom, még a legjámborabb is, szeretne szert tenni még több hatalomra, a bebetonozott hatalom pedig a korrupció melegágya”. Közölte: az alkotmány nem a hatalom szervezeti és működési szabályzata, hanem megállapodás a nemzet és a hatalom között, amiben a nemzet felhatalmazza a hatalmat az ország ügyeinek intézésére az alkotmányban kijelölt korlátok között.

Amikor szinte az egész világot eluralja az erőszak, amikor járvány söpör végig, amikor a háború és a természet rombolása milliókat tesz földönfutóvá, hol, miben találunk enyhületet? Abban, hogy lemondunk emberségünkről, a szeretetről, az igazságról, hogy utat adjunk a gyűlöletnek? – tette fel a kérdést Róna Péter. „Biztos, hogy nem” – adta meg a választ. Az egyik út Róna Péter szerint, hogy a hatalmat mindenre felhatalmazzuk, hogy döntsön mi legyen, mi pedig mindenben engedelmeskedünk. Ez az illiberális válasz, ami a legrosszabb, mert nem az egyetértésre, hanem az egyhangúságra törekszik, amely nem tiszteli az ember lelkiismeretének és szabad akaratának szuverenitását, hanem mindkettőt a hatalom szuverenitása alá rendeli, tette hozzá.

De akkor mi a jó válasz? – kérdezte ismét. „Ne csorbítsuk, ne romboljuk azt, amiről a közös megegyezés már régen létrejött” – válaszolt önmagának Róna Péter. A magyar társadalomban óriási társadalmi megegyezés van Szent István óta, hogy mi magyarok a Nyugathoz akarunk tartozni, folytatta a gondolatmenetet. Nem Oroszország és nem Törökoszág a mi világunk, ahol a saját ellenzék fellépéseit is brutálisan, gyilkossággal és börtönnel torolja meg a hatalom, hanem a keresztény és felvilágosult nyugathoz a mi közösségünk, szögezte le az államfőjelölt. Anyagi és személyes biztonságunkat szavatolja az Európai Unió és a NATO, tette hozzá, és feltette a kérdést: miért kellene mindezt félredobni egy orosz diktátor barátságáért?

Rátérve az elmúlt tíz év kormányzásának kritikájára, Róna Péter kijelentette: kezdjük a legalapvetőbbel, minden magyar szavazata pont annyit ér, mint bármelyik másiké. Az nem lehet, hogy kormánypártra leadott szavazat az ellenzékre leadott szavazat másfélszeresét éri, kezdte a felsorolást. Majd így folytatta: az nem lehet, hogy az egyik könnyen eljut szavazni, a másik meg nem. Az nem lehet, hogy az egyik részesül kórházi ellátásban, a másik meg csak késve, vagy egyáltalán nem. Az végképp nem lehet, hogy 30 fegyveres rontson be egy szegényeket segítő egyházi, szociális szervezethez (link). Róna Péter szerint nem megengedhető az sem, hogy a minden hetedik honfitársunk mélynyomorban, napi 1750 forintból, vagy annál is kevesebből kénytelenek ellátni szükségleteiket; hogy a magyarok 74 százaléka jóval az Európa Unió szegénységi küszöbe alatt éljen, miközben mások „több milliárd forintos jachtokon napoznak örömlányokkal”; hogy „családokat lakoltat ki, és tesz hajléktalanná egy korrupt karhatalom” a csalárd devizahitel-konstrukció alapján. És nem tűrhető az sem, hogy tanárok ezreinek kell a polgári engedetlenség eszközeit választani azért, hogy megkapják a minimumot, amit megérdemelnek, mondta.

„A méltányosság, az igazságosság, az emberi méltóság védelme erkölcsi feladat, ami nélkül a nemzet egységének látszata csak erőszakkal biztosítható”, jelentette ki Róna Péter. Így folytatva: „Nyújtsunk kezet egymásnak, törekedjünk a történelmi sebek begyógyítására, bízzunk egymásban, akkor is, ha a másik gyarló, esendő, tőlünk nagyon különböző, vagy ha kifejezetten tévúton jár”. Mint leszögezte: hisz benne, hogy szabad és demokratikus államként boldog és sikeres tagja lehetünk az európai nemzetek közösségének. „Isten áldja a hazát, Isten áldja a magyarokat” – zárta szavait.

Tenczer Gábor/telex összefoglalója

Róna Péter beszédet mond a Parlamentben – Fotó: Máthé Zoltán / MTI