Már George F. Kennan és Henry Kissinger is figyelmeztetett a NATO keleti terjeszkedésének veszélyeire

Posted by

Dobozi István
>Boston Globe

>„Hogyan befolyásolhatja a világ Putyin végzetes döntéseit Ukrajnában?” (How the world can influence Putin’s fateful choices in Ukraine) című március 1-i  írásában Richard N. Haass, az amerikai Council on Foreign Relations elnöke egyetlen személyt hibáztat az orosz-ukrán  háborúért: Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Ám történelmi kontextusban a felelősséget szélesebb körben kell megosztani.

A legendás washingtoni külpolitikai guru, George F. Kennan 1948-ban az Ukrajna Oroszországtól való leválasztására irányuló nyugati kísérletek ellen érvelt, majd később az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének keleti terjeszkedését komoly stratégiai baklövésnek nevezte. Kennan nem volt magányos hang ebben a kérdésben. 2014-ben, az első orosz-ukrán háború idején Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter is hangsúlyozottan figyelmeztetett: „A Nyugatnak meg kell értenie, hogy Oroszország számára Ukrajna soha nem lehet csak egy másik külföldi ország.” Kissinger köntörfalazás nélkül fogalmazott: „Ukrajnának nem szabad csatlakoznia a NATO-hoz, hanem nemzetközi viszonylatban Finnországéhoz hasonló álláspontot kellene követnie”, óvatosan kerülve az Oroszországgal szembeni intézményi ellenségeskedést.Jóllehet a „finnlandizálásnak” van némi negatív felhangja, Finnország esete azt mutatja, hogy a semlegesség nem feltétlenül jelent mélyen alárendelt, csatlós állami státuszt. Érdemes megemlíteni, hogy Európa semleges országai (Finnország, Svédország, Ausztria, Svájc) kiemelkednek a kontinens legvirágzóbb nemzetei közül is.

A 2014-es első orosz-ukrán háború előtt Ukrajna kritikus választás előtt állt: NATO vagy semlegesség. A kijevi politikai elit azonban annak ellenére döntött a NATO mellett, hogy 2012-ben a közvélemény mindössze 13 százaléka tekintette a NATO-t az ország legjobb nemzetbiztonsági megoldásának. 2014-ben Ukrajna nagy árat fizetett elhibázott döntéséért, és most a teljes elpusztítás és további területi csonkítás lehetőségével találja szemben magát az Ukrajna geopolitikai státuszát illetően paranoid Moszkva részéről. A jelenleg kibontakozóban lévő ukrán tragédia elkerülhető lett volna, ha Kijev és a Nyugat megfogadja olyan bölcs külpolitikai guruk tanácsát, mint Kennan és Kissinger.

De még most sem késő, hogy Kijev leüljön az asztalhoz Moszkvával komolyan tárgyalni, napirendre tűzi a permanen ukrán semlegességet. Az alternatíva túl szörnyű ahhoz, hogy Ukrajna népe elfogadja azt. Ukrajna mint nemzet jövője, területi integritása és több tízezer ártatlan élet forog kockán.

A szerző

a Világbank volt vezető közgazdásza