Ez durva: az Egyesült Államok volt külügyminisztere Mussolinihez hasonló ideológiai kaméleonnak tarja Orbánt

Posted by

A Magyar Narancs könyvismertetése

>Gera Márton
>Madeleine Albright szerint a Fidesz utat nyitott az oligarchák új generációja és a korrupció számára.

Madeleine Albright Says ‘See Something, Say Something, Do Something’ Former Sec. of State and ‘Fascism: A Warning’ author Madeleine Albright tells Stephen the warning signs of a strongman.

A prágai születésű Albright az USA első női külügyminisztere volt a második Bill Clinton-adminisztráció idején, 1997 és 2001 között, de már korábban is külügyi pályán mozgott: 1993-ban kinevezték az Egyesült Államok ENSZ-nagykövetének, előtte pedig külpolitikai tanácsadóként dolgozott. Európai kötődése miatt kiemelten érdekli a kontinens kelet-közép-európai fele, Magyarországon például többször is járt. Sőt, előfordult, hogy maga.
Orbán Viktor tüntette ki a külügyminisztert a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetéssel, de 2004-ben, tehát akkor is találkoztak, amikor Orbán már nem volt miniszterelnök.

A könyv

A könyv

 

Ma már persze más idők járnak: Orbán az elmúlt két ciklus során egyszer sem jutott be hivatalos látogatás keretében a Fehér Házba, a demokrata párti politikusok mellett pedig republikánusok is elkezdeték bírálni, a korábbi elnök, Barack Obama a sötét diktatúrák között emlegette az országot, és az is elképzelhetetlen, hogy ma Orbán úgy társalogjon Madeleine Albrighttal, ahogy azt több mint egy évtizeddel ezelőtt tette. Ennek ellenére a legújabb könyvében majdnem egy teljes fejezetet szentel Magyarországnak Albright, ami annyira nem meglepő, elvégre a kötetben leginkább olyan államok kerülnek elő, ahol valamiért válságban van a demokrácia. A következőkben a Fasizmus: Egy figyelmeztetés azon részeiből szemezgetünk, ahol Magyarország is említve van.

  • Albright könyvének Magyarországról szóló részét az ismert történettel kezdi, hogy miket mondott Orbán, a szakállas, futballista fiatalember 1989-ben, Nagy Imre újratemetésén. Mára szerinte azonban ebből az emberből vitatott személyiség lett, akit ugyan az országban még sokan csodálnak, de külföldön már
  • egyre többen tekintenek rá úgy, mint egy xenofób, antidemokratikus nacionalistára, aki könyörtelen menekültellenes retorikát folytat.
  • „Ki változott jobban: 1989 idealistája, vagy azok, akik most bírálják?” – teszi fel a kérdést a szerző, aki Lech Wałęsát és Václav Havelt állítja párhuzamba Orbánnal. Mindhárman a szabadságért szólaltak fel a kommunizmus idején, de amíg a már elhunyt Havel, illetve Wałęsa mind a mai napig nemzetközileg ünnepelt figurái a közéletnek, addig Orbán megítélése már jóval ellentmondásosabb.
  • Az egykori külügyminiszter szerint a rendszerváltás utáni 15 évben Magyarország a demokratikus úton haladt, ezt ő is megtapasztalta, amikor külügyminisztersége idején a NATO tagjai közé fogadta Magyarországot. A fordulat azonban nem sokkal később bekövetkezett: a szocialisták 2006 utáni meggyengülése, de különösen az őszödi beszéd Albright szerint nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Orbán 2010-ben hatalomra kerülhessen, és szinte mindent megváltoztathasson.
  • Albright szerint Orbánt a politikája miatt európai kollégái irritálónak találták, mert

nem segít megoldani a kontinens tágabb problémáit, ehelyett inkább színházat játszik a hazai közönségének.

  • A magyar miniszterelnök egyik központi témája Magyarország egysége, és ugyan a nemzet részének tekinti azokat, akik a határon túl élnek, de inspirációként nem a multikulturális Amerikához vagy európai példákhoz, hanem az ideáljaihoz, az illiberális demokráciákhoz fordul, amilyen például Putyiné vagy Erdoğané.
  • A könyvben Albright Orbánt Benito Mussolinihez hasonlítja, aki szerinte egy ideológiai kaméleon volt, és ugyanez mondható el a magyar kormányfőről is. Tinédzserként a kommunista párt ifjúsági szervezetének, a KISZ-nek a titkára volt, most pedig az illiberális demokrácia kérlelhetetlen bajnoka, de korábban évekig volt a Liberális Internacionálé alelnöke is. Albright szerint a taktikája flexibilis, a törekvései viszont konstansak: egy opportunista, aki szeret irányítani.
  • Az egykori politikus szerint túlzás lenne azt állítani, hogy Orbán belekényszerítette Magyarországot egy fasiszta kényszerzubbonyba, az azonban biztos, arra bátorította az országot, hogy komfortosnak érezze az ultranacionalista eszméket.
  • Albright leírja, hogy Orbánék hogyan alakították az alkotmányos rendszert, hogyan számolták fel a független sajtót, és nyitottak utat az oligarchák új generációja és a korrupció számára.
Madeleine Albright előadást tart egy szakértői fórumon

Madeleine Albright előadást tart egy szakértői fórumon

Fotó: MTI/EPA/Bartlomiej Zborowski

  • Orbán közben sürgeti a magyar nőket, hogy több gyereket szüljenek, és harcol az NGO-k ellen. Nyilvánvalóan nem fél attól, hogy provokálja Európát: csak míg korábban a a magyar hősök arról beszéltek, hogy a monarchiától, az agresszív szomszédoktól vagy a kommunista diktátoroktól kell elszakadni, addig Orbán ma azzal vált ki éljenzést, hogy a Magyarországot pénzzel támogató Európai Unió bürokratáit állítja be alattomos ellenfélnek.
  • A könyvben Albright Lengyelországgal is foglalkozik, és arra következtetésre jut, hogy az EU-nak valójában nincs igazi válasza az extrém nacionalizmusra. Az látható csak, hogy attól tartanak, a fasizmus esetleg visszatér arra a kontinensre, ahol megszületett.