Pitiáner makettek vagyunk

Posted by
Tóta W. Árpád
>Riadtan rugaszkodik el Viktor Vlagyimir mellkasáról. Ide már nem követheti – nyilvánvaló, hogy súlyos nyugati fenyegetésekkel nézett szembe, és kénytelen volt dobbantani. Nagy barátja, a romlott Nyugat ellenpontjaként tíz éven át felszopott diktátor ma végleg világszerte gyűlölt, megvetett, hazug bűnözővé lett.
Ne felejtsük el neki az eddigieket. Putyin leghűségesebb szolgája volt egészen tegnapelőttig.
Kitartott kutyái még mindig, lendületből csaholnak Oroszországnak, mert nincs még másik kotta, ezt tanulták be, ezt adták elő egy évtizedig. Putyin mindig számíthatott rá, amíg mocskos háborúira készült. Ha pénzmosás kellett, ha kémbanknak kuckó, ha vétó, Magyarország ugrott szolgálni.
Ne felejtsük el azt sem, hogy nemcsak szolgálta, hanem másolta is őt. Ő volt a modell. A sikeres, hatalmas, rettegett vezér, aki a nemzet nevében tehetett meg bármit, akinek hatalma szakrális, aki bátran lecsap kisebbségekre, melegekre, civilekre, sajtóra, ellenzékre, és ezt honvédelemként adja el. Akit leváltani egyenlő lenne a nemzethalállal. Amennyire a lehetőségei engedték, Mini-Putyin mindenben követte példaképét. A rendszere változatlan, csak a mesterét tagadta meg.
Annak az útnak ez a szükségszerű végállomása. Erőszak, háború, vérontás – és szégyen. Világraszóló szégyen, közmegvetés, undor. Egy nagy nemzet újabb elsüllyedése a bűnben. Vele ugyanoda tartunk – kisszerű, pitiáner makettként. A dicső és csodált nép, a világ hőse az, aki erre nemet mond, aki ennek ellenáll. Ésszel, és ha kell, erővel.

Facebook