Feljegyzések az Új Hét írása és olvasása közben

Posted by

Ágoston Hugó
>Nézzük csak. Trump megvédte Putyint, futtában ugyanazt a megoldást (az intervenciót) javasolva az USA-nak déli szomszédaival szemben… Egyre biztosabb, hogy Trump orosz segítséggel nyerte meg az elnökválasztást. Teljesen biztos, hogy Biden nem csalással verte meg Trumpot az elnökválasztáson. Milliók hiszik el Trumpnak, hogy csalás áldozata lett az elnökválasztáson. Meggyőződések felvonulása és főleg meggyőzések harca folyik. Amikor a koholt, virtuális valóság többek meggyőződése lesz, mint a tényvalóság, amikor a putyinok és trumpok (vagyis az okos gazemberek és az ostoba gazemberek) hatalma nagyobb lesz, mint a demokratáké, akkor kezdődik majd a világvége. A történethez tartozik mindazonáltal, hogy Donald Trump – miután röviden lezsenizte Putyint – elítélte az orosz inváziót. (Zavarba hozva tanácstalan republikánus híveit, akik most kábé ugyanolyan értelmesen néznek körül, mint Deutsch Tamás és tsai…)

 

Ki akar lépni Orbán a NATO-ból? Választási ígéretnek nem is rossz. Persze sietni kell vele. Utána lehet, hogy nem lesz aktuális. Mindenesetre megnézzük, amikor Kelemen Hunor székelyei megszavazzák, hogy az anyaországi magyarok és a külhoniak két különböző hatalmi – katonai – tömbhöz, csoportosuláshoz tartozzanak… Még mindig lehetne bízni benne, hogy a szikla nem is porlad olyan nagyon, ahogy elsírják.

Böjte Csaba A Mindenható szolgájának sok mindenhez kell értenie, különösen ha nem csupán a mennyei, hanem a földi mindenhatónak is szolgája. Azt persze nem tudhatjuk, hogy mi jár a fejében. Például amikor azt írja: „Milyen egyszerűen ki lehetne fogni a szelet az oroszok vitorlájából, azzal, ha az Ukrán állam kiadna egy törvényt, amelyben mindenkinek garantálná az anyanyelvi oktatást Ukrajna egész területén, úgy ahogyan Európában mindenütt az megvan!” – nyilván az van a fejében, hogy az oroszok az anyanyelvre vonatkozó ukrán törvények miatt rohanták le Ukrajnát. Ami – nagyon eufemisztikusan mondva – naivság. Azt is írja, talán észre sem véve, hogy putyini (illetve, ami ugyanaz orbáni) szemszögből: „Imádkozzunk, hogy az ukrán államférfiaknak legyen bölcsessége kiegyezni a testvér népekkel! Imádkozzunk a bölcs párbeszédből fakadó békéért!” Tehát az ukránoknak kell észhez térniük??? Nem az agresszornak, amelynek hadigépezete lerohant egy másik ENSZ-tagországot, embereket öl, a világ békéjét veszélyezteti? Ezzel a szellemi, logikai, erkölcsi és érzelmi viszonyulással „szentmise áldozatot bemutatni Ferenc pápa szándékára”: meglehetősen kétes vállalkozás, tekintve, hogy Ferenc pápának gyökeresen más a véleménye és a szándéka az ukrajnai helyzettel kapcsolatban.

Király Kinga Júlia „Válaszolt” Böjte Csabának. Mondandója lényegét annál inkább érdemes összefoglalni, mivel weboldalunkon a szerzetes írását kétszer annyian olvasták, mint az övét. Ilyeneket ír Böjte Csabának címezve KKJ: „Egy önhöz hasonló formátumú ember nem engedheti meg magának az áldozathibáztatás ódiumát.” „Ukrajnában, az ugyancsak orosz agresszióval elcsatolt területekre válaszul – létrejött egy sokak által, általam is helytelenített nyelvi törvény, de ettől még működik a magyar nyelvű oktatás. De ha nem működne, az se legitimálná, hogy hadüzenet nélkül, a diplomáciai kísérleteket szemberöhögve, a fehérorosz diktátort is bevonva hajnalban megszálljanak egy országot.” És végül: „Tegye meg, kérem, hogy korrigálja ezt a félreérthető imafelhívást. Ön egy pap. Nem külpolitikai szakértő.” Az imafelhívás visszavonására tett javaslat mutatja, hogy naivitásért KKJ-nek sem kell a szomszédba mennie. De nem ez a fontos. Hanem hogy ebben a „vitában” kinek az oldalán állunk.

Catavencii, szkepszis és szatíra. A román román szatirikus magazin várakozásunknak megfelelően szállít néhány jó gyilkos poént a gyilkos háborút eredetien szemlélve. A védelmi miniszter például azt mondja tábornokainak: „Ha jól értem, nem tudjuk legyőzni Oroszországot; úgyhogy mit szólnátok egy pofa sörhöz?” A képaláírás pedig: „A védelmi miniszter habozva, hogy belemenjen-e egy konfliktusba Putyinnal, bár biztosították róla, hogy Németország küld még egy szállítmány maszkot.” Ha már Németország, a Catavencii Végre Németország megvált Merkeltől cím alatt a volt és a jelenlegi kancellár képéhez mellékel szöveget. Olaf Scholz azt mondja ”Angéla, félek, hogy túl sokat tettünk az ukránokért: küldtünk nekik ötezer sisakot, kék-sárga fénybe öltöztettük a kormányépületet mezeket küldtünk Jelenszkijjel. Reméljük, Vlagyimir Vlagyimirovics megért bennünket, és nem aktiválja a nukleáris opciót.” A képaláírás: „Angela Merkel és Olaf Scholz, készen, hogy kíméletlenül megsemmisítsenek minden pihét Putyin öltönyéről.” Nem biztos, hogy román találmány, a Catavenciit olvasva jutott eszünkbe az új konteó, ennek megfelelően népbolondítás, hogy Ukrajnában háború zajlik, tulajdonképpen fociszurkolók harcáról van szó mobil közvécék használatáért, a népszerű népi tánc, a „kijevi pisilős” gyakorlása közben. Végül egy felemás hír: Romániába a hét elejéig 70 ezer ukrán lépett be, és közülük mindössze 370 személyt kért menedékjogot; feltehetően azért, mert nem hoztak magukkal „sínes mappát” és közjegyzőileg hitelesített másolatokat, mindenről két példányban…

Úriember nem gyárt szójátékot – mondta Freud Zsiga. Azóta az úriember fogalma sokat változott. – Szeretve mind a vérbajig.

Különleges hadművelet. Így kell Oroszországban, illetve Orbán Viktornak és sajtójának nevezni az ukrajnai háborút. Annyira, hogy aki másképp nevezi, háborúnak mondja, arra hatalmas börtönbüntetés vá. Az orosz humor azonnal reagált: Lev Tolsztoj híres regényének címe ezután, helyesen a címe: Különleges hadművelet és béke. Arról nem hallottunk, hogy a Nagy Szovjet Honvédő Háborút is át kellene nevezni. Bizonyára azért, mert az igazságos háború volt…

A hét címeÉhes orosz katonák fosztogatják az ukrán boltokat.