A 98 éves Kissinger lehetne a megmentő?

Posted by
Kiss Andrej
>Az elmúlt tragikus napok hallgatása után elérkezett a pillanat, amikor egy nagy levegővételt követően ki kell mondanunk dolgokat.
Igen, elérkezett a pillanat, amikor valósággá vált a korábban elképzelhetetlen. Az, hogy a világ legerősebb hadseregeinek egyike vesztésre áll Ukrajnában. A 200 ezres orosz haderő a megtámadott országban vergődik tombolva, Oroszország gazdasága meg kártyavárként omlik össze a fejlett világ szankcióinak, a totális kirekesztés nyomán.
Most úgy tűnik, hogy reális esélye van harci cselekmények leállításának. Ez most csak egy lehetőség a megegyezésre. Örömre, valami részegítő hurráoptimizmusra nincs ok. Túl sokan haltak meg, sőt halnak meg most is, ezekben a percekben. Ukránok a szabadságért, oroszok a birodalomért.
Meggyőződésem, hogy most már valóban mindenki megkötné azt a kompromisszumot, ami a győzelemmel felérő életben maradást jelentené. Zelenszkij számára megoldás lehet Ukrajna uniós tagsága NATO-státusz nélkül, olyan biztonsági garanciákkal, amiket az euro-atlanti szövetség nyújthatna a tömbönkívüliséget vállaló Kijevnek.
Moszkva tévedett, rosszul mérte fel a korlátozott, megelőzően békemissziónak hazudott testvérgyilkosságban rejlő lehetőségeit. 1904-ben II. Miklós cár Japán ellen indított villámháborút. Mit ért el? Két év alatt gyors vereséget, gazdasági összeomlást, területek elvesztését és a birodalom széthullásának veszélyét. A történelem ritkán ismétli magát ennyire, most mégis félelmetes a hasonlóság.
Putyin, hogy győzelmet kiálthasson a romokon, elfogadhatja Ukrajna katonai semlegességét. De ezért még ennél is nagyobb árat lesz kénytelen fizetni. Lemondani a két szakadár terület beolvasztásáról, sőt még a Krim-félsziget is visszatérhet Ukrajnába. Ilyen fogcsikorgató kompromisszumok része lehet ezeknek a területeknek a valamilyen, erős autonóm státusz megadása.
A lényeg, hogy mindenki győztesként húzhassa ki magát saját népe előtt.
Hogy kik lehetnek képesek meggyőzni Putyint és Zelenszkijt ebben a helyzetben? Nincsenek sokan az ilyen nemzetközi tekintélynek örvendő szereplők. Így ne csodálkozzunk azon, ha például Angéla Merkel, vagy a már 98 éves Henry Kissinger is szerepet vállal az ukrán háború lezárásában.
Addig is, bízzunk a mihamarabbi békében, mondjunk nemet a háborúra, hogy ne haljanak meg még többen, se civilek, se katonák!