Mindenkinek összeszorul a gyomra, ha arra ébred, hogy egy atomerőmű érintett a harcokban

Posted by

A HVG beszélgetése Dr. Aszódi Attilával

Windisch Judit
>Péntek reggel ütött ki tűz Európa legnagyobb atomerőművében, a zaporizzsjai erőműben. A tüzet sikerült eloltani, a létesítmény viszont az oroszok kezére került. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség már Csernobil elfoglalása után felszólította az oroszokat, hogy ne harcoljanak az erőművek közelében, ez a helyzet viszont még élesebb. Mennyit bírnak az erőművek? Honnan tudjuk, ha baj van? A többi között erről kérdeztük Aszódi Attila nukleáris szakértőt, a BME dékánját, a Paksi bővítésért felelős volt államtitkárt.

hvg.hu: Mire gondolt, amikor meglátta a hírekben, hogy Európa legnagyobb atomerőművében tűz ütött ki?

Aszódi Attila: Nagyon aggódtam. Napról napra rosszabbra fordul a háború. Az ember mindig azt gondolja, hogy ez a legalja, de nem, még mindig van lefelé. Nagyon aggódom a mostani helyzet miatt.

hvg.hu: Hogyan lehet olyan sérülést okozni egy atomerőműnek, hogy abból nukleáris katasztrófa legyen?

A. A.: Ennek vannak fokozatai. A nukleáris létesítményeket rengeteg üzemzavar lekezelésére méretezik, és ezek között vannak az olyan, úgynevezett kezdeti események, amelyek külső, emberi eredetű veszélyből indulnak ki. A legújabb, harmadik generációs erőműveket méretezik például repülő rázuhanásra is.

hvg.hu: Ukrajnában milyen erőművek vannak?

A. A.: Azok nem ilyenek, hanem második generációsok. Nagyon masszív beton védőépület van ugyan a reaktorok körül, de az nem arra van méretezve, hogy katonák lövöldözzenek rá. Elképesztően rossz forgatókönyv az, ami jelenleg zajlik. Nem véletlenül van mindenki felháborodva, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség is. Az ENSZ alapdokumentumaiban van rögzítve, hogy nukleáris létesítményeket nemhogy támadni, de fenyegetni sem szabad. Az, hogy egy erőműre sorozatlövővel rálőjenek, abszolút túlmegy minden normán és a józan észen is.

hvg.hu: Mit bír ki egy második generációs erőmű?

A. A.: Erre nem tudok pontos választ adni, mert az erőmű terveit nem ismerem, de amúgy sem lenne nyilvános, hogy milyen lövedékkel lehet átütni a betonfalat. Az ugyanis növelné a létesítmények sérülékenységét. A betonfalak ellenállóképességét célzó vizsgálatok voltak különböző országokban, azonban a polgári életben ezeket a létesítményeket véletlen balesetekre méretezzük, nem szándékos katonai támadásra, ami most zajlik.

hvg.hu: Ukrajnában 15 atomreaktor van, négy működő atomerőműben. Ezek mennyire védettek, hol vannak?

A. A.: Öt fontos nukleáris telephely van Ukrajnában, amiből az egyik, a ma már nem energiatermelő Csernobil a fehérorosz határhoz van közel, Kijevtől 80 kilométerre északra található.A zaporizzsjai erőmű az ország dél-keleti részén található. Azért értek el leghamarabb ehhez, mert a Krím felől északra nyomuló szárazföldi erők útjába esett. Ezen kívül van még a Dél-ukrán atomerőmű, a zaporizzsjaitól keletre, Ukrajna déli részén. A rivnei atomerőmű (magyarul ez Rovnónak szoktuk volt mondani) Nyugat-Ukrajnában található, amihez közel ott a negyedik, a khmelnickiji. Ettől a két erőműtől nagyon messze vannak az orosz csapatok, a haditérképek alapján erre nem is mennek jelenleg.

 

A csernobili telephelyet viszont a támadás első napján elfoglalták. Ha a délről érkező orosz csapatok tovább haladnak észak felé, akkor a dél-ukrán erőmű is útba eshet nekik.

hvg.hu: Oroszország célja, hogy blokkolja az energiaellátást Ukrajnában. Erre csak az erőművek elfoglalása jelent megoldást? Ha igen, akkor számíthatunk arra, hogy az összeset megpróbálják elfoglalni?

A. A.: Katonai szempontból ezek az erőművek valójában nem számítanak, biztos vagyok benne, hogy nem az ott tartózkodó ukrán katonai erőket akarják blokkolni. Szerintem is az energiaellátásról szól ez az egész, hiszen ha azt blokkolják, nyilván a védekezésben részt vevők kevésbé férnek hozzá az erőforrásokhoz, de érinti a városi infrastruktúrát, a mobilhálózatot és akár a vízellátást is, ha lekapcsolják az áramtermelést. Ha viszont ez a cél, akkor a csapatok rosszul járnak el. Semmiképpen sem szeretném feltárni, hogyan lehet ennél hatékonyabban ezt a műveletet végrehajtani, nem adnék ötleteket.

hvg.hu: Nem is a hatékonyság érdekel, hanem az, van-e kevésbé félelmetes forgatókönyv ebben a helyzetben. Az atomerőművek elfoglalása nélkül nem lehet korlátozni az energiaellátást?

A. A.: De, lehet. Elképzelhető, hogy azért ezt a megoldást választották, hogy így a helyi és az európai lakosságot fenyegetett helyzetbe hozzák és abban tartsák. Valljuk meg, mindannyiunknak összeszorul a gyomra, mikor azzal ébredünk reggel, hogy egy atomerőmű is érintett egy ilyen cselekményben.

Orosz katona figyeli a radioaktivitást az ukrajnai pripjatyi csernobili atomerőműben február 26-án © AFP

hvg.hu: Honnan fogjuk tudni, ha igazán nagy a baj? A blogján is írta, Csernobil elfoglalása után négy napra leállt az adatszolgáltatás.

A. A.: Igen. Egyelőre folyamatos a kapcsolattartás a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és az ukrán hatóság között. Ez egy jó információforrás, reméljük, hogy ez a kommunikációs csatorna fennmarad, és ezen keresztül értesülni fogunk a helyzetről. A radiológiai mérőhálózat valóban lekapcsolható, ha ez az egész országra kiterjedne, akkor az Ukrajnán kívüli mérőhálózatok szolgáltathatnak adatokat. Ma már nagyon fejlett a Magyarországon és a környező országokban lévő radiológiai mérőhálózat is.

hvg.hu: Ezek az adatok folyamatosan követhetők nyilvánosan? Az 1986-os csernobili katasztrófa után Magyarországon elhallgatták, mi történt.

A. A.: Igen, online folyamatosan rendelkezésre állnak. Most is meg tudnám nézni a budapesti, pécsi vagy debreceni mérőállomás adatait. Nyilván a hatóságok abban érdekeltek, hogy ezt az adatszolgáltatást fenntartsuk. Egy interjúban a napokban azt kérdezték, kell-e jódtablettát bevenni, és ha igen, mikor.

hvg.hu: Ez lett volna a következő kérdésem.

A. A.: Egy teendő van: követni a hatóságok utasításait. Náluk van az az információ, ami alapján helytálló döntéseket lehet hozni. Értem az 1986-os magyar beidegződést, de most már sokkal jobb helyzetben vagyunk, mint akkor. Meg kell tudni bízni a magyar egészségügyi hatóságokban, de még egyszer mondom, az adatok online hozzáférhetők.

hvg.hu: Paks II-nél az orosz technológiát ki lehet váltani?

A. A.: A kérdés jogos, de idő előtti. Azt gondolom, hogy ez a fejünk fölött fog eldőlni abban az értelemben, hogy minden attól függ, mennyi ideig tartanak a harcok és mennyire lesznek súlyosak. A szankciók hossza és mértéke is ezen fog múlni, ez határozza meg, hogy energetikailag az EU és Magyarország mit fog tudni tenni. Nekünk szükségünk van az atomenergiára, a következő időszakban még inkább, hiszen a földgázellátás is komoly korlátozásokat szenvedhet el. Egyértelműen kell tudni majd válaszolni erre a kérdésre, de meg kell várni, hogy vége legyen a háborúnak, ki kell alakulnia egy nemzetközi rendnek, ami alapján meg lehet mondani, hogy hogyan lehet Paks II-vel tovább menni.

Címkép: Ukrajnak atomrőművei térkép. A most érintett zaporizzsjai erőmű a jobb alsó. © hvg.hu

 

%d bloggers like this: