A Légierő amely a Hazáját védi

Posted by

>A heti bejegyzés egy magyar katonai vonatkozású poszt lett volna. A február 24-én kezdődött Ukrajna elleni Orosz invázió azonban felülírta a témát. Lehet, szeretni – nem szeretni az ukránokat, akár államot akár népet, de észak-keleti szomszédaink, jelentős magyar ajkú lakossággal és olyan területekkel, településekkel amelyekhez hazánk 1000 szállal kötődik.Ukrajna nem úgy kezelte az orosz kisebbség kérdését a Szovjetunió megszűnése óta, ahogy kellett volna, mint minden „újonnan” megalakuló ország identitásválságon is átment. A közös szláv történelmet Ők is ahogy a Oroszok a saját képükre formálták, formálják még a Nagy Honvédő Háború történéseit is. Katonai erővel megtámadni, lerohanni egy független országot a nemzetközi jog sárbatiprása, az Egyesült Nemzeti Szövetségnek semmibevétele, és nem magyarázható semmivel. 390km-re Debrecentől az Ivano-Frankovszki (Івано-Франківськ)  repülőbázist orosz légi indítású rakétákkal támadták meg. Ukrajnában a katonai célpontokon túl, polgári objektumok is találatot kapnak, rombadőlnek. A civil lakosság szenvedései és a katona fiuk, férjek, rokonok barátok elvesztését semmivel nem lehet igazolni, sem ukrán se orosz oldalról. A határunk menti ország, Ukrajna Légiereje küzd a fennmaradásért, a lakosság védelméért, az országba területének megtartásáért. A közölt képeim repülő és nyílt napokon készültek a Európa több pont pontján, ahol Ukrajna részt vett. 

logo1_1.JPG

 

Az Ukrán Légierő címere (forrás: wikipedia)

logo2_4.JPG

Az ukrán repülőgépek felségjelzései (forrás: wikipedia)

Ukrajnában az Antonov szponzorálta AVIA SVIT-en kívül  repülőnapokat nem rendeztek, és nyílt napok sem nagyon voltak. A korrupció viszont a hadseregen belül is igen nagy. A bázisokra komoly kenőpénzért belehetett jutni külföldi és ukrán szervezésben. Akik részt vettek ilyeneken azok történelmi képeket készíthettek, hiszen a repülőeszközök egy része már megsemmisült a Donbasz környéki harcokban évekkel ezelőtt, a többi pedig valószínűleg most vagy harcol, vagy már elpusztult. A most következő képek 20 év alatt készültek különböző külföldi repülőnapokon, kiállításokon, nyílt napokon.

p6080435m.jpg

Az ukrán légierő a Szovjetunió felbomlása után, nehéz, hadászati bombázókkal is rendelkezett. A volt szovjet 184. gárda hadászati bombázóezred tizenkilenc darab Tu-160 repülőgépeiért Oroszország szinte mindent megadott volna, de 1988-ban amerikai “sugallatra” csak nyolc darabot adtak át, és egy kivételével inkább szétvágták a többi repülőgépet. Utóbbi repülőmúzeumba került. A Tu-95 légcsavaros hadászati bombázókból is hármat adtak át Oroszországnak. A képen látható Tu-22M3 bombázó nem légi utántölthető, tehát nincs hadászati kapacitása. A későbbi változatoknál már az orr elejére három órán belül felszerelhető utántöltő csonkot fejlesztettek ki. Az ukrán légierő 29 darabot örökölt meg a Szovjetunióból. A repülőgépek nukleáris hordozó berendezéseit kiszerelték a típusból.

  • Az 57-es lajstromszámú Szu-27P gurulás közben a 2002-es pozsonyi repülőnapon.A 27P (perehavcsik = elfogó) már egy erősen elavult változat. Az Orosz Ruszkij Vityazi kötelék is ezt cserélte le az modernebb verzióra
  • A 71-es Szliácson. A modernizált változatok Szu-27UB1M illetve Szu-27UP1M típusjelet kapták

dsc_1027m.jpg

  • Az Ukrán Légierő talán legtöbbet külföldön látott repülőgépe az 58-as lajstromszámú Szu-27P1M.
  • Még egy-két pillanat és feldübörögnek az AL-37F gázturbinák.
  • A repülőgép sárkányszerkezetét a CAGI szélcsatornájában kísérletezték ki. Az ott végzett tesztek alapján két repülőgép készült el. A kisebbik a MiG-29, a nagyobb méretű a ТПФИ, Тяжелый Перспективный Фронтовой Истребитель, Nehéz Perspektívikus Frontvadász, Szu–27
  • A repülőgép tervezésekor a cél a légifölény megszerzése volt, és szándék szerint a típusnak felül le kellett volna győznie az amerikai F-15 Eagle és F-16 Fighting Falcon repülőgépeket.
  • Az ukrán Szu-27-es repülőgépek azonban elavult légiharc fegyverzettel rendelkeznek. A közelharcra az R-73 rakéták sisakcélzóval párosítva napjainkban is megállják a helyüket,  de nagyobb hatótávolságú rakéták csupán az R-27R (ER)( és T (ET). A “R” radarirányítású változat, de annak a passzív változata, tehát a repülőgép lokátorának a rakéta robbanásáig követnie kell a célt, és irányítani a rakétát. A T szintén passzív de infravörös (hőkövető) rakéta. Az ET és ER változatok nagyobb hatótávolságúak, a rakétahajtómű hosszított üzemidejű és hosszabb maga a rakéta is a sima változatoknál. A MiG-29 nem tudja hordozni a nagyobb hatótávolságú változatokat. Mindkét változatnak van modernizált verziója R1 és T1 típusjelöléssel.
  • A függesztmény tekintélyes mennyiség lehet, 10 függesztőponton 4,3 tonna fegyverzetet képes hordozni, üzemanyag póttartály nem szükséges, mert hatalmas mennyiségű 9,4 tonna üzemanyag fér a belső tartályokba. Ennyit nem is szoktak tankolni a típusba, a felével is vígan el lehet repkedni. A másik probléma, hogy az ukrán változatok még hagyományos doppler-impulzus lokátorral vannak felszerelve, az orosz Szu-30, Szu-35 PESA rendszerű sugáreltérítéses lokátorokkal felszerelt verzióival szemben.

    Címkép: Ukrán gépek érkeznek a kecskeméti repülőnapraMilitary Technologie blog
%d bloggers like this: