Katonai támadások atomerőművek ellen

Posted by
 Prof. Dr. Aszódi Attila
>Atomerőművet megtámadni vagy csak fenyegetni ilyen támadással, az ENSZ alapokmányába ütközik. Sajnos nem példa nélkül álló a történelemben, de azért kevés ilyen eseménynek voltunk eddig tanúi. 1991-ben, Jugoszlávia szétesésekor, miután Szlovénia deklarálta, hogy kilép Jugoszláviából, a központi hadsereg vadászgépei – fenyegetőleg – alacsony magasságban átrepültek a szlovén Krsko atomerőmű fölött, amelyet követően az üzemeltetők az egyblokkos atomerőmű leterhelése, majd később, a harcok erősödésekor az erőmű leállítása mellett döntöttek. Szerencsére az erőművet közvetlen támadás nem érte.
Az iráni Busherben épülő atomerőművet többször bombázták az 1980-1988 közötti iraki-iráni háborúban, az építés alatt álló konténment épületet is találat érte. Ott nukleáris veszélyhelyzet nem állt fenn, mert az erőműben akkor hasadóanyag még nem volt.
Francia antinukleáris környezetvédő aktivisták 1982-ben a szintén építési fázisban lévő Superphenix reaktor védőépületére lőttek ki páncéltörő gránátokat. A terrorcselekményt az épület komolyabb károsodás nélkül vészelte át.
Az atomerőművek vastag beton szerkezetei, robusztus kialakítása ad bizonyos fokú védelmet a külső támadásokkal szemben, de ezek a polgári létesítmények tipikusan nincsenek méretezve katonai támadásokra, és komoly károsodásokat okozhat bennük egy nagy erejű célzott támadás. Egyes reaktorokat (különösen a 3. generációsokat) méretezik repülőgép rázuhanására, ami szintén ad egy komoly védelmet más típusú becsapódó tárgyak, lövedékek ellen is.

Officials Crashed a Jet into Nuclear Reactor Facility to Test its Walls

1988-ban az amerikai Sandia National Laboratory végrehajtott egy kísérletet, amiben egy F4 Phantom vadászrepülőgépet ütköztettek egy atomerőmű védeőépületének megfelelő betonfal szegmenhez. Azt vizsgálták, hogyan viselkedik az ütközés során a repülő test és a fal. Számos, későbbi numerikus szimulációs vizsgálathoz adott fontos adatokat ez a kísérlet.
Kép forrása, további részletek pl. itt: https://interestingengineering.com/crashed-jet-nuclear-reactor-test 2022. március 4-i felvételek, a nemzetközi sajtóban megjelenő, több hivatalos forrás – többek között a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség – által megerősített információk szerint az előrenyomuló orosz csapatok elfoglalták az ukrajnai Zaporizzsjai Atomerőmű telephelyét, és ennek során egy oktatási épület több találatot is kapott, majd órákon keresztül égett.
A támadás súlyosan sérti a nemzetközi egyezményeket és minden olyan alapelvet, amelyet a nukleáris szakmában vallunk. Az ENSZ Nemzetközi Atomenergia Ügynökség közgyűlése 2009-ben elfogadott egy határozatot, ami kimondja: a békés célokat szolgáló nukleáris létesítmények elleni fegyveres támadás és fenyegetés az Egyesült Nemzetek Alapokmánya, a nemzetközi jog és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség Alapokmánya elveinek megsértését jelenti.
A támadás azért is különösen fájdalmas, mert Oroszország az elmúlt években a nemzetközi nukleáris szakma elismert tagja volt. Rengeteg nemzetközi nukleáris szervezetben vesznek részt orosz szakemberek, orosz cégek, számos nemzetközi projektben működnek közre, készítenek elő és valósítanak meg többek között atomerőmű építéseket is Európában, Ázsiában és Afrikában. Az ukrajnai atomerőműveket – ugyan a szovjet időkben – de orosz tervek alapján, orosz szakemberek irányítása mellett építették.
Az ukrajnai Zaporizzsjai Atomerőműben ma hajnalban az orosz csapatok valójában orosz építésű atomerőművi blokkok kiszolgáló épületeire lőttek. Ez teszi – minden tragédiája mellett – még abszurdabbá ezt a jelenlegi helyzetet. Néhány napja azt mondtam a kollégáimnak, hogy Oroszország minden egyes nappal, amit ezzel a háborúval tölt, egy-egy évtizeddel löki vissza magát a fejlett civilizációk történelmében. A modellem szerint így, a háború 8. napján valahol az 1940-es, 50-es években járhat. Megdöbbentő, felzaklató és felfoghatatlan.
Azt végképp nem értem, hogy Oroszország hogyan akar a jövőben bármely országban atomerőművi projekteket megvalósítani, ha jelenleg alapvető nemzetközi egyezményeket nem tart tiszteletben? Mi a mesterterv, hogyan gondolják, hogy bármely ország lakossága el fog majd a jövőben fogadni egy orosz építésű atomerőmű projektet?

És mi volt a mesterterv, hogyan fogjuk tudni fizikailag megvédeni a nukleáris létesítményeket, ha egy olyan nukleáris nagyhatalom, mint Oroszország nem tartja tiszteletben az atomerőművek védelmének és biztonságának alapelveit? Száguldunk visszafelé az időben. Álláspontom szerint minden háborúban töltött nappal körülbelül egy évtizedet. A háború 8. napján valahol az 1940-es, 50-es években járunk. Érezni a naftalin szagot. Felkavaró. Legyen már vége a lövöldözésnek és a vérontásnak, hogy végre tiszta fejjel lehessen gondolkodni!
Minden érintett félre ráférne a gondolkodás!
Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatójának 2022. március 4-i tájékoztatása szerint az ukrán Zaporizzsjai Atomerőmű 6 blokkjának üzemi állapota a következő. A blokkok körüli sugárzási helyzet normális, a technológiai rendszerben sérülés nem történt.

A blokkok állapota rendre:

  1. blokk: tervszerű megelőző karbantartásra korábban leállítva
  2. blokk: biztonságos leállított állapotban
  3. blokk: biztonságos leállított állapotban
  4. blokk: 60%-os teljesítményen üzemel
  5. blokk: minimálisan ellenőrizhető teljesítményen van, tartalékként
  6. blokk: minimálisan ellenőrizhető teljesítményen van, tartalékként

Látható, hogy míg a korábbi napokban a telephelyen 3 blokk működött, mostanra egyetlen blokkot hagytak csak üzemben, nyilván az alapvető áramellátási és gőztermelési funkciók fenntartása érdekében. Az üzemeltetők eddigi lépései logikusak.

aszodiattila.blog.hu